‘Böngészde’

 

Ady Endre beszól… (168)

2018. október 16.

A Dózsa-féle jacquerie-nek még csak eljövendő hű hisztorikusa meg fogja bizonyára állapítani, hogy a Dózsa-lázadás nem tiszta magyarságlakta vidéken lángolt föl. Magyarországon parasztforradalom ott támadt mindig, ahol fajták éltek s keveredtek együtt, de sohase szűzmagyar tájakon. Hódmezővásárhely nem régi fölindulását is csak úgy érti meg az ember, ha eszébe veszi, hogy Hódmezővásárhely népének a vére […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (167)

2018. október 13.

A végtelen Björnson-affér A Björnson-affér mindenképpen szamár és bosszantó eset, de főképpen azért, mert végtelen. Röviden meg kell állapítanunk egy régi ígéretünk értelmében valamit. Az öreg Björnson, mostanában és különösebben, sok nemzeti és nemzetiségi kérdésben exponálta magát. Támadta Poroszországot, mert gyalázatos erőszakot követ el a lengyeleken.

Tovább | Nincs hozzászólás »

MEK-újdonságok: Toronto 3-szor + 1… és egy ráadás

2018. október 12.

(Családi naplójegyzetek Kanadából) Nagy család voltunk: öt gyerek. És a szülők. A második világháborút s az azt követő kemény évtizedeket együttesen, közös fedél alatt éltük meg Kolozsvárott. Majd az ezerkilencszáz hatvanas évek elején megkezdődött a gyerekek által várva várt kirajzás: előbb Zsóka néném, majd jómagam költöztünk el a szülői háztól, külön családot alapítva; ő kezdetben […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (166)

2018. október 11.

Jolánka kisasszony sikkasztatott egy budapesti ifjúval s ő már New Yorkban jár a sikkasztott pénzzel. Az ifjút azonban, akit Berlinben elcsíptek, hazahozzák, elítélik satöbbi. Jolánka kisasszony azonban elérte célját, s hogy New Yorkig meg sem állt, nagy bizonysága a budapesti szerelem-nő nagy ambíciójának. Most már csak az a kis probléma eldülendő[!], hogy meghódítja-e New York […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (165)

2018. október 9.

Fedák Sári elmegy Nem engedjük Fedák Sárit bántani azért, mert csapodár honából külföldre vándorol. Ez a nagy honleány a nemzeti küzdelem Jeanne d’Arc-ja volt. A tulipános szoknyát ő emelte a legmagasabbra a haza nevében. S az történt, hogy a nemzeti hadsereg meghódolt Bécsnek. Mindenki megváltozott, csak Fedák Sári maradt a régi.

Tovább | 1 hozzászólás »

Ady Endre beszól… (164)

2018. október 7.

Rigó Jancsi dicsősége Kár, hogy a lapok kissé langyosan írnak Rigó Jancsi új dicsőségéről. Rigót Morgan, a híres amerikai milliárdos látta vendégeül. Hiszen olyan kevés honfitársunknak jut osztályrészül ilyen dicsőség Amerikában. Gróf Széchenyi László esete kivételes nagy eset. Annyival kivételesebb, mert Amerikában általában az a vélemény, hogy minden cigány magyar mágnás. Hasonló dicsőségre tehát, mint […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Irodalmi Nobel-díj helyett – Alternatív Nobel… / böngészde

2018. október 7.

Évente, október első felében a Svéd Akadémia rendszerint kiosztja az illető esztendőre szóló Nobel-díjakat. A napokban a testület úgy döntött, hogy a szexuális zaklatás miatti, a bizottság kebelében kirobbant botrány miatt az idén tartózkodik az irodalmi Nobel-díj odaítélésétől. Persze, azért nem tétlenkedett – az időközben lemondott tagok helyett új testületi tagokat választott (Eric Runesson, a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Aniszi Kálmán: „Thália erdélyi napszámosai”

2018. október 4.

