‘Interjú’

 

Egyszercsak rádöbben, kezében az Idő

2017. augusztus 19.

Kérdések a 65 éves Gergely (Káfé) Tamáshoz Nehéz volt eljutni a 65-ig? Mely évek tűntek a legnehezebbnek és miért? Különös dolog ez: vállalkozni egy legalább negyven évet átölelő emlékezésre, úgy, hogy – mailinterjú lévén – téged is csak sejtlek valahol, de nem ülünk egymással szemben, s hogy még kik olvassák, amiket ideírok, ha egyáltalán kíváncsi […]

Tovább | 6 hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész… / Fábián Enikő és Szentmiklósi József

2017. augusztus 14.

Késő délután érkeztem Váradra. Két héttel korábban találkoztam velük, Fábián Enikővel és férjével, Szentmiklósi Józseffel, a Nagyváradi Színház fiatal színészeivel, akik Sepsiszentgyörgyön vendégszerepeltek, és meghívtak magukhoz. Két éve végezték el a színművészeti főiskolát, a „csendes” évfolyamhoz tartoztak a híres Panek–István–Keresztes–Tatay… eresztés után. Azóta Fábián Enikő több főszerepben bizonyította, hogy nem érdemelte meg a „csendes” jelzőt. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész… / Nemes Levente

2017. augusztus 7.

Vidéken szítani-rakni a tüzet az emberekben… Marosvásárhelyről jött át Sepsiszentgyörgyre. Illetve ment át, hiszen akkor én még diákként szemléltem őt Vásárhelyről. Nem játszott sokat, tehát nem is nagyon tartottuk színészként számon. Amiben nagyon tetszett, de ott sem ő volt az első, a Visky Árpáddal készített József Attila-estjük. Aztán hallottuk, hogy átment Szentgyörgyre. Hová? Arra a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész… / Vadász Zoltán

2017. július 31.

Aki virágzó fáinak szavalt Kolozsváron, a régi Hétvezér térrel párhuzamosan fut a gyönyörű, lombos fák övezte, csendes és mindig vasárnapi hangulatú Rákóczi út, ahol Vadász Zoltán lakik. Meleg van, a járda feltörve, gázvezetékeket javíthatnak, jólesik a séta és az egyedüllét. A kapu nyitva, hosszú, keskeny ösvény visz a hátsó házig, ahol ő lakik. Ház? Mesés, […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész… / Keresztes Sándor

2017. július 24.

…A Zoo-story -ban nyújtott alakítása, annak próbahangulata, mikor ott jártunk egyszer Vásárhelyen és beültünk az egyik Zoo-próbára, kivételes élményt szerzett. Nem csak az egész próba, hanem ő maga, Keresztes Samu is. Szemünk előtt lényegült át, irigylésre méltó gátlástalansággal. Úgy játszott, mintha mi ott se lennénk. Zavartalanul. És amilyen mélyen alá tudott szállni a figurában, olyan […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Elhunyt Kántor Lajos író, irodalomtörténész

2017. július 22.

Szombaton, július 22-én elhunyt az 1937-ben született Kántor Lajos író, irodalomtörténész, a Korunk egykori főszerkesztője. Gazdag életművéből immár elmarad a legújabb kihivás: Láng Gusztivval ugyanis arra vállalkoztak, hogy kiadják a romániai magyar irodalom története 1945-1970 cimű kötetének máig bővitett és javitott változatát. A megrenditő esemény kapcsán, munkatársunk 1983-ban készült interjújával búcsúzunk az erdélyi szellemi élet kimagasló […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész… / Orosz Lujza

2017. július 17.

„Az igazi színész… be is ismeri hibáit” Telefonálok. A drót másik végén felveszik a kagylót. – Jónapot kívánok, Lujzi néni – s mondom a nevem. – Szervusz, Kati! Hát te mi járatban? – Könyvet szeretnék írni a színészről. – Menj el te! S azt hogyan? – Ezt még nem tudom egész pontosan. Mikor beszélgethetnénk erről? […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Fotó és irodalom: Kosztolányi Dezső

2017. július 12.

Csupa nő… – Milyen fényképek ezek? – Amint látja – szól a fényképész -, nők. Csupa nő. Leányok, asszonyok. Soványak, kövérek. Szőkék, feketék, vörösek. Hetvennégy darab. – Az ön fölvételei? – Nem. Ezeket úgy kapom. Minden hónapban. Az az úr hozta, aki most ment el. Nem ismeri? – Nem.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Szilágyi Enikő

2017. július 10.

„Tied a szerep, ha uralkodsz rajta” Elsőévesként ismertem meg. Hosszú fekete hajával, szürkészöld szemével rendkívüli jelenség volt. Később egyik versemet mondta a főiskolai beszédtechnika vizsgán. A tanárok nehezteltek rá emiatt, én örültem neki. Imponált, hogy a versemért a tanári kar rosszallását is vállalta. Majd láttam az Utolsó futamban, mikor az első nemzetiségi kollokviumon szerepeltek a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Hajdú Géza

2017. július 3.

„Simogatni a színészt, mint a gyermeket…” – Hogyan lehetnénk itthon világszínvonalúak? – kérdem tőle váradi otthonában, miután felesége, aki szintén színházi ember, felöltöztette egyetlen fiukat és elvitte az óvodába. Hajdú Géza úgy néz rám vissza, hogy elnevetem magam. – Sehogyan – mondja. – Nincs olyan alapvető kultúránk, hogy betörhetnénk, se képzettségünk. Nem is tudjuk, mi […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A szabadság állapota

2017. július 1.

Népújság-interjú a hetven éves Ágoston Vilmossal Egyre gyarapodnak hetven éves íróink. Akikről nem is olyan rég még úgy beszéltünk, mint a magyar (erdélyi) irodalom utánpótlása. Közéjük tartozik Ágoston Vilmos, aki 1947-ben született a háború utáni Marosvásárhelyen, 1986-ban áttelepült Magyarországra, jelenleg az Egyesült Államokban (Texas) él. Hetven éves születésnapja alkalmából a Népújságban N.M.K. interneten készült interjút […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Méhes Kati

2017. június 26.

„A legfontosabb a szerep, a színház…” Hárman voltunk Katik egyidőben a főiskolán: Gábor, Méhes, Nászta… Albert egyedül Júliáskodhatott a nevével. Méhes Kati is Kolozsvárról indult, én legalább is ott ismertem meg. Egyazon téren laktunk. Meglepett, mikor elsőnek jutott be. Aztán ő volt, aki emlékeztetett arra, hogy érettségi táján egyszer megkérdeztem tőle, mire készül. Nevetve mondta: […]

Tovább | 5 hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Kiss Törék Ildikó

2017. június 19.

„Éppen a próbán kellene csetleni-botlani” A nagyváradi színház magyar tagozatának vezetője. Kíváncsi voltam, hogy látja ő a színház ügyes-bajos dolgait. Roppant energikus teremtés. Mégis megszelídül, mikor – még 1982-ben – felteszem az első kérdést, hogyan alakult a pályája, melyek fontosabb állomásai. – Hát ez elég hosszú mese – mondja maga alá húzott lábakkal. Nem igen […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

„ Fészket rakott bennem egy elvakult évben / a megsebzett, lódenes embermadár”

2017. június 18.

Beszélgetés Keszthelyi Györggyel Keszthelyi György Lódenes embermadár című kötetéről jegyzik fel: “klasszikus formákba öntött posztmodern líra”. Az olykor szaggatott ritmusú versek szürreális “magánlátomások” és “fekete” magánmitológiák történeteit örökítik meg. A szerzőt az apokaliptikus képek világáról, pszichokráterekről és művészetszemléletéről kérdeztük. A Lódenes embermadár című kötetét édesanyja emlékére írta, és Visszaépítelek című versében halhatatlanná teszi őt…. Keszthelyi […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Sata Árpád

2017. június 12.

„Egymás nélkül nem megyünk semmire” Soha nem hőbörgött, mindig szerényen meghúzódott a hangoskodók mögött. Sata Árpi volt a béke szigete. Megpróbált igazságos lenni. Kicsi Sata, kicsi Méhes, ilyen jelzővel illettük őket. Ők voltak az ártatlanok, a szelídek, a jók, a tehetségesek… A Karnyóné *bolond fiújának szerepében nagyon szerettük, tele volt humorral, játékkedvvel, ötlettel. Máskülönben roppant […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Bányai Irén

2017. június 5.

„…El akarom mondani, milyen ez a világ” Fehér liliommal állítottam be Bányai Irénhez. Meleg volt, mégis többször tüsszentettem az úton. Mikor Inci kinyitotta az ajtót és átvette a csokrot, elhúzta az orrát. Zavarba jöttem. Valamit nem jól csináltam? Talán mégsem kellett volna virágot vennem, úgy látszik vagányabb annál, hogysem ilyen gesztusokra igényt tartana. Aztán… – […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész / Biluska Annamária

2017. május 29.

„Tulajdonképpen erényeim sincsenek…” Mikor még főiskolások voltunk, Tarr Laci nagyon dicsérte: Biluska remek színésznő. Micsoda Ilma volt! Nem láttuk, nem is láthattuk, mert Váradon dolgozott s nemsokára ki is ment Magyarországra. Mikor visszajött, mindenki ámuldozott. Hogyhogy? Ilyen is van? Biztos rosszul ment neki – hangoztatták, sutyuputyálták a rossznyelvek. Nem ment rosszul neki. Csak egyszerűen haza […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész… / Kisfalussy Bálint

2017. május 22.

