‘Böngészde’

 

Ady Endre beszól… (148)

2018. augusztus 20.

Szegény Kazinczy Ferenc Kazinczy Ferencnek szobrot fog állítani feledékeny nemzete helyett – Fráter Loránd úr. Száz itce bor, száz szál gyertya, azaz mit beszélünk, századokig hirdetni fogja Érsemjénben az a szobor, hogy Fráter Loránd volt egy korszakban Magyarország kultúrlelkiismerete. Pikáns is, szomorú is ez a nyári hír, no de mindegy, Kazinczy szobrot kap.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (147)

2018. augusztus 17.

– Azoknak a nép baja fáj – Mi igazat adunk Károly román királynak: a diák tanuljon. Tanuljon bizony az ebadta csibe és ne politizáljon. No de ezt a tanácsot úgyse fogadja meg a diák. Még a gimnazista diák sem, Magyarországon sem, Romániában sem. S ha ez már sajna így van, irigyeljük Romániától – a gimnazistákat.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Molnár Ferenc: Toll-történetek

2018. augusztus 17.

(15) New Yorkban, egy vacsorán, intellektuel hölgy mellett ültem. Az indiánokról beszélt. Ősi nyelvükről. Arról, hogy még most is csodálkoznak a bevándorolt fehér emberek idegen beszédjén. De azért sokan megtanultak angolul. Egy indián hallott egyszer egy másik indiánt, aki előbb vele indiánul beszélt, aztán rögtön ezután egy kereskedővel angolul. Odaugrott hozzá, erőszakkal felnyitotta a száját, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (146)

2018. augusztus 15.

Francia diákok Németországban Gambetta Sedan után diák-regimenteket csinált Franciaországban. Franciaország mai férfiait arra tanították az iskolában, hogy kell a Rajnán rohamban átlépni. Hogy kell golyót lőni Elzász-Lotaringia elrablóiba. És ma átlépik bizony a francia diákok a Rajnát. De éljenző deputáció s lelkes szónoklat várja őket. Vakációkon francia és német családok kicserélik gyermekeiket. És diák-expedíciók járják […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (145)

2018. augusztus 13.

A képviselő úr – pátriájában Nem volt ez mindig így Magyarországon, de most így van s ez is – új rend. Diétáinkon mindig ültek fölös számmal hülyék és gazemberek. De ezt legtöbbször csak Pozsonyban vagy Budapesten a coulissier-k tudták. De a követ, vagy képviselő úrnak egyetlen helyen mindig megvolt a becsülete: a kerületében, a pátriájában. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (144)

2018. augusztus 12.

Sírnak a Zápolyák Bánffy Dezső Mohácsra utazik, könnyeivel a Csele-patakot táplálni. Andrássy Gyula a Mohi-puszta tájékán kereng egy jó automobillal. Barabás Béla a segesvári csatatéren zokogta ki magát, ha igaz. Ezek a hírek egyelőre politikusaink nyári szórakozásáról. Bizonyosan Világosra is eljut egy-két felhős lelkű honférfiú. Nagypéntek előtt keresztjáró vénasszonyok szoktak ilyen sírást végezni.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (143)

2018. augusztus 9.

Párizstól Tokióig – hálókocsiban A mikádó párizsi nagykövete hálókocsiba ül Párizsban, a Gare de l’Esten. Ringató, szép, pazar hálókocsiba ül őexcellenciája, akinek a nagyapja talán egy cab-től halálra ijedt volna. S a sárga nagykövet úr még csak egy percig sem mutat csodálkozást. Egészen természetesnek tartja, hogy ő Tokióig e nagyszerű kényelmű kocsiból akár ki se […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (142)

2018. augusztus 8.

Egy francia orvossal utaztam Párizsból most hazajövőben. A Balkánra iparkodott a doktor, s azóta Konstantinápoly felé járhat. Amikor megtudta, hogy magyar vagyok, nyugtalanítóan vizsgált végig. Úgy figyelt, úgy mustrált, hogy majdnem dühbe jöttem. Orvossá változott útitársból s nyájasból töprengővé. S egyszerre vallatni kezdett, akárcsak ha beteg ember ágyánál állna: – Nézze, kérem, nálunk Franciaországban is […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (141)

2018. augusztus 7.

