Keszthelyi György: A fajtiszta költő

A fajtiszta költő
visszafogott – a szerelemben
kiszámíthatatlan. Tovább »

Legszebb finnugor versek (12 + 1 magyar) / IV.

9. Mari / Zoja Dunyina (1962)

A vendégmunkás dala

Oroszország elbűvölő varázsa,
szülőföldem, imádott Marij Ek –
lelkemnek másutt nincsen maradása,
az idegenséget nem tűri el. Tovább »

Hajdú Tamás: Kivágás

Még több fotó a szerző blogján: http://hajdutamas.blogspot.ro/

Nászta Katalin: Ha

kihúznád belőlem a keresztet
azt a keresztet
az a lator lennék, aki gúnyolta
a keresztet, a keresztet Tovább »

Farkas József György: Széchenyi István – Bécs

Az osztrák főváros I. kerületében, kőhajításnyira a császárok egykori palotájától, a Burgtól született gróf Széchenyi István (1791–1860). A Herrengasse 5. szám alatti épület, az egykori szülőház falán 1966 óta kétnyelvű márványtábla örökíti meg a 19. század magyar polgári átalakulása legmarkánsabb alakjának emlékét.  Tovább »

Szentgyörgyi László: Apróhirdetés

Elvesztettem magam.
Fogalmam sincs: hol, mikor, miként.

Becsületes megtalálómnak
semmi jót nem ígérek

Dancs Artur: Korai advent

New York,  Madison Avenue 2017

Cselényi Béla: Boldogsághullámok

fekete-tenger ’69

nyugati cigarettareklám
a népi hatalom
ábécéskönyvillusztrációi között Tovább »

Demeter Mária: Elveszve

Messziről jöttem –
Miriád hópehely közt
magam nem lelem. Tovább »

Fülöp Kálmán: Emberközelben

A tér amely talán
a mába szédül

az út amely
magányom érleli Tovább »

H. Szabó Sándor: Hófelhők Hatvan felett

Gergely Tamás: Kerek egész

Szürke volt az ég, még annál is lehangolóbb, félelmetesen kékes. Vadmalac maga is érezte, hogy ellaposodik a kedve, Malacka sem énekelt, mint szokta rendezés közben, Kismalac meg még nem volt abban a korban, hogy az időjárás befolyásolja.
Hanem a koma délben benézett, s elkeskenyedve mondta, hogy ez már az egész napját meghatározza. Tovább »

Kárpát-medencei vallomások Ady Endre centenáriumán

az Igaz Szó és a Korunk 1977-es emlékszámai alapján

Szemelvények

Balogh Edgár, Bálint Tibor, Bodor Pál, Bori Imre, Dan Culcer, Domokos Géza, Paul Drumaru, Franyó Zoltán, Horváth Imre, Lászlóffy Aladár, Ion Minulescu, Nagy László, Aurel Rău, Saszet Géza, Sütő András, Szász János, Szemlér Ferenc, Szilágyi István, Marin Sorescu, Terényi Ede, Tóth István, Veigelsberg Emma

                                                                                                                           Ady-értékeléséből Tovább »

„Szaladj, kopott szekér…” (Ady Endre)

Ahogy az már lenni szokott, barátainkhoz-munkatársainkhoz fordultunk ez alkalommal is, megtudakolni, milyen helyet foglal el a 140 esztendeje született Ady Endre és költészete szívükben, tudatukban, mindennapi eszmélésükben. A beérkezett válaszokból – a beérkezés sorrendjében – csokrot kötöttünk, szerény hozzájárulásként nagy költőnk emlékezetéhez. (csg)

Tartalom:

Csata Ernő: Csillagporban

Zsidó Ferenc: Szeretem háromszavas címeit…

Cseke Gábor: Adynak érzem magam

Gergely Tamás: Másak vagyunk

Farkas József György: Ady emlékek – Párizs, Róma, Bukarest

Fehér Illés: Nem merek írni róla

Kristó Tibor: Frizura az ő fazonja szerint

Nászta Katalin: Nem lennél már csak halott madár

Cselényi Béla: „Csörtettek bátran a senkik…”

