Bangha Imre: Mítoszok és maharadzsák (1)*

India, vagy ahogyan saját magát nevezi az ország, Bhárata, azaz a mitikus Bharata király földje tele van felfedezésre váró kincsekkel. Magam indológusként elsősorban annak több száz éves szellemi értékeit kutatom: a gyarmatosítást megelőző évszázadok irodalmát, melyet manapság már egyre kevesebben értenek, és amely félő, hogy néhány reprezentatív alkotásától eltekintve, egy-két emberöltő múlva feledésbe merül. Tovább »

B. Tomos Hajnal: Levél egy halott költőhöz

Reggel csengő porcelánok hangjára ébredsz
mintha csak álom-parton,
a beszívott, ferde sugarakkal
szavak fürdetnek
valami belső monológ-sodrásban, Tovább »

Pesti Napló: Hadiebéd

hadiebed_maramarossziget

…a visszafoglalt Máramaros-szigeten, a Pesti Napló első világháborús albumából (1914-15)

Száz év – nagy háború: A hadi konyha

Hogy véletlenül tévedés ne essék a dologban, nem azokról a gulyás ágyukról nevezett tábori konyhákról van szó, hanem arról az itthonmaradt tábori konyháról, mellyel meg van akadva a gazdasszony, minekutána Rézi néni szakácskönyve bölcsen adja azt a tanácsot, hogy: végy négy font finom fehér lisztet… ellenben a szegény gazdasszony nem tud venni egy font fehérlisztet sem, lévén hadi regula arra, hogy keverni kell a lisztet árpával, kukoricával és még akkor sem lehet dobálódzani a fontokkal. Tovább »

Farkas Árpád: Fehér papír

Cikkanó jég-villámlás, ropogó fehér penge,
mért lobbantod az Északi Fényt
éppen az én szemembe? Tovább »

Gergely Tamás: Köpnek

/Vadmalac-félperces/

Az idegen meséli, hogy tizenhárom éves volt, térdepelve és tátott szájjal várta, parancsra, hogy a lágerőr harákoljon végre össze, amennyit az ő szájába beköphet.
Ha nem nyelte le azonnal, büntették.
Ha kihányta, büntették.
Vadmalac hallja a harákolást, érzi a hányingert. Mit tehet – odamegy és megöleli a Idegent.

B. Tomos Hajnal: Víztükör

Viztükör2

Kitört volna?

Piros-sárga-kékre festették le Kovásznán a város bejáratát jelző tábla magyar feliratát, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium falának egy részét. Kik tették, egyelőre nem tudni, a polgármester szerint nem helybéliek, mert: egyrészt jó a hangulat a Kovásznán élő magyarok és románok között, másrészt meg mindenkinek érdeke, hogy a fürdőváros ne nemzeti viszálykodásról híresüljön el, mert akkor elveszti a fürdővendégeit. Tovább »

Komán János: Dózsának emelnék szobrot

Többek között én is elolvastam a „Cuvantul liber” marosvásárhelyi újságban (2014. április 16) közölt, szoborállító vitával kapcsolatos cikket, melyet a FCRHCM sajtóosztálya állított össze. A valós és dokumentálható vádak mellett – szerintem – rágalmazásnak számít azt állítani Sütő Andrásról, hogy nacionalista volt, gyűlölte a románokat. De ezt a felháborító rágalmazást nem nekem kellene megcáfolnom, hanem azoknak a román íróknak, akikhez baráti viszony kötötte és a Román Írószövetségnek, melynek tagja volt. Tovább »

Orbán Balázs nyomdokán Etéd községben

Siklod 2005 - Foto Balazs Odon

Siklód, 2005 / Fotó Balázs Ödön

A Hargita megye nyugati csücskében található udvarhelyszéki Etéd község ad otthont 2014. április 25. és május 2. között, sorban a XXX. Orbán Balázs nevét viselő dokumentációs fotótábornak, amelyet az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és az Exposia Alkotócsoport szervez a helyi polgármesteri hivatallal karöltve, annak támogatásával. Tovább »

Demény Péter: Két ember találkozik

Hosszas halogatás után ma végre megnéztem Kálmán Olga elhíresült interjúját Schiffer Andrással. Bevallom, megdöbbentem. Kálmán Olgát egykor remek kérdezőnek tartottam: keménynek, konoknak, kíméletlennek, ráadásul olyannak (és számomra mégiscsak ez a legfontosabb), aki a “saját oldalának” is képes kellemetlen kérdéseket feltenni. Ezek miatt az erények miatt román nyelvű blogomon lelkesen írtam róla. Tovább »

Én, Petrozsényi Nagy Pál (36)

Önéletrajzi dokumentumregény

Lassan, nem minden nehézség nélkül megérkezett a várva várt tanév vége. Még tettünk egy kirándulást az osztállyal a Páring-hegységben, aztán három hónapra elcsöndesült az iskola.

Tovább »

B. Tomos Hajnal: Kései küzdelem

sarkanyolo_tomos

György, a sárkányölő

Ismét a ló hátán,
most már több ésszel,
biztos törvénnyel
célzom a sárkány szivét,
át a márvány-pikkelyen,
teljes testsúllyal rádőlve,
ha beletörik is a csont,
a lándzsahegy,
századszorra is visszapattan
a makacsul kiagyalt fortély -
sárkány szive,
(lovas melle?)
végül csak kileheli
a skarlát-búcsút.

Keszthelyi György: Válságszemüveg

Gergely Tamás: Vár

/Vadmalac-félperces/

Vadmalac várt türelmesen. Teltek az évszakok, mintha az élet vonult volna el szeme előtt, néha megsárgult levelekkel havazott.
“Mire vársz?”, kérdezte tőle a komája, de Vadmalac nem válaszolt, megőrizte magának a titkot. Ha kételkedett maga is, senki nem tudta meg.
“Legalább bevehetetlen az a vár?”, próbálta bosszantani a komája, de Vadmalacot nem lehetett. Hozzászokott már ezekhez a faksznikhoz, az intelligenciaszinthez, volt ennél alacsonyabb is. S ahogy arcán mélyültek a ráncok, már válaszolni is tudott rá:
“Be-hehehe.”

Magyar mese Cleveland-ből (vagy máshonnan)

Hówhite és the seven törps

Hole volt. hole nem volt, lived egy king meg egy queen. Egy day, nekik lett egy daughter. Her haja volt mint ében, her skin like hó. Így lett her name: Hówhite.

Mindenki volt happy, de a queen meghalt in TBC. Hówhite’s apja lett nagyon sad and Hówhite too. But nem sokkal after the king gondoled that: “Kell new feleség to me!” Tovább »

3-szor Shakespeare

shakszpir1

A 450 esztendeje született írózsenire emlékezünk két verssel – Juhász Gyula és Somlyó Zoltán alkotásaival-, illetve Dancs Artur fotóival a kevésbé ismert newyorki Shakespeare-kertből.

Juhász Gyula: Shakespeare

A kandallóban égnek a hasábok,
Már itt az alkony. Isten véletek
Napfényes erdők, tavaszi szelek,
Szép ifjúság, te rakoncátlan, álnok! Tovább »

Száz év – nagy háború: Végel László

Versailles unokája, Jalta gyermeke

Jövőre üljük az I. világháború kitörésének 100 éves jubileumát. A horvát lapok máris jelzik, hogy ebből az alkalomból színre viszik Miroslav Krleža Galícia című drámáját, s vele kapcsolatban nagy kiállítást is szerveznek. Megemlékeznek a Szent István csatahajó elsüllyesztéséről, s az érdekesség kedvéért megemlítik, hogy ezen a hajón tíz nemzet legénysége szolgált. Tovább »

Fülöp Lóránt: Földkerekség

_MG_0257-2foldkerekseg

Még több fotó a szerző blogján: http://fuloplorant.blogspot.ro/

Cselényi Béla: kényszeredett séta

itt-ott kutyapiszok
kigőzölgésétől
hirtelen balkáni
lesz a naplemente Tovább »

Gergely Tamás: Arról, hogy ki a hős

Szevasztopoli jegyzetem után írok most újra Ukrajnáról, illetve nem is ukrán, hanem általanos emberi (általános nemzeti?) a téma. Nem is én írom, tulajdonképpen átfogalmazom reggeli lapom, a Dagens Nyheter egyik kurta írasát. Tovább »

Steigerwald Tibor: Sámán-tanonc

saman_tanonc

Még több fotó a szerző blogján: http://steigit21.blogspot.ro/

Lőrincz György: A hiány értelmezése

A közösségépítésről, akár a fo­ga­lomról, akár mint cse­lekvési területről, többször írtam. Azt is megírtam már, mennyi­re megdöbben­tem, ami­kor meg­je­len­tek az első ma­gyar­országi közösségfej­lesztő alapítványok kap­cso­latépítés céljából. De hisz nálunk él, léte­zik, működik a közösség – mond­tam meg­lepődve. Aztán néhány év után rájöttem, hogy miként hull szét, ato­mizálódik a társa­da­lom itt is. Tovább »

B. Tomos Hajnal: Az ablak neveltje

Az ablak neveltje

Gergely Tamás: Idegenek

Olvasom a Kárpátinfo honoldalán, hogy Szevasztopolban megrongáltak egy Holokauszt-emlékművet. S hogy nem először rondítottak. Korábban horogkeresztet festettek rá, úgy gondolom, figyelmeztetőleg, hogy újabb lágerek lesznek, népírtás. Ezúttal piros festékkel ötágú csillagot pingáltak gránitlapjaira, meg sarlót és kalapácsot, vagyis a munkáshatalom szimbólumát. Nem is értem tulajdonképpen, hogy miért azokat? Tovább »