‘Riport’

 

Farkas József György: II. Rákóczi Ferenc – Prága, Jindřichův Hradec, Yerres, Rodostó

2017. augusztus 10.

A cseh főváros „budai oldalán” kezdjük sétánkat. A Hradzsin alatt áll annak az egykori jezsuita rendháznak az épülete, amely 1690–92 között szálláshelye volt a Prágában tanuló II. Rákóczi Ferencnek (1676–1735). A nemes ifjú azt követően került a Moldva-parti fővárosba, hogy a bécsi udvar elszakította családjától. Előzőleg Munkács várában élt édesanyja, Zrínyi Ilona mellett, megtapasztalva a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Kuruc kiáltvány – Brezán

2017. augusztus 4.

II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) az akkor Lengyelországhoz tartozott Brezán várában, Bercsényi Miklós társaságában 1703. május 6-án fogadta azt a magyar küldöttséget, amelynek az élén a tiszaháti felkelés vezetői, Kis Albert és Esze Tamás álltak. Rákóczi ott adta ki a brezáni kiáltvány néven ismertté vált, történelmi jelentőségű dokumentumot, melyben leírta, hogy elvállalja a felkelés vezetését és […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Thököly Imre – İzmit, Karatepe

2017. július 30.

Felső-Magyarország és Erdély egykori fejedelme, Thököly Imre Késmárkon született (1657–1705), élete veszélyes kalandok sorozata volt. Alig húszévesen, a kuruc hadak közt a Felvidéken már látványos sikereket ért el a császári csapatokkal szemben.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Magyar rabok – Isztambul

2017. július 23.

Az Isztambul melletti Yedikule (magyarul Héttorony) évszázadokon keresztül híres börtön volt, ahol nemcsak külföldi követek, sokféle nemzethez tartozó neves személyiségek, főtisztek raboskodtak, de még egy török szultánt is kivégeztek a falai között. A 16–17. században a Héttoronyba zárt magyar történelmi személyiségek tiszteletére emléktáblát avattak az ott létesült múzeumban.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Kolozsvári testvérek – Prága

2017. június 26.

A középkori magyar képzőművészet legjobb állapotban az utókorra maradt, s talán legszebb térplasztikája a prágai várban látható Szent György-szobor. A Kolozsvári testvérek, Márton és György 1373-ban készült alkotását a Hradzsin több pontján állították már fel, jelenlegi helyén, a Szent Vitus székesegyház szomszédságában lévő díszudvaron 1929-ben kapta meg azt a sima, modern talapzatot, amelyen ma is […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Anjou (Szent) Hedvig – Krakkó, Wrocław

2017. június 19.

A dél-lengyelországi nagyváros királyi várában, a Wawełben álló székesegyház több egykori uralkodó végső nyughelye. Ott található Anjou-házi Hedvig síremléke is, rajta a királynő fekvő alakjával. A királynő, akit a lengyelek Jadwiga néven ismernek és tisztelnek, rövidre szabott életében számos tettel érdemelte ki népei szeretetét és a katolikus egyház elismerését.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demeter Attila és Komán János a Vár-lakban

2017. június 17.

2017. június 9-én, pénteken Demeter Attila és Komán János találkozott az érdeklődőkkel, barátokkal Kedei Zoltán festőművész marosvásárhelyi műtermében. De­me­ter At­ti­la (sz. 1966) iro­da­lomközel­ben érzi igazán ott­hon magát, „ak­kor va­gyok jól, ami­kor ver­set, prózát ol­va­sok, ami­kor ilyen körökben tu­dok mo­zog­ni.” „Elkéstem egy ki­csit a pálya­futásom­mal, tíz-ti­zenkét évig nem írtam ver­set. Húszéve­sen kezd­tem, har­mincéve­sen ab­ba­hagy­tam.”

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Anjou I. (Nagy) Lajos – Varsó

2017. június 13.

A 14. század meghatározó jelentőségű uralkodója, I. (Nagy) Lajos (1326–82) az Anjou-házi Károly Róbert magyar király és harmadik (vagy negyedik) felesége, Lokietek Erzsébet lengyel hercegnő házasságából született, Magyarország (1342–82) és Lengyelország (1370–82) királya volt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Klasszikusok kézfogása: Dsida Jenő

2017. június 11.

