‘Dokumentum’

 

Dávid Gyula: Bajor Andor esetei a “haragos káderesekkel / 3

2017. november 5.

Az előbbiekben felidézett események azonban egy, a „pártvonal”-ban bekövetkezett, sokkal mélyrehatóbb változás részei, s ez a román kommunista párt áttérése egy olyan „nemzeti” vonalra, amely Gheorghiu-Dej utódja, N. Ceausescu idején teljesedik ki, és amelynek nyilvánvaló célja Románia „homogén nemzetállammá” formálása: „megtisztítása” a nemzetiségektől.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Dávid Gyula: Bajor Andor esetei a „haragos káderesekkel” /2

2017. november 4.

A másik eset következményeiben már sokkal súlyosabbnak bizonyult a Hatalom illetékesei szemében, háttere és összefüggései tekintetében pedig több mint félszáz esztendő távolából feleleveníti az 1956-ot követő romániai megtorlások egész légkörét, és főképpen azt az ideológiai visszarendeződést, amellyel – ezzel a szatírával – Bajor is szembement. Ezeknek az összefüggéseknek az ismeretében kétségtelen, hogy az Utunk 1958. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Jászai Mari leveleit olvasom…

2017. október 25.

Önérzetes. Maga taposta ki az útját. Kiáll magáért, alakításaiért kritikus ellenében is! Másokat patronált, kilincselt értük. Kiosztott igazgatót, megírta véleményét vetélytársairól, privát. Remek baráti kapcsolatot ápolt hitelezőjével, egészen szoros, lelki szeretettel.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szentgyörgyi N. József: Párhuzamos történetek 1956 kapcsán

2017. október 25.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulója a Bem-téren ért: már nyugdíjas külügyérként főszerkesztettem a külügyminisztériumi dolgozók szakszervezetének (KMDSZ) a lapját, a Hírfutárt. Még azon a nyáron megkeresett egykori (egyik) hivatali főnököm, hogy szeretné, ha az ’ünnepi számban’ írnék róla és a minisztérium 1956-os ’nemzetőr-alakulatáról’ egy méltató cikket. A ’nemzetőrnek’ megmondtam: csak akkor mutatom be őt a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

200 Arany

2017. október 24.

(szeszélyes napló / 36) Arany János és a lópasszus * Elismert és híres költő volt már Arany János, mikor a nagyszalontai heti és országos vásárok alkalmával, mint másodjegyző egyre készítette a „passzusokat” s végezte mindazokat a teendőket, melyek a viczenótáriussággal együtt járnak. Pedig 1845-ben „Elveszett alkotmány” czímű víg eposzával elnyerte már a Kisfaludy-Társaság pályadíját s két […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

„Elment a rózsám Ámerikába…” (1)

2017. október 13.

(Ismert nóta) Elment a rózsám Ámerikába de én nem megyek utána Elment a rózsám Ámerikába de én nem megyek utána

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hídavatás

2017. október 10.

1. A budapesti Erzsébet-híd E hó [1903. október] 10-ikén nyitották meg szép ünnepélyességek közt Budapest hatodik dunai hidját, melyet boldogult királynénk emlékére Erzsébet-hid-nak neveztek el. Az új hid valóban nagyszerű alkotás s díszére válik nemcsak fővárosunknak, hanem a magyar műszaki tudománynak és iparnak is, mert magyar emberek tervezték s magyar munkások épitették fel csupa hazai […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

„Legyen hát Cluj-Napoca”

2017. október 8.

Cluj és Napoca: egy névcsere története címmel az Erdélyi Krónika történelmi portálon T. Szabó Csaba utánajárt, hogy 1974-ben, amikor Kolozsvár városa fennállásának 1850 évfordulóját készült megünnepelni, a pártfőtitkár Nicolae Ceausescu javaslatára egyik napról a másikra fölvette a legmagasabb szinten ajándékul felkínált Cluj-Napoca / Kolozsvár-Napoca elnevezést.

