‘Böngészde’

 

Ady Endre beszól.. (57)

2018. február 18.

Ez a világ egy nagy – falu. Az is volt mindig. Még ha tízszer erősebben is hirdetik Mérai-Horváthék, hogy a homo sapiens csak most kezd belekóstolni a kultúréletbe. Bizony mi mindig olyan kicsinyesek leszünk, mint amilyen – kicsinyek vagyunk. Ez így lesz mindig. Ez így volt mindig.

Tovább | Nincs hozzászólás »

“1 gondolat bánt engemet”

2018. február 17.

Egy táska a kocsi ülésén. Hatalmas, fekete diplomatatáska. Valahogy ottfelejtették. Vagy éppen csak így utazott, magányosan. Egy férfi elindult feléje. Lassan, óvatosan. Közelebb, egyre közelebb. Aztán már ott ült mellette. Olyan ismerősen, otthonosan. Hirtelen megragadta. Le akart szállni vele. Akkor állt eléje a kalauznő.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (56)

2018. február 17.

A rettenetes angolt Munsch-nak hívják. Doktor. A mese Monte Carlóból érkezik. Folytatásos mese. Az egész Riviéra lázban van. Érkezett Nizzába egy rettenetes angol, aki naponkint átzónázik a monacói fejedelem kis országába, és reszket tőle Monte Carlo híres palotája. Munschnak egy gépe van ugyanis, és a rulett-asztal úgy igazodik, ahogy a rettenetes angol nyerőgépe akarja.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (55)

2018. február 16.

Amerikában nem félnek az emberek a sajtótól. Azaz, hogy ott mindenki készen áll a publicitásra. Ha Smith Elly kisasszony fess és csinos, talán tíz újság is számontartja róla, hogy időnként kivel-kivel flörtel. És Elly kisasszony bátyja nem rohan párbajsegédekért.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cholnoky Viktor: Betegségdivatok*

2018. február 15.

Gimnazistakoromban bibliai óráról kijövet sokszor eltöprenkedtem azon, hogy miért nincsenek ma már bélpoklosok és inaszakadtak. S a tűnődésem mindig bizonyos elszomorodással járt, mert a jövőnek még ki nem tárult s csak a múltban csapongani tudó gyermekfantázia megaranyozta előttem ezeket a krisztusi betegségeket, éles ellentétbe helyezve őket a hétköznapi náthával s gyomorfájással. Mély megvetéssel gondoltam a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

„1 gondolat bánt engemet”

2018. február 15.

Egyik este Saint-Exupéry olyan eszmefuttatást adott elő nálam a mértékről és a mértékletességről, amit soha nem felejtünk el. Arról volt szó, miként lehet egyszerű szavakkal kifejezni, érzékeltetni azt, amit az ember valami rémisztő, valami óriási dologgal szemben él át. Ez az Éjszakai repülés kapcsán merült fel. De később megértettem, Saint-Exupéry ugyanezzel a démonnal hadakozott akkor […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (54)

2018. február 15.

Költő-király az agg Mistral. Csodálatos hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy külföldiek tanulják meg az ő poézisa kedvéért a provánszi nyelvet, Mistral nyelvét. Roosevelt elnök például gyönyörűen beszéli a Mistral által újjáteremtett langue d’Oc-ot, s neki Mistral a kedvelt poétája. A német és olasz iskolákban Mistral verseit tanítják.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hírét vettük: Te is, fiam, Will?

2018. február 14.

Azt tudtuk, hogy Shakespeare mester nem volt szégyenlős, és ha valahol olvasott egy történetet, s az történetesen megtetszett neki, előszeretettel irt belőle színpadi játékot. Méghozzá halhatatlan drámákat. Most viszont, digitális technikával, egy középkori adatbázis segítségével kiderítették, hogy a Shakespeare-darabok számos olyan témát dolgoznak föl, melyek egy bizonyos George North-nak az 1500-as években írt „A Brief […]

Tovább | 2 hozzászólás »

„1 gondolat bánt engemet”

2018. február 14.

