Ambrus Attila: Szórványra is figyelj

Brassó a magyar próza térképén ma is fehér foltnak számít. A barcaságiaknak is. Legfennebb azzal került be az irodalom- és eszmetörténetbe, hogy a Cenk alatti városban írta le Németh László a kisebbségi idegbajt és az ebben a kórban szenvedő zárványi ember három típusát. A dohogót, aki minden sérelmet számon tart, aki szinte örül az újabb és újabb igazságtalanságnak, s a sérelmet azért növeszti apokaliptikussá, hogy ne lásson lehetőséget arra, amire ereje nincsen. Tovább »

P. Buzogány Árpád: Bölöni és a pöttyös pisztrángok

A szovátai vagy máshol élő pisztrángokhoz legtöbb embernek annyi köze, hogy tud a korondi, a pálpataki meg az ismertebb, vármezői tenyészetről, esetleg arról, hogy a friss hal ott mennyi idő múlva kerül a tányérba. A puliszkalisztbe forgatható pisztráng azonban más okkal került a novelláskötet címébe.A címadó novella tényleg Szovátáról szól, elképzelhetően ezért is került a borítóra egy régi fénykép: mintha az ottani tavon csónakáznának az úri társaság tagjai. Tovább »

Balla Árpád: Jelek

jelek_ba

Derzsi Sándor: Bukás

Lebukott egy levél
Az imént suhant el a szél
A reggel ablaka előtt
Szemébe ki lehelt ködöt Tovább »

Kölcsönsorok: Ion Dumbravă

a halott / mortul

a halottat egy konyhaméretű szobában
terítették ki. kábán zümmögött
egy légy. enyhén szaglott
a tegnap. s vele
a sivárság. egy halott az élők között, felrúgva
egy pillanatra a dolgok rendjét. Tovább »

Temetői divatok…

temeto

Még több “krézi” síremlék az alábbi blogon: http://toochee.postr.hu/remalom-az-orosz-temetokben

Keszthelyi György: Kripták szanaszét

Valahol a kócos fák között,
ahol az ágak kiemelnek
a járda szigorából, Tovább »

Az én Koreám

Gergely Tamás: A vég kezdete

A hvg.hu híre, hogy az észak-koreai diktátor fekvõbeteg, ugyanis mindkét bokáját eltörte. Kissé gyanús az állítás, nekem is, meg Jocó írja, hogy orvosbarátja szerint nem lehet mindkét bokát egyszerre eltörni, úgyhogy nem hiszek az eredeti hírnek. Csak azt fogadom el, hogy ágyban fekszik, és azt gondolom, hogy valami más oka van a betegségének. Most mellõzöm azt a feltételezést, ogy valamilyen örökletes betegségben szenved, s inkább azt dobja ki az agyam, hogy valamiféle merényletet kíséreltek meg ellene. Amitõl nem halt meg, tehát amivel nem sikerült õt “eltenni láb alól”, viszont megsérült, kezelésre szorul. Ezt mondja nekem az õ keleti kommunista gyakorlatuk. Tovább »

Pusztai Péter: Elmúlt napok (111)

jopipa_pp

Jópipa a természetben * 2014

Cselényi Béla: valami fölöttem

esendő fejem fölött
kifeszül a haiku
színes hernyóselyme Tovább »

Száz év – nagy háború: „A székelyföldi ezredek megállták helyüket”

Daczó Katalin beszélgetése Nagy József gyergyóremetei helytörténésszel

* Mennyire ismerjük eleink Nagy Háborúját?

- A Nagy Háború székelyföldi lapjai sajnos a maga teljességében feltáratlanok, de így vagyunk ezzel a magyarság egészét, a történelmi Magyarország területét illetően is. A téma fontosságához képest kevés történész foglalkozik az első világháború történetével. Különösen így van ez a hadtörténetet illetően, ahol még mindig javarészt a két világháború közötti időszak kiadványaiból táplálkozunk. Tovább »

B. Tomos Hajnal: A csimpolyás

acsimpolyas_bth

Szente B. Levente: Hozzád…

hozzád utazom ismét
újra és újra ezt megteszem – Tovább »

Kosztolányi Dezső a pesti utcán (32)

Tabán

Alkonyatkor öreg, pödrött bajszú magyar odatámasztja létráját a gázlámpához, tempósan fölmászik, megtisztítja az üvegeket, meggyújtja a lámpást. Valahonnan, az egyik kacskaringós utcácskából szénával rakott, vendégoldalas szekér döcög eló, majd hintó robog és előz. A fekete, fényes szőrű lovak prüszkölnek, ágaskodnak. Tovább »

Urai Dezső: Hadiszállás

hadiszallas

A Mackenzen katonáival c. fotósorozatból (1915) * fortepan.hu

Ady András: Figyelmeztetés

Tudod miért tartok barátságot
minden fűcsomóval, fenyők
alján tengődő, sokgyermekes
gombacsaláddal, beszéltünk
már és együtt terpeszkedett Tovább »

Bizarr

Valami kövek vannak bennem. / gergely

Moldvay Katalin: Tüskés hangulat

tuskeshangulat_mk

Cselényi Béla: bérházi csendélet

otthonosság leng
a rendetlen hodályban
bármilyen furcsa
Tovább »

B. Tomos Hajnal: Dilemma

Nem tudom,
hogyan hallgassak,
nem tudom
kit is faggassak – Tovább »

Pusztai Irina: Drámai nyugalom

dramainyugalom_pi

Elekes Ferenc: Egy napom profilból

Elment ez a nap,
nem történt semmi ezalatt.
Gondoltam, írok egy verset legalább, Tovább »

Szente B. Levente: 3×1 / V.

Talány

használt ruháimban
csomag vagyok -
szorgos kezek bontogatnak Tovább »

Gergely Tamás: Valaki járt itt a tegnap este…

Valaki járt itt a tegnap este...

Dancs Artur: Hajnali gondolatok a magas asztalnál

Mint a párduc suhantam pár perccel hajnali hat után végig a szálloda folyosóján – mint a későbbiekben ez bebizonyosodott, jó irányba indultam ezúttal el, mert kisvártatva már a reggeli mellett ültem a vendéglőben. Hatkor nyit, miután az éjszakai élet duhajkodásait követően hajnali háromkor bezárják, hogy reggelre szalonképessé tegyék szolíd reggelizőterem formájában. Az első hullám meg is érkezik magához venni a frissen sült almás croissant-t vagy szalonnás omlettet, a hagyomásnyos füstölt lazacot vagy épp gyümölcssalátát sok-sok áfonyával. Jobbára az európai járatok legénységei és leányságai, valamint azon utazók, akiknek a korai órákban indulnak a gépeik. Lesz még egy hullám 8 után, amikorra mindenki felébred a szállodában, olyanok, akik később indulnak, és nem sietnek. Minden időrácsot kipróbáltam már a reggelihez, és valamiért ezt a kora reggelit szerettem meg leginkább. Tovább »