Kosztolányi Erdélyben Nincs ma olyan betűt ismerő erdélyi magyar, akinek szerény megemlékezésünk alkalmával külön el kellene mondanunk, hogy mit jelent a modern magyar irodalom számára Kosztolányi Dezső. Ki ne ismerné az ő lírájának ötvösművészetét, mely a Szegény kisgyermek panaszainak finoman csipkézett miniatűrjeitől a Meztelenül szabadverseinek darabos domborművéig a formai és tartalmi lehetőségek minden fokozatát és […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Árpád-házi Jolánta – Castellón de la Plana

2017. június 7.

Hispánia északi régióiban a VIII. században kisebb-nagyobb frank kötődésű hercegségek/királyságok alakultak. Az egyik az Aragón Királyság volt; Jakab király II. András magyar uralkodó leányát, Jolántát vette feleségül.  Az egyik legnagyobb formátumú spanyol király, a „nagy honfoglaló”, I. Jakab (Jaime I. De Aragón, „el Conquistador”) 1208-ban született.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Árpád-házi (Szent) Kinga – Stary Sącz, Wieliczka

2017. május 24.

A dél-lengyelországi városka bő hét évszázada őrzi IV. Béla egyik leánya, Kinga emlékét. Férje, Boleszláv herceg halála után az özvegy a magyarul Ószandecként ismert település kolostorában élt apácaként, 68 éves korában, 1292-ben bekövetkezett haláláig.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Árpádházi (Szent) Erzsébet – Wartburg, Andechs, Bogotá

2017. május 18.

II. András magyar király leánya, Erzsébet a türingiai Eisenach városa melletti Wartburg várában töltötte rövid életének javát. Önfeláldozó magatartásáért IX. Gergely pápa 1235-ben szentté avatta.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kultúr-napokon Budapesten

2017. május 12.

Zsúfolt napokon vagyok túl. Sándor Erzsi Anyavalya, Kapui Ágota: A Lélek szárnycsapásai, Kaiser László bemutató szövege, felolvasások a versekből. Örültem, hogy a költő felállva olvasta, így hallani is lehetett valamit a rossz akusztikájú teremben. Az előtte felolvasó nagyon halk és decens volt, ezért élvezhetetlenné is vált mindaz, amit mondott, vagy olvasott. Az őt méltató professzor […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kuti Csongor és a Törmelékek könyve

2017. április 25.

„Nem vagyok költő: én tévedésből vagyok itt. Írok egy-egy verset, néha publikálják. Néha nem. írom magamat, menekülvén a kívül-belül leselkedő halál elől. Az én tapasztalatom tehát nem releváns ta-pasztalat: kérem, fogadjanak fenntartással. Hiszek egy mondatban, a mindenható szavakban, álomnak és valóságnak teremtőiben.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: „Magyar korona” gyógyszertár – Lemberg

2017. április 15.

Számos néven ismert a nyugat-ukrajnai nagyváros. Ukránul Lviv, oroszul Lvov, lengyelül Lwów, németül Lemberg, latinul Leopolis – a középkori magyarok Ilyvónak hívták a várost. Az elnevezések száma a történelem viharairól tanúskodik, a több mint ezeréves települést valamennyi szomszéd birtokolta, rövidebb-hosszabb ideig. Számunkra város azért (is) érdekes, mert Lembergben működik a „Magyar korona” elnevezést viselő gyógyszertár.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Rosmersholm és a palack szelleme

2017. március 30.

Henrik Ibsen: Rosmersholm Rendezte: Andrij Zholdak A kolozsvári Állami Magyar Színház előadása 1. A bemutató napján, március 29-én, déli 12 órakor előadást tartott a színház George Banu színház esztéta meghívásával, adózva Aureliu Manea rendező emlékének és művészetének, aki 50 évvel ezelőtt állította ugyanezt a darabot Nagyszebenben színpadra. Henrik Ibsen Rosmersholmját. Az előadás nagy port kavart, […]

Tovább | 3 hozzászólás »

Farkas József György: Mikszáth Kálmán – Rogaska Slatina

2017. február 14.

Szlovénia délkeleti végében, a horvát határ közelében található Rogaska Slatina, egykor használatos nevén Rohics, amelynek gyógyforrásait a hagyomány szerint 1640 körül a költő Zrínyi Miklós fedezte fel és kúrálta is magát a „savanyú vízzel”. Nemrégiben a Mikszáth Kálmán-emlékbizottság és a Mura-vidéki magyar közösség közreműködésével Rogaska Slatinán, a Pegazus téren emléktáblát avattak a tiszteletére.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Próza, vers és grafolíra a „szép Segesváron”

2017. február 9.