Nem színháztörténet, de ha valaki megírja az erdélyi magyar színházak és színjátszás történetét, akkor abba nagyon sok mindent bele kell foglalnia Nászta Katalin testes könyvéből. (Thália erdélyi napszámosai, Tinta kiadó, Sepsiszentgyörgy 2017.), már csak azért is, mert a hivatásos magyar színjátszás Kolozsvárról, a Rhédey palotából indult el 1792. december 17-én. És Kolozsvár társulata azóta is […]

Tovább | 3 hozzászólás »

Ady Endre beszól… (163)

2018. október 1.

A Carpathia ajándéka Holnap Fiuméba érkezik a Carpathia, a híres Cunard-hajó, s ezúttal nemzeti örömet hoz. Csak hétszáz visszatérő magyar kivándorlót, akiket hajótörés nélkül ért hajótörés. Hétszáz magyart, akiknek számára már Amerikában sem volt betöltetlen hely. S furcsa: a hírlapok örülnek e vérnyereségnek, örömnek. De a belügyminiszter e hétszázaktól is megijedt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

In memoriam Kapui Ágota / lapszemle

2018. szeptember 30.

Kapui Ágota: Odaát Párkáink most új sorsokat szabnak, átsző mindent lassú tér-idő – gránitlapba vésett fogadalmak, véletlenbe botló kockakő.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (162)

2018. szeptember 27.

Lőwy Mór – Maurice Loewy Magyarországon született, Lőwynek, Móricnak, zsidónak és zseninek született. Tehát okvetlenül megvetés, elnyomás, nyomor, elzüllés vagy megőrülés lett volna a sorsa. S lett belőle külföldre szakadt kiváló hazánkfia, aki becsületet szerzett a magyar szellemnek. Itthon sohse kapott volna ez a Móric még egy középiskolai katedrát sem. Künn Párizsban élt, és meghalt […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (161)

2018. szeptember 26.

Gaubert-ék az automobil ellen Gaubert és társai kis emberek, de pár nap óta híresek Párizsban. Párizsban tudniillik amilyen nagy az automobil-kultusz, olyan nagy az automobil-gyűlölet is. Az automobil sokasodik, s egyre szorgalmasabban gyilkol az utcákon. Gaubert és társai tehát összeesküvést szőttek az automobil ellen.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (160)

2018. szeptember 23.

Franciaországban nem egészen váratlanul, de kissé más formában, mint a Dreyfus-ügynél, kitört – “a hazaszeretet”. Egyszerre veszedelmes, eltiprandó, pokoli fajzat lett az antimilitaristák serege, s Hervét talán le is nyakaztatná Clemenceau, ha merné.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Paul McCartney énekel…

2018. szeptember 21.

Mindig szívesen hallgattam/hallgatom a Hey Jude-ot … Akármilyen hosszú is… Hey Jude, don’t make it bad Take a sad song and make it better Remember to let her into your heart Then you can start to make it better

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (159)

2018. szeptember 19.

Most már egészen megnyugodva tekintünk a pécsi kongresszus felé. Rendben van minden; már szidják őket, a világosság emberei tehát jól dolgoznak. Szidják őket. Sőt, ami több: megállapítják róluk, hogy le vannak győzve. Önök csodálkoznak? Ne csodálkozzanak. Prohászka győzte le őket… Ezt mondják odaát. Rendben van. Ezt nyugodtan tudomásul vehetjük. Majd mikor az apologetika tankönyve a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szentgyörgyi N. József: Régi kor árnya felé visszamerengve…

2018. szeptember 18.

Kalandoztam egyet a ’régi átkosban’… Lazításnak néhány föllelt gyöngyszemet mellékelek… 1. Magyarnóta Már minálunk babám, Már minálunk babám, Az jött a szokásba. Darabbérezéssel, normarendezéssel dolgozunk a gyárba’.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hamarosan megjelenik Sarány István: Garabonciások c. könyve!

2018. szeptember 17.

Előszó Rock magyarul, Temesváron …A magyar és a román nyelvű sajtóban egyaránt találunk elegendő újságcikket a Garabonciás diák tagjainak zenei tetteiről, tévéfelvételek vannak, s készült egy hanglemez is 1981-ben az 1990-ig egyedüli hazai hanglemezgyárban – mindez nem kis teljesítmény abban az időben.