Tovább | 1 hozzászólás »

Petőfi-fa a Tisza partján

2017. szeptember 8.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Vasárnapi Újság: Magyarok Afrikában

2017. augusztus 22.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lukácsy Sándor irodalmi ritkaságai (8): Szekér Joachim – Magyar Robinson

2017. június 9.

“Régen szerették a hosszú címeket. Annak a kétkötetes könyvnek például, melyet Szekér Joachim cisztercita szerzetes adott ki 1808-ban és 1809-ben, ez volt a teljes címe: Magyar Robinson, vagyis Újvári és Miskei magyar vitézeknek viszontagságai és azoknak e világ külömbféle részeiben történt csodálatos esetei. Egy eredeti költeményes igazság, mely a gyönyörködtető történetnek előbeszéllése mellett külömbféle dolgoknak […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Az anyanyelvhasználati küszöb 10 százalékra csökkentését kérik az erdélyi magyarok

2017. május 30.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 2017. május 23-án benyújtotta a román parlamentben a közigazgatási törvényt módosító javaslatát, mellyel az anyanyelvhasználati jogokat kívánja bővíteni. A javasolt törvénymódosítás a jelenlegi húsz százalékról tíz százalékra csökkentené azt a küszöbértéket, amely fölött egy kisebbség tagjait anyanyelvhasználati jog illeti meg a helyi közigazgatásban.

Tovább | Nincs hozzászólás »

1956-2016: Egy forradalom újrajátszása (98)

2017. május 13.

1956-ban tankkal hozták a fizetést Részlet Tápi Ottóné Petercsák Mária újságírónő önéletírásából A Petercsák család 1939-ben költözött Sátoraljaújhelyről Dunakeszire. A családfő, Petercsák Gyula asztalosmester sokáig munkanélküli volt, ám végül állást kapott a Dunakeszi Járműjavítóban. A nagy távolság miatt döntöttek úgy, hogy odahagyják korábbi lakhelyüket. Kisebb kitérő után a Gyártelepen, a Köröndön kaptak lakást. A család […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

200 Arany

2017. április 12.

(szeszélyes napló / 21) “A modor nem segít semmit: a ki furulyán lelketlenül játszott, az a verklin is csak verklis fog lenni, uti figura docet. A nem-népiesen író verselők száma most is nagyobb, mint azoké, kik furulyáznak, ám számlálja fel valaki: s hol a Byron? hol a Hugó?

Tovább | Nincs hozzászólás »

József Attila: Születésnapomra

2017. április 11.

Tovább | 2 hozzászólás »

Távozott a marosvásárhelyi Aranyszalagtár napszámosa

2017. április 5.

Jászberényi Emese halálára (1940-2017) Alacsony, kemény asszonyka volt: született rádiós, bár volt idő, amikor ő úgy remélte, színpad lesz a végzete. Hát nem éppen úgy lett. Viszont a kultúra mindvégig megmaradt élete értelmének… A kolozsvári egyetem bölcsészkarán végzett 1962-ben s nyugalomba vonulása után is még sokáig rendszeresen bejátszották a marosvásárhelyi rádió Aranyszalagtárában őrzött, megismételhetetlen riportjait, […]

Tovább | 6 hozzászólás »

Bodor Pál: Maszk a kirakatban

2017. március 15.

• Valaki elégedetlen volt a maszkkal; túl sima volt az arc? Túl szomorú? Mintha csak egy halhatatlan mondatot javitott volna ki a fontoskodó szerkesztői toll; miért Vér és arany? Legyen Vér és bádog, Vér és mézespogácsa; minthacsak a villámot akarta volna egyenesszálúra fésülni;

Tovább | Nincs hozzászólás »

Mezei József: Visszaemlékezések a szabadságharczra*

2017. március 15.

