‘Interjú’

 

“Mihály király egy jobb Romániát érdemelt volna”

2017. december 14.

A “22” folyóirat interjúja László-Herbert Márkkal   2008-ban jelent meg a Pallas-Akadémia könyvkiadónál És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról. Végjáték I. Mihály román király körül amerikai, brit és francia dokumentumok tükrében című kommentált dokumentumgyűjteménye, amely 2010-ben román nyelven is napvilágot látott, a Humanitas kiadó gondozásában. Ez év december 12-én Sabina Fati interjút készített […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Török István

2017. december 11.

„Sosem tudtam nem átélni a szerepet” Fütyü… – kollégáitól csak így hallottam emlegetni. Illett is rá. Rengeteg komikus szerepet játszott, kicsalogatva a nézőből az ellenállhatatlan nevetést. Ezt a fajta színészt mindenki szereti. Jópofa, kedves, bő humorú, kicsit könnyelmű embernek tartják, akivel kellemesen eltöltheti az ember az időt – képzeli el az egyszerű néző. Ilyennek hat […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Tóth Tamás

2017. december 4.

“Véletlenül” a pályán – Kérlek szépen a pályára teljesen véletlenül kerültem – kezdi Tóth Tamás, akivel egészen véletlenül ismerkedtem meg, mikor a főiskolára felvételiztem; a vásárhelyi repülőtéren találkoztunk, épp akkor nevezték ki igazgatónak a marosvásárhelyi színházhoz. Majd két év múlva leváltották. Sokszor láttam színpadon. Egyik leggyakrabban vendégszereplő színészünk is. Miután találtunk egy félig üres öltözőt […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Senkálszky Endre

2017. november 27.

Mi tartozik a színészi munkához Talán ötödikes diákok lehettünk, amikor osztályunkban járt: egyfelvonásos darab színpadra állításában segédkezett. Nem felelt meg akkori várakozásainknak. Túl szigorú volt, túl tanáros. Komolyan vette a dolgát. Féltem is a vele való találkozástól, hogy nem tud feloldódni köztünk a kor-, ízlés-, szemléletbeli távolság. Úgy élt bennem, amíg újra nem találkoztunk, mint […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Szabó Ágnes – a fiatal rendező

2017. november 20.

Ez csak a kezdet (volt) Kis törékeny alkatú, göndör hajú lány. Senki nem gondolná róla, hogy már rendező. A szatmári társulat újdonsült tagja. Eddig Peter Hacks Amphytrionját és Moliere Tudós nők-jét rendezte. Készül Shakespeare Troilus és Cressidájára. Halk szavú, kedves teremtés. – Miként szeretted meg a színházat? – Nem vettem észre, csak megszerettem. Itt nőttem […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Ács Alajos

2017. november 13.

A színházi deszka szentsége Egy félreértés miatt elkerültük egymást az első nap. Ő azt hitte, a színházban leszek, én azt hittem, telefonálnom kell neki, a telefon viszont nem kapcsolt. Így maradt szatmári tartózkodásom utolsó napjára a beszélgetés. Ezt is sietve kellett megejtenünk, mert Szatmáron fegyelmezett színészgárda működik, akik próbáról soha nem késnek. Az emeleti színházi […]

Tovább | 2 hozzászólás »

“Itteni anyagból dolgozom”

2017. november 7.

A bukaresti Adevărul interjúja Bartis Attilával Az adevarul.ro portálon elérhető az az interjú, melyet a lap riportere (Lavinia Bălulescu) készített a 49 éves Bartis Attila íróval. Az alkalom: az író Vége című regényének októberi megjelenése román nyelven („Sfârşitul“, Polirom kiadó).

Tovább | 1 hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Kincses Elemér – a rendező

2017. november 6.

„Feltérképezni a második darabot, ami az első mögött van” – Színész voltál. Miért lettél rendező? – 13-14 éves koromban halálosan megszerettem ezt a pályát. 13 évesen szavaltam Petőfi A nép nevében című versét. Zoltán Ildikó, a magyar tanárnőm keltette fel az érdeklődésem. Azóta is a legnagyobb szeretettel gondolok rá. A színi itt volt velünk egy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Egy a sokféle Kinde-arc közül

2017. október 31.

