‘Nincs kategorizálva’

 

Mondott vers: Nászta Katalin – Szeretem

2017. december 29.

valaki újra felfedezte és megírta a művészet a szerelemről szól belőle születik ezt biztosan tudom

Tovább | 3 hozzászólás »

Farkas József György: Tüköry Lajos – Palermo

2017. december 27.

Szicília fővárosában, alig harmincévesen áldozta életét az olasz nép függetlenségéért Tüköry Lajos (1830–1860). Az 1848–49-i szabadságharc ifjú katonája nemzetőrként kezdte, majd Bem tábornok seregében részt vett az erdélyi hadjáratban. A világosi fegyverletétel után sok ezer bajtársához hasonlóan ő is az emigrációt választotta.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Koszta Gabriella: Barátság két felvonásban (3)

2017. december 23.

1977. március 4-én egyszerre értesültem a bukaresti földrengésről, Kobak haláláról és arról, hogy mégiscsak végleg elhagyhatom Romániát, megkaptam az engedélyt. Augusztus végén már két bőrönd használt holmival, kél forint készpénzzel, állampolgárság és minden meggyőződés nélkül megérkeztem Budapestre. A Filmgyárban kaptam munkát, lakást is bérellek nekem Zuglóban a filmezés alatt. Alig érkeztem meg Pestre, Hervay Gizi […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Völgyesi András

2017. december 18.

„A színház egyik anyanyelvi bástyánk” Egy város profiljának kialakításához feltétlenül hozzátartozik annak kultúrája. S ha ezt egy városban a színház képviseli elsősorban, akkor annak a színháza. Aminek arcélét, minőségét viszont már annak alkotói, legelsősorban igazgatója, vagy főrendezője szabja meg. Sepsiszentgyörgy város színházszerető, és mások által is nagyra becsült, színházértő közönsége nem utolsósorban a helybeli színház […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gabriel Dobrescu: Búváremlék

2017. december 8.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bölöni Domokos: Házunk előtt az almafa

2017. november 30.

Ez a Sanyi, hát ez is mindenre emlékszik. Nem pesti kerítés, kiáltja a fülembe. Hanem testi fenyítés! Mintha nem hallanék rendesen. De aztán elmeséli, miért kaptunk ki. Mi igen, de ő azért valahogy mégsem. Nem ő, nem. Mert ő soha. Mindig valaki más. Pedig jól emlékszem, hogy egyszer őt is elkapta a gépszíj. Utólag könnyű […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cseke Péter: Gúzsbakötve

2017. november 27.

Tovább | Nincs hozzászólás »

H. Szabó Sándor: Őszi napnyugta

2017. november 14.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Eugenia S. Lee: “Én is Magyarország vagyok”

2017. november 1.

Írtam eddig közel ötven rövidebb, hosszabb írást Dél-Koreáról, az elmúlt 25 évben szerzett tapasztalataim alapján. Nagyon sok magán jellegű, személyes élményt is papírra vetettem, és gyakran említést tettem arról is, miért, mitől és hogy működik ez az ország úgy, ahogy, bizonyos szempontból nagyon jól, más nézőpontból kevésbé érthetően.

Tovább | 4 hozzászólás »

Farkas József György: Szalay József – Szczawnica

2017. október 30.

Sok magyar emléket őriz a szlovák határ mellett fekvő dél-lengyelországi üdülővároska, Szczawnica. Mai gyógyhelyi pozícióját a 18. század második felében – az akkor a Habsburg-birodalomhoz tartozott – Galíciába érkező magyar Szalay családnak köszönheti. Szalay Jozefa és István felvásárolta a szczawnicai birtokot, rendbe tette a gyógyforrásokban gazdag területet, saját nevét adta forrásoknak (István, Jozefa, József), sőt, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Múltszázadi történetek: Molnár Ákos

2017. október 14.

A KÍNAI LÁNY A hadnagy nem bírta tovább. Felült fekvőhelyén és tágrameresztett szemmel belebámult a félhomályba. Igen, vegyük elő a buzaszem-játékot újra. Tegnap délelőtt hallotta a régi perzsa anekdotát a sakk játék feltalálójáról, aki jutalmul csak annyi buzaszemet kért a királytól, amennyi ráférne a hatvannégy mezőre, ha valamennyire az előző mezőn lévő mennyiség kétszeresét tennék. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Simonyi Imre: Itthon

2017. szeptember 25.