Demény Péter: A legszomorúbb magyar költő

Máriás József: Példázatul egy rövid idézet

B. Tomos Hajnal: Még egyszer a Csinszka-kérdésről

Albert Csilla: Az én Adym

Bölöni Domokos: Ady Endre névnapja

Csutak István: Nincs az a rendszer

Székely Ferenc: A századikon történt

Szente B. Levente: Levél-emlék Ady Endréről Székelykeresztúron

Ágoston Hugó: Ifjú szívekben él

Keszthelyi György: Hazatérő magány

Oláh István: Ady plusz népség, papság, katonaság

Szuhay-Havas Marianna: Az én Ady Endrémnek emberarca van

Márton Károly: Ady Endre sírfelirata

 

Ambrus Imre kollázsa – Az Igaz Szó centenáriumi, 1977-es 10. számának fedőlapján

Tovább »

Lírai kollázs-parádé – családról és tollforgató barátokról

(Kedei Zoltán Grafolíra című kötetéhez)
 
Grafolíra. Létezik ilyen szó? Ha leírjuk, és elolvassuk a hangzása szép, beszédes is, létjogosultsága van, hát létezzen.
A cél ugyebár, újszerűt létrehozni! Lássuk csak a kezdeteket. Mit is rejt a szó? A grafo szó lehetne a grafológia, grafika szavaink rövidítése, a líra jelentése pedig nyilvánvaló. De ne fokozzuk tovább a kíváncsiságot, leplezzük le! Tovább »

Legszebb finnugor versek (12 + 1 magyar) / III.

6. Komi-permják / Vaszilij Klimov (1927)

Ki mondja meg?

Ó, hogyha tudnék verseimmel
valamit tenni érted, komi nép,
kérkedés nélkül mondhatnám akkor,
nem volt hiába költőd élete.
De ki mondja meg, mit ad a május,
és mennyi örömet ad a hóvirág?

Fábián László fordítása Tovább »

Cseke Péter: Sétál a család

Arun, a nemrég született kiselefánt, anyja és testvére gondos takarásában a Budapesti Állatkertben, 2017

Bálint György breviárium (87)

Mi lenne, ha az ember százkilencvenöt évig élhetne? Ezt a nyugtalanító kérdést vetette fel tegnapi előadásában Lobmayer Géza. A kiváló orvostanár szerint elvben nem lehetetlen, hogy az orvostudomány egyszer majd ilyen hosszúra nyújtja az emberi életkort. Ha ezt a vívmányt már régebben elérte volna az emberiség, akkor a magyar országgyűlésen e pillanatban Széchenyi, Kossuth és Deák Ferenc szólnának hozzá a felsőházi javaslathoz. Tovább »

Nászta Katalin: Szimbiózis

a helytartó és helytartott
a hely által meghatározott
négyzetes valóságok
fogalmán rágódtam az éjjel Tovább »

Lászlóffy Aladár: Ady-vizsga

ÜZENET MAJDANI ISKOLÁMBA

Különös angyal lettem: fázom,
még mindig nyitva van az ég!
Nem győztem mégsem a halálon
s már a halál is semmiség. Tovább »

Bálint Zsigmond: Ünnep a faluban

Mezőpanit

Szentgyörgyi László: Bizonytalanság

Fogadalom!
Fogad a lom.
Fogad alom…
Fog a dalom?

B. Tomos Hajnal: Smink mögött

A színész sír,
térdre veti magát
és csahol,
négykézláb bóklász – Tovább »

Steigerwald Tibor: Őszi sanzon

Még több fotó a szerző blogján: http://steigit21.blogspot.ro

Oláh István: Pogány rádió

Istók Béni a lehető legjobb nevet kapta a Seregek Urától. Tényleg így mondják? És miért? (Utánanézni a guglin!) Ezzel a névvel egy Tamási- vagy Nyirő-hős lehetne, lenne is, csak irodalmunk nagymesterei nem rá pillantottak. Hogy egész pontosak legyünk, ő még meg se született, amikor a két novellista a penna végét rágta, hogy valakiknek nevet adjon. Istók Béni nem kisebb, nem nagyobb hatalmassággal, magával az istennel pöröl már jó ideje. Tovább »