Tovább | 2 hozzászólás »

Ady Endre beszól… (158)

2018. szeptember 16.

Prohászka és Bethlen Prohászka püspök művei hír szerint román nyelven is meg fognak jelenni. Ugyancsak hír szerint az oláh nép epedve várja e műveket, melyek a klerikalizmus magas iskolájából valók. Egyszer, régen Bethlen Gábor lefordíttatta román nyelvre a bibliát. Nagy gondolata volt a nagy fejedelemnek: meghódítani a román népet a protestantizmusnak.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Sir Winston Churchill nagyot mondásaiból

2018. szeptember 11.

„A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval.” „Csak azt a statisztikát hiszem el, amit én magam hamisítottam.” „A történetírás füstös, imbolygó mécsesével lassan botorkál előre a múlt ösvényein, igyekezvén rekonstruálni annak eseményeit, felfogni visszhangjukat, és sápadt fényénél feléleszteni az egykori szenvedélyek hevét.”

Tovább | 2 hozzászólás »

Ady Endre beszól… (157)

2018. szeptember 10.

– Jó lesz ismerkedni az írókkal – Nem biztos, hogy Björnson csakugyan járt-e Magyarországon, de járhatott. Ülhetett toloncházban is Nyitrán, vagy Turócszentmártonban. Egy honi főszolgabírónak ugyan akár örök időkig hajtogathatná, hogy ő Björnson. Szóval még az is kiderülhet, hogy Björnson magyar rabkoszton is élt már. Cseh, tót és egyéb izgatókkal együtt talán őt is befogták […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Csata Ernő: Mennyi is a száz icce bor?

2018. szeptember 10.

Egyik magyar nótában így kiált a betyár: „…kocsmárosné száz szál gyertyát, száz icce bort ide az asztalra…”. Mennyi bort is akart a betyár, mennyi az a száz icce bor? Az icce régi űrmértékünk, akár az akó, a pint vagy a meszely. Gyerekkoromban, nagyszüleim világában még ismerősök és használatosak voltak ezek a mértékek. Vegyük csak sorba […]

Tovább | 9 hozzászólás »

Valóság és irodalom: Rózsa Sándor 1848-ban

2018. szeptember 9.

Rózsa Sándor örök témája a magyar irodalomnak és a népszerű olvasmányoknak. Ha jól megnézzük, a szép nevű betyár mindenütt megfordult, ahol valami történt, s legtöbbször az igazság oldalán kereste a helyét. Legalább is a fennmaradt legendák szerint. Most egy olyan könyv került a kezünkbe, melynek szerzője Csaba – ami természetesen álnévről van szó, de maradjunk […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (156)

2018. szeptember 8.

– Jászai Mari tanítása – Jászai Mari eddig is megvolt nekünk és eddig se volt ám kicsi asszony. Hogy Szovátán oktatta a parasztokat, szólván nekik a váltóról és pálinkáról, ez se teszi nagyobbá. Azonban az már nagy dolog, hogy ő, az asszony, meglátta és meglátogatta őket. Azokat, akiknek ezer év óta még ilyen reménytelenül nem […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (155)

2018. szeptember 6.

A gimnázium kérdése Ifjabb Pató Pál úr sokkal ártalmasabb egyén, mint az apja vagy a nagyapja volt. Mert a régi Pató Pálok boldog, csendes időkben éltek gyorsvonat és automobil nélkül. Ellenben ifjabb Pató Pál úr szintén ráér mindenre, belátása is van. Csakhogy mindent akkor lát be, amikor már késő. Most például már belátja, amit két […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (154)

2018. szeptember 4.

Hát nem örülünk? Kont Ignác nem tudott állást kapni annak idején Magyarországon, kiment tanárnak Franciaországba. Szántszándékkal nem választottunk nagyobb példát, egy Munkácsyét, egy Joachimét stb. Elég az hozzá, hogy Kont Ignác, aki most Párizsban tanár, a Sorbonne-on is tanít, egyébként egyszerű, buzgó, olvasott ember, ma: kiváló hazánkfia. Minden jutalmazásunk, minden elismerésünk ilyen fajtájú.

Tovább | Nincs hozzászólás »