A 2014-ben elhunyt Kinde Annamária költészetéről írt kötetet Demeter Zsuzsa irodalomkritikus, aki most Sandra May a hóhullásban – Kinde Annamária munkássága című könyvéről és annak tárgyáról adott interjút a kolozsvári Krónika c. napilapnak. Ebből idézünk:

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Harag György

2017. október 30.

„A színpadi intelligencia fokmérője az alakítás” Harag-próba a kolozsvári állami magyar színházban. Lőrinczi László A szerető-jét próbálják. Harag társalog a színészekkel. A vasfüggöny leeresztve, az így szűknek ható színpadon próbálnak. Csend van, senki nem zavarja őket. Ez az első vagy második rendelkező próba. Mindenki elmondja az elképzelését. Egymás gondolatait vitatják. Harag felgyújtja a színész képzeletét. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Távirat-interjú Cseke Gáborral

2017. október 28.

Vettem egy mély levegőt, és megírtam a kérdéseimet Cseke Gábornak. Azt hiszem, nem kell őt bemutatnom, mindenki ismeri. Ha mégsem eléggé, vagy elkerülte volna eddig a figyelmét, akkor most hívom fel. Apropója pedig az, hogy nemrég jelent meg a Sorsok könyve című munkája, amit korábban Csíkszeredában, majd Székelykeresztúron, Baróton, majd Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter könyvtárban is […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Az újságíró színikritikus

2017. október 26.

Mennyivel más egyik másik feladata, miközben ugyanaz. Mégis más súllyal esik latba, hogy mikor, miről és kinek ír. Mi is a kritikus dolga? Főleg ha mellékesen színikritikával is foglalkozik, ami egyáltalán nem mellékes számára, de mégis csak egy a palettán a többi gyakoribb és fontosabb téma mellett.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Boér Ferenc

2017. október 23.

Egy nemzetiség önismeretéért, fennmaradásáért felelősen Kezdetben nem akart kötélnek állni. Mit is mondhatna ő, szabadkozott, mások úgyis mondanak eleget. Mikor végre rászánta magát, és a lakásán felkerestem, még mindig éreztem rajta egy kis tartózkodást. Mondta, ő nem szerette azokat a beszélgetéseket a Korunkban sem. Kérdezte, miért választottam éppen őt, még csak nem is ismerem. Zavarba […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Csorba András

2017. október 16.

„Nem lehet áldozatok nélkül csinálni” Csorba Andrással nagyon nehezen tudtam találkozni. A vásárhelyi színművészeti főiskola rektora jelenleg, akinek rengeteg ügyes-bajos dolga akad épp emiatt. Régóta tanít a főiskolán. Régi nagy színészek jutnak az embernek eszébe róla, Csortos Gyula, stb. akik nem csak kitűnő színészek, de tekintélyesek is. Oláh Tibor a következőképpen jellemzi (A Hét második […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / László Gerő

2017. október 9.

„Mintha a világ velem játszana” Személye volt az én „gyermekkorom”, diákkorom színészsztárja. Ő játszotta a legfontosabb szerepeket, illett viszonyulni játékához, élő téma volt felnőtt körökben az alakítása. Elsősorban zengő orgánumáért, arisztokratikus játékstílusáért kedvelték. Valódi urat nehéz volt elképzelni nélküle. A fejét kicsit mindig hátratartotta, volt benne valami hamisítatlan úri dölyf, nem csak abban, ahogyan játszott, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

5 kérdés, 5 válasz Balázs Imre József-hez/-től

2017. október 8.

Tízmondatos kritikáinak formájához némiképp igazodva, gyorsinterjú, vagyis 5 kérdés, 5 válasz keretében próbáltuk körüljárni Balázs Imre Józseffel azt, amit a megjelenő kötetéről tudni érdemes. – Ezeregy mondat címmel rövidesen megjelenik tízmondatos kritikáid gyűjteménye a Lector Kiadónál. Értelemszerűen száz írás van benne? És mi a helyzet azzal a plusz egy mondattal? – Száz írás, száz könyvről, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Gáll Annamária

2017. október 2.

A színész mint forma-lehetőség Levélben válaszolt kérdéseimre. Szentgyörgyön csak futólag találkoztunk, Oldrich Danek: Szünet után tör ki a háború című darabjában egy kis táncos, illusztratív szerepben láthattam. Viszont a „rettegett” Szőcs István kritikus tollából szép méltatást olvastam róla az Irgalmas hazugság (Székely János) darabjában nyújtott alakításáról. Amúgy szőke, nyúlánk lány…

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Parászka Miklós

2017. szeptember 25.

„A színház élő szervezet” A 80-as években forrt a színházi világ Erdélyben. A hagyományos helyét a korszerű követelte. A világban zajló folyamatok minket is elértek. Feszegetni kezdtük a határokat. Parászka Miklós, bár sok szerepet nem játszott, de kor- és nemzedéktársai, korosztálya, ha úgy tetszik máris felmutatta őt, mint a régivel csak a legkisebb mértékben azonosuló, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

„A magyar arisztokráciának, mint osztálynak, meg kell szűnnie”

2017. szeptember 21.

Mai Világ 1931. ápr. 5. 78. sz. 5.: A magyar arisztokráciának, mint osztálynak, meg kell szűnnie – mondja Tamási Áron a Czímeresek című új regényének megjelenése napján. Az író véleménye Erdély tragédiájáról, a magyarországi és az erdélyi irodalomról. – „Az új magyar irodalom legnagyobb kincse a székely humor” – vallja Tamási Áron. A Mai Világ […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

„Isten velünk, és mindenki ellenünk?”

2017. szeptember 20.

Független Újság 1936. febr. 15. 7. sz. 6–7.: Tamási Áron nyilatkozik Németh László romániai tanulmányútjának indító okairól, az erdélyi magyar politikáról és a „vád”-ról, hogy ki „informálta” a budapesti írókat. Tudjuk, hogy az a magyarországi írócsoport, amely a Válasz című folyóirat körül csoportosult, s amelyhez Németh László is tartozik, leginkább Tamási Áron irodalmi működésében látja, […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / István Márta

2017. szeptember 18.

„Nem mondtam el, hová készülök…” Kollégák voltunk Sepsiszentgyörgyön. István Márta az emlékezetes, főiskolás Káin és Ábel Arabellája volt. Süvítő szenvedéllyel játszta végig mindkét előadást azon az emlékezetes, első színházi kollokviumon. Egyöntetű vélemény szerint ezzel az előadással utolérték, lepipálták a hivatásos színházakat. A kollokvium szabályai szerint díjat nem nyerhettek. Már akkor hallottuk, hogy hozzánk készül a […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Bálint Péter

2017. szeptember 11.

„Akarhatnának többet, jobbat is tőlünk…” Egyszerre végeztünk a főiskolán, együtt kerültünk Sepsiszentgyörgyre. Azonnal szerepet kapott és azóta sem esik le a színpadról. Ahogy a helyi lapban írták róla, ő a szépfiú nálunk. Lelkes, tehetséges, bár adottságaival nem bánik mindig a legokosabban. Kamaszkori szeleburdiság, olykor felelőtlenkedés jellemzi. Szélsőséges. Vagy nagyon jó kolléga, vagy nagyon rossz. Vagy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Király József

2017. szeptember 4.

„Egymástól tanulhatunk a legtöbbet” A színész arca – a világ arca. A színház arcát színészei jelentik. Ha a színházat szidod, színészeit kárhoztatod, őket ütöd pofon. A színész mindig kint áll, a legveszélyesebb időkben is, a sokasággal szemközt. Őt lehet megkövezni. Az ő hátán csattanhat az ostor. Kivételes sors az övé. S ahogy a színház arcát […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Borbáth Júlia

2017. augusztus 28.

„Ha csak én érzem, az nem igazi csoda…” Azt hiszem ő is azok közé tartozik, akikre bármilyen feladatot rábízhatsz. Magától értetődően – színésznő. – Tudat alatt kisgyermek korom óta élt bennem a vágy, de tudatosan csak nyolc-kilencedikesen fogalmaztam meg így magamban: színésznő leszek. Sokat jártam színházba, az iskolában meg szavalgattunk, a szavalóversenyeket mindig megnyertem, s […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Botka László

2017. augusztus 21.

„Szerényebb fiú vagyok én annál…” A kedvet lenne érdemes eltanulni tőle. Azt, ahogyan bejön a színpadra és a közönségből kitör a nevetés. Azt a jó étvágyú belefeledkezést a komédiázásba. Sugárzik az arca az örömtől, hogy színpadra léphet. És nem marad egy néző sem komolyan a székén. Árasztja magából azt a színházi „ájert”, ami nélkül egy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »