“Bandi” – 2

Gergely Tamás: Az én Koreám – 2017. június

Eleddig dokumentumokat olvastam az észak-koreai helyzetről, mert azok voltak hozzáférhetők, de az emberek lelkéhez nem, vagy nehezen vagy alig jutottunk el. Emlékszem egy idegenvezető Kimre, aki az érzéseivel küzd a csoporttól való elválástól, szeme beszél, de különben nagyon fegyelmezett, csak sejtjük, hogy legszívesebben a csoporttal menne, ha jól emlékszem, Csehországba. Tovább »

Hírét vettük: “Doi la pedale” – Ketten pedáloznak

Július 10-én szándékszik elindulni Curtea de Argeşről Andrei Haţegan, aki súlyos gyengénlátó. Útját tandem-kerékpáron tenné meg Andrei Niculescu nevű jó barátjával, méghozzá a Transzfogarason át, egészen Bonchidáig, ahol az Electric Castle fesztivál vendégei lesznek a Bánffy-kastély kertjében. Tovább »

Dancs Artur: A könyv

Ma már úgy vagyok vele, hogy minden könyvet szeretek, amit elejétől a végéig elolvasok. Sok-sok éve ugyanis már nem olvasok el minden könyvet, és pláne nem olvasom el valamennyit elejétől a végéig. Tovább »

Arnold Blaise: A fotográfus

Klasszikusok kézfogása: Nadányi Zoltán

Ezerarcú szeretőm

Az én szeretőm oly szeszélyes,
ő minden pillanatban más,
de úgy megváltozik az arca,
nincs rajta ismerős vonás. Tovább »

Fülöp Kálmán: Álom és valóság

Csak hallgatni
kell szívünkre s
remélhetjük, hogy
jól döntöttünk Tovább »

Hajdú Tamás: Vörös ernyő

Még több fotó a szerző blogján. http://hajdutamas.blogspot.ro/

Gergely Tamás: Három óra

”Most akkor…”, kezdte el mondókáját Vadmalac. Komája figyelt, meg akart felelni a kérdéseknek, úgy gondolta, mindent tud már. Kicsit büszke is volt Asperger-emlékezőképességére. Hogy azért mennyit csúfolták. Tovább »

Demény Péter: Mivel köt össze a kaputelefon?

A magyar és a román párhuzamos valóságról

Sokan azt mondják, az RMDSZ nem jókor próbált alkudni a múlt héten. Én viszont azt mondom, teljesen mindegy, hogy mikor próbált volna alkudni, mert azok a nacionalista reakciók, melyek kilövelltek, bármelyik pillanatban éppen így kilövelltek volna. Mégpedig szerintem azért, mert mindig csak horizontálisan gondolkodunk, vertikálisan soha. Illetve mindig zártan, egyirányúan, passzívan. Semmit vagy nagyon keveset teszünk azért, hogy a románok mentalitása megváltozzon, és ne annak a tömegnek érzékeljenek bennünket, amely helyzetét kihasználva szerez meg jogot, szoboravatást, kétnyelvűséget, bármit. Tovább »

Eugenia S. Lee: Kdráma, Kpop és a rögös valóság

Korea egy ország, pont, mint bármely másik. Vannak benne jó dolgok és jó emberek, a másik oldalon pedig ennek az ellentéte is megtalálható. Tovább »

Fortepan.hu: Képekben a huszadik század (120)

Zenés piknik, 1935

Két vers egy témára – Albert-Lőrincz Márton és Hadnagy József

Albert-Lőrincz Márton: (Sétálnak odakint)

Sétálnak odakint a kertben (kik ők?) Szárnyaikat
leengedő madarak, leselkedő ragadozók,
lapuláshoz szokott mezei pockok, nyulak? Tovább »

Nászta Katalin: Kérés

érdekes hogy te előbb a címet tudod
utána születik meg a mű Tovább »

B. Tomos Hajnal: Kecsketej

Miután apám harminckét éves korában félszegen maradt, számára kifordult sarkából a világ. Úgy tűnt, mindenkit gyűlöl, jelentéktelen dolgokon is hamar felpaprikázódott s ilyenkor veszettül ordított és káromkodott , semmivel sem lehetett kedvébe járni. Ráadásul elég gyakran nézett a pohár fenekére is. Tovább »

Fotó és irodalom: Cseke Gábor

Templom a dombon

épültem legmagasabb pontra
a falu fölötti dombra
hogy a tenger ima a tornyon át
megtalálja az Istent magát Tovább »

Puskás György: Biztonságban

Énlaka, templomkert

Komán János: Tamás András második élete

(1)

Az Olt-kanyar egyik nagyközségébe csütörtök este a fél tizenegyes személyvonattal érkezett meg az erőszakos Halál. Brassóból jött, valamelyik híres-neves szakorvos magánrendelőjéből, ahol – miközben a doktor úr a pácienseit vizsgálta – tüzetesen átnézegette a nyilvántartott betegek lajstromát. Tovább »

Cselényi Béla: egy zacskónyi bánat

nézd a praliné
mennyire hatástalan
meghalás ellen

Budapest, 2017. VI. 27.

Kölcsönsorok: Lucian Blaga

A pópa lelke (5)

A kompos visszajött, homloka verítékes. Mindhárman leülünk beszélgetni azután, hogy a pópa előhúz egy asztalt a sötét folyosóról, mely egy másik szobába vezet. Szükségét érzem, hogy némi magyarázatot adjak mostani helyzetemről. Tovább »

Cseke Péter: Valahol Európában

Rotterdam, vasútállomás, 2017 június

Fotópályázat: 1000 székely leány

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes idén is fotópályázatot hirdet az Ezer Székely Leány Napján. Tovább »

Hírét vettük: Képzeletben örök utazó

A Szatmáron élő,  aradi származású, s ditrói gyökerekkel is rendelkező Baka Jánosról cikkezik a mai Hargita Népe (szerző: Simó Márton). A szatmári múzeum mai rajzolója, bevallása szerint úgy nőtt fel, hogy a makettépítésért rajongó édesapja mellett maga is rajongója lett ennek a sokak által értelmetlennek tartott hobbinak. (Hősünk az első házasságával is úgy járt, hogy felesége enyhén szólva nem rajongott a makettezésért, ezért felhagyott vele, majd a második házassággal ismét fellángolt a “szerelem”). Tovább »

Fülöp Kálmán: Szobámba költözött

Az est a kertben vágyakat növesztett,
és lágy sötétje dús lombok között
átszakította távolságok láncát –
és akkor Ő szobámba költözött. Tovább »

Gergely Tamás: Pantomim

Fellépett egy nyári táborban, tulajdonképpen kötelezték – mi legyen, töprengett, mi fejez ki engem?
Álmában pantomim művész volt, amatőr, illetve az alkalom szülte, jeleneteit korábban mindössze eltervezte. Tovább »

Dancs Artur: La-La Lámpák

Los Angeles lámpáinak szentelt művészeti kiállítás