A hímzett frakkú spionok Most Párizsban megint kiderült egy voltaképpen régi, avas titok. Hogy a diplomácia nem más, mint szervezett, előkelő, nemzetközi kémintézmény. A Montagnini-ügy aktái mutatják, hogy a nagykövet és a követ urak mi mindent mernek az ellen az ország ellen cselekedni, ahová küldik őket. Ha egyszerű magánemberek volnának s ilyen turpisságokon érné őket […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (140)

2018. augusztus 6.

  Apponyi Albert nem tudja tartóztatni őket: jönnek a magyarok. Notre-Dame de Sion apácái mennek Magyarországra. Éhes barátok, mohó nővérek tárt karokra lelnek Budapesten. Párizsba viszont koldusokként jönnek többnyire a magyarok, de jönnek. Itt valami nagy egyensúlyjátékot játszik a sors.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faludy György és az esőerdő (5)

2018. augusztus 5.

1987. június 2. (I) British Columbia vadona olyan csendesen alszik mohatakarója alatt, mint Ontario téli erdei, mikor magukra húzták a hat láb vastag hópaplant. Semmi lárma, csak kellemes, apró neszek, melyek felkeltik az ember kíváncsiságát. Falevélről legördülő vízcsepp csobban a tóban vagy vet szikrát, mikor a szikla élére esik. Madár röppen fel egyetlen, selymes lendülettel […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faludy György és az esőerdő (4)

2018. augusztus 4.

1987. június 1. (III) Kanada országútjain, tengertől tengerig, elgázolt őzek, rókák, mókusok hevernek. Elgázolt mosómedvét még sohasem láttam. Egyszer, földszinti ablakból nagyobb út mentén figyeltem a túlnani árkot, ahol négytagú mosómedvecsalád – apa, anya, két gyerek – készült, vagy inkább mondhatom, tervezte az átkelést. Az egyik szülő, reflektorszerű, ezüstfényű szemével jobbfelé, a másik, közvetlenül mellette, […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Ady Endre beszól… (139)

2018. augusztus 4.

A nő-kocsisok A nő-kocsisok vannak már vagy kilencen Párizsban. És minden kocsis-tempót kijátszanak ellenük a férfi-kocsisok. S gyönyörű dolog Párizs utcai népét látni. Mint kél minden esetben pártjára a jövevényeknek.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faludy György és az esőerdő (3)

2018. augusztus 3.

1987. június 1. (II) Oroszok, akármilyen mély vagy sekély legyen egyéniségük, gyakran képesek olyan cselekedetekre, melyek szélsőséges jellegükkel egyszerre képesztik el és hatják meg a nyugati szemlélőt. Az egyik ilyen epizód 1946-ból való, amikor a Vörös Hadsereg már kiverte a németeket Magyarországról. A történetet két szemtanú mondta el nékem; de én nem voltam jelen. A […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Elhunyt Egyed Péter

2018. augusztus 2.

64 éves volt. Még sok minden rekedt a tarsolyában. Filozófus volt, költő, író és kritikus, az irodalomszemiotika művelője. Nagy reményekkel indult. Átfogó értékelése a jelenkori erdélyi irodalomról meghatározó a kánonépítésben. Könyvszerkesztőként sokunkat kalauzolt el a közlés, a kiteljesedés útján. A kilencvenes évek elején tanúja lehettem, amikor Kányádi Sándorral a nyilvánosság előtt vitázva a 89-es fordulat […]

Tovább | 4 hozzászólás »

Ady Endre beszól… (138)

2018. augusztus 2.

Sarah – tanár Hát Sarah Bernhardt is tanár lett íme. Ma, csütörtökön tartotta második előadását a Conservatoire-ban. Nagyon pontos, nagyon lelkiismeretes tanár Sarah. Csak egy kicsit elfogult a nőtanítványokkal szemben és ez furcsa. Sarah-nak tudniillik az a hite, hogy a tragédiajátszás – nőnemű tehetség. Komolyan vallja, hogy nagy tragikus színész nincs. Csak nagy tragika lehetséges.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faludy György és az esőerdő (2)

2018. augusztus 1.