Ide s tova tizennyolcz esztendeje lesz, hogy a végzet kicsavarta a kezemből az ecsetet, hogy lelkemnek minden reményét összetörte. A sötét éjszaka, mely szememre borult: hosszú tizennyolcz év éjszakája már. Életem semmivé lett; jelenem, jövőm nincs, lelkem már csak a múltban él. Jól esik el-eltünődnöm a multakon; semmivé lett életemnek ez egyetlen kincsén, mely a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

1956-2016: Egy forradalom újrajátszása (97)

2017. március 13.

Wiktor Woroszylski: Magyarországi napló, 1956 Kedd, 1956. október 30. A REPÜLŐGÉPEN Tehát – rengeteg hercehurca, protekció, rimánkodás után – végre itt vagyok, a repülőgép fedélzetén, mely újabb lengyel vér- és orvosságküldeményt szállít Budapestre. Szárnyaink alatt: a felhők végeláthatatlan Szibériája. Aztán kitisztul: rozsdaszín földek, mozdulatlan utak és sínek tűnnek elénk. Magyarország.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szentgyörgyi N. József: Ugribugrik Moszkvában

2017. március 6.

Midőn Moszkvában vonatra szálltam én (a hatvanas évek elején), az antiimperialista propaganda éppen tetőfokára hágott, és fokozódott a kulturális osztályharc (meg a nemzetközi helyzet). A diplomataképző magyar rockerei Beatles-számokat játszottak az szovjet ifjúság összejövetelein, miközben a Komszomolszkaja Pravda megpróbálta elvenni az ifjúkommunisták kedvét a förtelmes nyugati hangzavartól.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Pusztai Péter 70

2017. január 20.

Születésnapi összeállítás: * Ádám Gyula: Földi nyomok * Bölöni Domokos: Ajzsén’a (novella) * B. Tomos Hajnal. Haikuckó (képes haiku) * Keszthelyi György: Mozgó vonalak (vers) * Gergely Tamás: Forrás-kötetem, Pusztai (jegyzet) * Elekes Ferenc: Fehér az én ingem (levél) * Cseke Gábor: Baglyok a fűzfákon (versciklus) * Debreczeni Éva (apokrif): Figyelem onnan… (vers) * Cseke […]

Tovább | 4 hozzászólás »

Egy kis Káfé-történelem (8)

2016. december 23.

A TÍFUSZ megkérdezte…Böszörményi Zoltánt 1. A Nyugati Jelen /2001-es/ pályázatát – melynek díjnyertes szövegét a Café Stockholm-Toronto is közölte – Simándi Böszörményi Zoltán emlékének szentelték… nem a tehetséges fiatal tollak felkutatása volt a cél? – A Simándi Böszörményi Zoltán országos riportpályázat célja elősorban a fiatal, tehetséges riporterek felkutatása volt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

*** Ebéd az északi sark körül

2016. december 14.

Idén, december 14-én van 105 esztendeje annak, hogy Amundsen fölfedezte az emberiség számára a Déli Sarkot. Miután az Északi sark – kiöszöni szépen -, már föl volt fedezve. Nem szeretnénk fölmelegiteni azt a máig érő vitát, amely Amundsen és Scott tábora között folyik arról, hogy valójában kik az igazi felfedezők.

Tovább | 2 hozzászólás »

Egy kis Káfé-történelem (4)

2016. december 7.

Megkérdeztük Balla D. Károlyt: Mi egy virtuális könyv? (Részlet) A Vak a barátjával ül az étteremben. – Te, mit rendeljek? – kérdezi a Vak. – Hát rendelj tejet – így a barátja. – Tej? Mi az a tej? – Hát olyan fehér.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Egy kis Káfé-történelem (3)

2016. december 6.

Biró Béla: Az éretlenség szindrómája Múlt hétfőn, /2000./ november 13-án a Kolozsvári Fellebbviteli bíróság betiltotta a Sabin Gherman által alapított Pro Transilvania Alapítványt. Az ítéletet azzal indokolták, hogy az alapítvány törekvései sértik a román állam – alkotmányban kimondott – egységes és nemzeti jellegét. Arról nem esett szó, hogy ez az Alkotmányban kimondott „egységes és nemzeti” […]

Tovább | Nincs hozzászólás »