„A közösség zsákutcáiban huzat van..” Mostoha sorsuk van a kabaréknak, ami a kritikát illeti. Láttam jó pár szilveszteri szórakoztató műsort, s nem egy unalmas, fárasztó volt. Ám a közönség derült rajta. Láttam olyat is, ami ízléses csomagolásban, elegánsan tálalta a minket abszolút hidegen hagyó, idejét múlt témát, és láttam napi aktualitású vicceket, szófűzéreket olcsón, ízléstelenül […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kapui Ágotával a költészetről

2017. május 19.

Ágotával ugyanabban a városban éltünk. Én oda kerültem, ő ott született. Egyszer érintette sorsunk egymást, ami akkor bennem nem realizálódott. Verset mondott egy rendezvényen, aminek egyik konferálója voltam. Később olvashattam megjelent verseit a honi lapokban. Tehetséges volt. De éltük a magunk életét, nem tudva, nem igazán foglalkozva egymással. Aztán a sors érdekes és tekervényes útjai […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész… / Balázs Éva

2017. május 15.

„A jó rendezőt a jó színész határozza meg” – Így jöttem – kezdi rendhagyó módon kolléganőm, a sepsiszentgyörgyi színház művésznője. – 1950-ben születtem, Udvarhelyen. Az udvarhelyi gimnáziumban végeztem, abban, amelyik olyan sok híres embert indított útnak, hogy most ne említsem, csak Tamásit és Farkas Árpádot. Hagyományai vannak… Nem véletlen, hogy színésznő lettem. A város, a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész… / Szabó Lajos

2017. május 8.

„Maholnap a néző jön fel a színpadra…” Eredetileg díszletmunkás volt. Tehetségére Szabó Ernő figyelt fel. 1956-ban a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett. 1962-ig a temesvári Állami Magyar Színház művésze volt. Onnan Kolozsvárra szerződött, majd hét év után visszament Temesvárra. 1971-ben Nagyváradra költözött, és haláláig a színház magyar tagozatának színésze volt. Ösztönös művész, aki szuggesztív […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gálfalvi György: 1977-es beszélgetés Farkas Árpáddal

2017. május 6.

Farkaséknak minden bizonnyal van lakáskulcsuk, de tapasztalatom szerint nem használják: soha sincs bezárva az ajtójuk. Többször előfordult, hogy őket nem találtam otthon, csak a vendégeiket, ha ugyan vendégeknek lehet nevezni azokat, akik legalább olyan otthonosan mozognak a lakásban, mint a névleges házigazdák. Csöndes pihenőórán például legbelső szobájukban rám nyitott egyik szomszédjuk, majd zsörtölődve távozott, mert […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Zsehránszky István: Kinek jár nálunk töviskoszorú?

2017. május 5.

Képzeletbeli interjú Hencz Hildával legutóbb megjelent könyve kapcsán Hencz Hildától interjút kértem. De annyira lehangolt és bánatos, hogy munkájáról nem akar többet beszélni, mert úgy érzi, semmire sem becsülik. Teljesen lebénult attól, ahogyan fogadták, s ahogyan vele szemben viselkednek többségiek és kisebbségiek – e tekintetben nincs különbség köztük. Ekkor határoztam el, hogy mégiscsak szóra bírom, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ágoston Hugó: Zárszó helyett (az öninterjú folytatása)

2017. április 26.

– Fontos, alapvető kérdés. Honnan jövünk? Honnan jössz? – Egy boltból jövök, ahol háztartási elektromos készülékekhez árulnak pótalkatrészeket. (Milyen szép régi görög név: Alkatrész! „A daliás Alkatrész szerelmet vallott a bús Aszténiának.”) – Sőt, Pótalkatrész, és Euraszténiának. Ne felejtsük, hol élünk… integráció, miegymás.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Talán egy fénykép ez az egész… / Mátray László Gyula

2017. április 25.

Rendhagyó levelezés, amiben nálam is elszakad a cérna Szükség törvényt bont-alapon ezúttal levélben kértem színész kollégámat, válaszoljon kérdéseimre. Mátray Lászlótól hamarosan kaptam is levelet Temesvárról. „Kedves Katalin – olvasom –, a Korunkbeli beszélgetésekhez képest a mi írott válaszainknak lesz egy óriási hátrányuk, mégpedig a túlfogalmazottság, a vissza- és rákérdezés lehetetlensége, vagyis a beszélgetés lélektanából következő […]

Tovább | Nincs hozzászólás »