1987. június 1. (I) Könnyű, hűvös eső odakint, finom gyantaillat idebent a kandallóban égő fenyőhasáboktól. Esőerdőnek nézem és nevezem ezt a területet, noha a Webster szótár szerint esőerdők kizárólag a trópusokon találhatók. Akármi az igazság, ragaszkodom a magam nómenklatúrájához, mert ennél zöldebb mohába és áttetszőbb harmatba öltözött vadont elképzelni sem tudok. Olyan, mintha Brazília kellős […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faludy György és az esőerdő (1)

2018. július 31.

(Olvasónapló és breviárium) Mit tesz egy író, ha úgy hozza a sors, hogy több hetet egy nagy kiterjedésű szigeten kénytelen eltölteni, körben az óceánnal? Ráadásul ez a sziget történetesen 420 km kiterjedésű, ami „valamivel több mint Magyarország Kőszegtől Berettyóújfaluig”. Mindez több mint harminc éve történt, Kanada nyugati partja előtt, a Csendes-Óceánban, Vancouver-szigeten. Az író pedig: […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Ady Endre beszól… (137)

2018. július 30.

Tisztelt szerkesztő úr, ide menekülök ezúttal e rovatba magam is. Mert olyasmi ezúttal a panaszom, amit minden külföldön élő magyar ember megtehetne. Hagyján, hogy az öreg Tolsztoj is gyalázza a magyarokat, mert így jó társaságban vagyunk. Az öreg, grófi muzsik Shakespeare-t is a sárig lerántotta.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (136)

2018. július 28.

Hazafiasság és maszlag Stendhal a maga korában az olcsó hazafiaskodást patriotisme d’antichambre-nak nevezte. Magyarul olyan szeretete ez a hazának, amelytől szegény haza holtáig koldul. Ez az előszobai, sőt cselédszobai, még sőt – ólbeli hazafiság Franciaországban meghalt. De él, nagyon él, Magyarország földjén, ahol szívesen öltik föl az emberek az uraságoktól levetett babonákat.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Simó Márton: „Feltaszítlak a meggyfára…”

2018. július 27.

Amikor a kilencvenes évek legelején megnyíltak a határok, s lehetőség adódott külföldi utazásokra, magam is nyakamba vettem a világot, pontosabban annak egy kis részét, eljutottam a kelet-európai országokba, a szomszédságba. Aztán ki-kiruccantam időnként Közép- és Nyugat-Európába, de csak rövid időszakokra, egy-két hétre, pár napra, mert nem engedhettem meg magamnak az igen költséges és hosszas utazásokat. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Elhunyt Szepesi György

2018. július 26.

Kilencvenhat éves korában meghalt Szepesi György sportriporter, a magyar rádiózás egyik legnagyobb alakja. Az 1922-ben született Szepesi 1945-ben kezdett dolgozni a Magyar Rádiónál. Három évvel később már olimpiáról is közvetíthetett, Londonban debütált, majd utána rendszeres tudósítója lett a játékoknak, utoljára a következő londoni olimpiáról, 2012-ben jelentkezett be. Kilencvenéves volt ekkor.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (135)

2018. július 26.

Az idegenek Mivel Franciaország népessége nem akar nőni, idegenek lepik el Franciaországot. A naturalizáltakon kívül több mint egy millió idegen él máris Franciaországban. Nem a vendégekről, kéjutazókról s egyéb gyökeretlen nomádokról van szó itt, de állandó lakókról. S a legsovénebb franciák sem tehetnek mást, látván e dolgot, mint sírnak. Mert a tudományos gondolkozás Franciaországban még […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (134)

2018. július 25.

A baccarat Párizsban bezárták a hírhedt, gyanús cercle-eket. Ahol a baccarat és társai fosztogattak. Belgák voltak a mesterei e barlangoknak. De csak az én tudásom szerint is három magyar volt a belgák között. Okvetlenül akadt több is. Mint ahogy az idegen áldozatok közül is tömérdek a magyar. Alig van magyar, akit Párizsban meg nem leltek […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A magyar krimi bölcsőjénél / Dr. Gúthi Soma: Utazás a halálba*

2018. július 21.

Még 1894. évben történt, hogy egy téli reggelen a hajléktalanok menedékhelyének egyik lakóját az Erzsébet-téren fölakasztva találták… Hát biz ez nem valami nagy szenzáció. Egyike azoknak a sűrűn megismétlődő szürke eseteknek, amelyekről az újságok rendőri krónikája három négy sorban szokott beszámolni.

Tovább | 6 hozzászólás »