Nézd, ma a hold, a narancs telihold a Körös tükörén lebegő. Mondd, nem ez a kép, meg egy harapásnyi itthoni jó levegő

Tovább | Nincs hozzászólás »

Fortepan.hu: Képekben a huszadik század (142)

2017. szeptember 23.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Oláh István: A tetkó nemzedéke

2017. szeptember 12.

Biológiai képtelenség, hogy a kardfogú tigris rózsával szeretkezzen, miközben a rózsából három bíborvörös vércsepp hull alá. És mégsem képtelenség, mert lám, a világ még sötétebb lett, hogy a diszkóban kilőtték az utolsó adag lézert is, a tengerparton pedig, ha fényes nappal lenne és nem éjszaka,

Tovább | Nincs hozzászólás »

Elekes Ferenc: Romanovok rokonai / Scribe

2017. szeptember 8.

Tegnap egy könyvet találtam az otthoni nagy összevisszaságban, lapozgatom, s hát kiderül, hogy ez volt az én százhatodik szerzett, vagy vásárolt könyvem. Címe: Le verre d’eau. A francia Scribe írta, s én lefordítottam franciából magyarra 1952-ben, talán azért, mert megtetszett a címe, Egy pohár víz. Jól emlékszem a lefordított lapokra, a füzetre, ami ott volt […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Nászta Katalin: Önrészletrajz

2017. szeptember 3.

volt egy szakasz az életemben, mikor a színházban azt szerettem ami elvont, lázít, gondolkodtat kinevettem

Tovább | Nincs hozzászólás »

Vásárhelyi villanypózna

2017. augusztus 27.

Pillanatképek, visszaemlékezések – Szabó Éva Erzsébet könyve* Ajánlás és elöljáró beszéd az alant leírtakhoz Elmondok itt most belőlük egy keveset, s kérve kérem a múltat, hagyjon itt magából néhány töredéket, pár színfoltot, hadd gyönyörködjünk benne, s álmodozzunk, álmodjuk magunkat vissza, ha csak egy rövidke, kevés kis időre, csak annyira csupán, míg tart a tollnak ereje, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Fülöp Kálmán: Rügyremények

2017. augusztus 19.

Indulnék törten vakmerőn

Tovább | Nincs hozzászólás »

Albert-Lőrincz Márton: (Ceruzarajz)

2017. augusztus 6.

Gnandt Istvánhoz Most került elő az a ceruzarajz, amelyet Árpi levelében küldtél, (még akkor, a katonaidők szürke ködében),

Tovább | Nincs hozzászólás »

Andrassew Iván: Kaszablanka*

2017. július 29.

Negyven éven át sétált át az erdőn, meg a Paski réten, aztán fölfelé a Réz dombon, és le a Baloghék mezején, át a patakon a kenderáztatók mögött, a Kaszabék lankáin, és végül a Kiserdő mellett be a faluba.

Tovább | 1 hozzászólás »

Márai Sándor: Béke Ithakában*

2017. július 25.

Lakatos Artur recenziója Amennyiben felmerülne a kérdés, miért is olyan fontos, az emberiség gondolkodását minden más kornál behatóbb módon meghatározó ókori görög-római kultúra világa, nem szükséges sem egyértelmű, sem átfogó jellegű választ adni, ez utóbbi úgyis túllépné a legtürelmesebb ember időkeretre vonatkozó ingerküszöbét is. Helyette inkább elég azon irodalmi művek sokaságára gondolni, melyek a későbbi […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kedei Zoltán: Vezérlő szellem

2017. július 18.

Tegnap még fároszról beszéltem, ma, keresem a világűr kőszikláját,

Tovább | Nincs hozzászólás »

Fülöp Kálmán: Fakult kép

2017. július 15.

Nagyanyám arcán jött az este, asztma kínozta, mosolya fájt. Béke nyílt: a tekintetében, bújócskázott a rút világ.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Para Olga: Csak annyi vagy

2017. július 15.

„Ne keresd az igazságot , meghalt Mátyás király” de te még hiszed hogy van

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lőrincz József: Kőmeleg

2017. június 30.

Kolozsvári unokáim egy feleki gömbkövet hoztak ajándékba. Saját kezükkel bányászták ki a földből, milyen izgalmas, ez egy kétgömbű gömbkő. És mennyi mindenre felhasználható! De leginkább a tornácunkra lenne jó, hogy őrizze a házat, mint egy kerti törpe.

Tovább | Nincs hozzászólás »