Sóvárogva gondolok a labdára, valószínűleg, mert szeretnék egyszer gólt rúgni, szeretenék egyszer egy nagyot védeni, szeretnék egyszer jó labdajátékos lenni. Istenem. Mindenki szeretne valamit. Más utazni szeretne. Nobel-díjat szeretne, néger babát szeretne, szobrot szeretne állítani magának, sok pénzt szeretne, autót, villát vagy hírnevet.

Tovább | 1 hozzászólás »

Ady Endre beszól (53)

2018. február 14.

A kapitány felesége Este volt. Kocsiztak a langyos, illatos levegőjű utcákon a kapitány és a felesége. Egy véresszájú hírlap redakciója előtt tömeg állott. Zivataros ülése volt a párizsi kamarának. Most jönnek dróton a hírek. A véresszájú hírlap pedig azonnal transzparentokon közli mindezt az utcával. A hatalmas üvegablakokban egymást váltják föl az óriásbetűs lapok. Most éppen […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A konnektor és a vers

2018. február 13.

Több hulláma is van annak az irodalmi háborúnak, melyet Varró Dániel költő elhíresült gyermekverse, a Hat jó játék kisbabáknak kiváltott az olvasóközönségből. Nem is akkor kezdődött az egész, amikor a vers megíródott, hanem amikor bekerült az olvasókönyvekbe – ez volt az, ami kiverte a biztosítékokat, méghozzá 2014-ben. Azóta újra és újra fellángol a konnektor-háború, mert […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Hírét vettük: Égig érő szállodák

2018. február 13.

Dubai nem hagyja magát. Pedig már többször bebizonyosodott, hogy az építészeknek nem érdemes minden áron az eget ostromolni és felhőkarcolókat is lepipáló tornyokat emelni a föld felett.

Tovább | Nincs hozzászólás »

„1 gondolat bánt engemet”

2018. február 13.

Thomas Mann, ahelyett hogy szabadon kitalálta volna a dolgokat, a legszívesebben a valóságra támaszkodott. Jobban szerette a kitaláltak helyett a valóságos színtereket, az alakok alapvonásait és sok egyebet. Egyszerűen magáévá tette a valóságot, áthatolt rajta a maga módján, lelket öntött bele, ahogy mondta, a művészetével.

Tovább | Nincs hozzászólás »

“1 gondolat bánt engemet”

2018. február 12.

– Szerencsétlen az az ország, melynek nincsenek hősei. – Nem. Szerencsétlen az az ország, melynek hősökre van szüksége. (Bertolt Brecht / citatum.hu)

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (52)

2018. február 12.

Mikor a modern Franciaország fiók-Voltaire-jai múlt-romboló, legenda-faló dühbe borulnak, mindig a Jeanne d’Arc-legendán kezdik a dolgot, ők tudják, miért, de a kis csodálatos Jeanne-ra haragusznak legjobban. Mikor róla írnak, beszélnek, haragtól reszket a tolluk s rekedt a hangjuk. A haragos libre penseur professzorkák már mi mindent ki nem derítettek a domrémy-i kis parasztleányról!…

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (51)

2018. február 11.

A Paris-Lyon-Méditerranée-társaság úri jóvoltából a máris híres Côte d’Azur Rapide-dal mentem le a minap Nizzába. A kontinens leggyorsabb vonata ez. Tizenhárom óra s ötven perc alatt futja be 1090 kilométeres útját nagyon változó, néha szinte veszedelmes pályán. Olykor százhúsz kilométeres gyorsasággal száguld a Côte d’Azur Rapide, ami egy kicsit a szó teljes értelmében szédületes gyorsaság […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

„1 gondolat bánt engemet”

2018. február 11.

A demokrácia szele egyre keményebb kézzel tisztogatott a régi rend árkádjai alatt és nagy tervekkel díszítgette a falusi kerítésdeszkákat. Igaz, hogy a háború ökre alaposan megtaposta az elemózsiás tarisznyákat, de ígéretekből nem voltunk szegények. És ha nem is jutott minden asztalra elegendő kenyér – mert akkor még a dolgozó paraszt nem tudta, melyik lábára álljon […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

“1 gondolat bánt engemet”

2018. február 10.

Nemcsak én hiszek az álmokban. Az emberek többsége hisz, de van, aki szégyelli bevallani, és van, aki úgy tesz, mintha nem hinne, ugyan, mondja, még hogy álmok, ostobaság, az ügy világos és teljességgel megmagyarázható. Régebben, emlékszem, egyáltalán nem szégyellték. Én mindig hittem az álmokban, de be kell vallanom, hogy régebben jobban hittem, mert akkor reményem […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (50)

2018. február 10.

Vontatott, egy kicsit szomorú és unott a krupié hangja: – Messieurs, faites votre jeu!… A kis veszett golyó kerengeni kezd újra. Mintha pihegő lelkeikkel űznék a játszók. – Kilenc!…

Tovább | Nincs hozzászólás »

“1 gondolat bánt engemet”

2018. február 9.

Amikor /a lengyel/ Jakub négy év után hazatért Amerikából, feleségét áldott állapotban találta. Elkezdte verni az asszonyt, mire az így kiáltott: “Ártatlan vagyok! A háború alatt egy magyar megerőszakolt!” De Jakub elkergette az asszonyt a háztól. Megtudta ezt a plébános, magához hívatta Jakubot, s kezdte rábeszélni, hogy fogadja vissza a feleségét, hiszen az ártatlan.

Tovább | 1 hozzászólás »

Ady Endre beszól… (49)

2018. február 9.

Az Orr Gascogne nemes, bárdolatlan, bús lovagja, Cyrano, – itt, Délen, sokat szomorkodom, és a te alakodat vájom és vájom újra ki a múltból. Az igazi alakodat s az igazi fátumodat. Nem a Rostand-Coquelin-félét. Ez talmi. Nem szeretem Rostand-t.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Jókai Mór: Egy vers története

2018. február 9.

Sokszor el volt már mondva, de nem lehet elégszer fölemlegetni, hogy az 1848-iki országgyűlési rendek azon határozata, mely által a jobbágyokat fölszabadíták, képezi egyik legfényesebb lapját a magyar történetnek.Növeli e lap fényét az, hogy egy tagadó szó, egy kétségeskedő ellenvetés nem vegyült a közegyetértés határozatába; egy általános „úgy legyen” örökíté meg az indítványt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (48)

2018. február 8.

Csukottak a nagy hotelek s a boltok. Blanc úr emberei is káromkodnak Monte-Carlóban. Ők persze nem magyarul, holott lett volna nekik is módjuk megtanulni a magyar káromkodást. Egy rövid délutánon egy tucat magyart számoltam össze a játékasztalok körül. Monte-Carlóban fehér szezonnak hívják ezt a szezont.

Tovább | Nincs hozzászólás »

“1 gondolat bánt engemet”

2018. február 7.

Ebédezünk, a tányérból fölemelkedő szem előtt a szoba túlsó fala tövében egy egér siet, elég kényelmesen. Már nem is siet, sétál. Mögötte egy másik, ugyanígy. S ugyancsak fekete az is. Fekete egerek? S itt ebéd közben, ebben a naponta fölmosott szobában? Félrefordítom a fejem, próbálok oldalról is oda nézni, mintegy a jelenség háta mögé.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (47)

2018. február 6.

A lourdes-i Mária összeszedte minden csodatévő erejét. Újra istenek alkonya van. Költözőben van már a legjámborabbak hite is. A lourdes-i Mária még egy utolsó vergődéssel akar a szívekre hatni. Önök olvashatják. A lourdes-i forrás csodákat mível. Elvisznek egy haló leányt, egy árnyat, aki kerek esztendő óta járni sem tud már. A lesorvadt teremtést bemerítik néhányszor […]

Tovább | Nincs hozzászólás »