A segesvári Gaudeamus Ház Oktatási és Művelődési Szórványközpont idei első vendégeit január végén fogadta. A helyi magyarság régi ismerősként üdvözli Bölöni Domokos írót, újságírót, szerkesztőt és Fülöp Kálmán nagykendi költőt. Jakabházi Béla magyartanár, kultúrszervező, azt est házigazdája mutatta be Bölöni Domokosnak A rablóhús fogyasztása című új novelláskötetét.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szonda Szabolcs csernátoni estjéről

2017. január 31.

Január 27-én a csernátoni Hasz­mann Pál Múze­um­ban Szon­da Sza­bolcs műfordítóval, költővel Dimény H. Árpád költő beszélge­tett a bu­da­pes­ti Pont Kiadó gon­dozásában ta­valy ma­gyar nyel­ven meg­je­lent, Tyúkok a menny­ben (Ra­i­ul găinil­or) című Dan Lun­gu-regény fordításáról és általában a költészetről.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Csifó János beszélgetős délutánja

2017. január 31.

A marosvásárhelyi Vár-lak idei első vendégét fogadta egy fázós januári délutánon. A társaság már összegyűlt, mindnyájan Csifó János nyugalmazott rádióriporterre várunk. Bő húsz perc után nyílik a Kedei-műterem, és már az ajtóból halljuk a szabadkozást, bocsánatkérést az „objektív okok” miatti késésért. (Kisebb karambolba keveredett a taxi, újat kellett hívnia.) Sietősen elfoglalja a helyét, majd „nekitürkölőzve” jelzi, […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Vidámság volt a Vár-Lak-ban

2017. január 10.

Múlt év december 12-én hírül adtuk, hogy Kedei Zoltán ismert képzőművésznek a marosvásárhelyi várban lévő műterme pár nap múlva a humornak, annak művelőinek és kedvelőinek ad otthont. A művész erről még azon melegében így számolt be blogján: “„A műterem falai közé fészkelődött a humor. Helyet követelt magának, s mint aki jól végezte dolgát, a kendőzetlen […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Líra és novella Erdőszentgyörgyön

2016. december 7.

Erdőszentgyörgy számottevő kulturális potenciállal gazdagodott a Rhédey kastély felújítását követően. Egymásnak adják a kilincset értékes személyiségek, a kultúra hírnökei, szimpatizánsok, színvonalas kulturális, művelődési, képzőművészeti események ad otthont a megújult kastély. Kisvárosi vonatkozásban jelentős megvalósítás, olyannyira, hogy nagyobb közösség is méltán megirigyelhetné. 2016. november 24-én Bölöni Domokos író, szerkesztő, újságíró és Fülöp Kálmán nagykendi költő volt […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Erdélyi magyar a politika színpadán

2016. november 25.

(+ egy interjú Ágoston Hugóval) A 19. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár kiemelt eseménye volt az a könyvavató, amelyen Borbély László RMDSZ-es képviselő és egyéb közéleti tisztségviselő mutatkozott be szerzőként A politika színpadán (Alutus, 2016) című konfessziójával. A vallomások feltárásában és kihordásában partnere volt mindenek előtt Ágoston Hugó közíró, aki az emlékező beszélgetést vezette, majd könyvvé szerkesztette […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bura László: Csángóföldi élményeim 1953-ban (2)

2016. november 7.

Bogdánfalvára ugyanabban az évben (novemberben) még egyszer visszatértem. Faragó József professzor úr kezdeményezésére ugyanis oda kellett utaznom Antal György Ávereszku mesemondóhoz, s el kellett őt hívnom (és vinnem) Kolozsvárra teljes mesekincsének lejegyzése céljából. Ez alkalommal Bogdánfalván szemtanúja lehettem egy népi orvoslásnak.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bura László: Csángóföldi élményeim 1953-ban (1)

2016. november 6.

Az egyetem harmadik évének befejezését követő nyári szünidő közepén levelezőlapon értesített Gálffy Mózes, a Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti tanszékének professzora, hogy augusztusban a nyelvészeti tanszék tagjai és a Folklór Intézet munkatársai kéthetes gyűjtő-kutató tanulmányútra mennek Moldvába a csángók nyelvének és folklórjának tanulmányozására. A munkában való részvételre néhány hallgatót is kiválasztottak, köztük engem. Közölte az időpontot, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »