‘Böngészde’

 

Valóság és irodalom: Rózsa Sándor 1848-ban

2018. szeptember 9.

Rózsa Sándor örök témája a magyar irodalomnak és a népszerű olvasmányoknak. Ha jól megnézzük, a szép nevű betyár mindenütt megfordult, ahol valami történt, s legtöbbször az igazság oldalán kereste a helyét. Legalább is a fennmaradt legendák szerint. Most egy olyan könyv került a kezünkbe, melynek szerzője Csaba – ami természetesen álnévről van szó, de maradjunk […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (156)

2018. szeptember 8.

– Jászai Mari tanítása – Jászai Mari eddig is megvolt nekünk és eddig se volt ám kicsi asszony. Hogy Szovátán oktatta a parasztokat, szólván nekik a váltóról és pálinkáról, ez se teszi nagyobbá. Azonban az már nagy dolog, hogy ő, az asszony, meglátta és meglátogatta őket. Azokat, akiknek ezer év óta még ilyen reménytelenül nem […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (155)

2018. szeptember 6.

A gimnázium kérdése Ifjabb Pató Pál úr sokkal ártalmasabb egyén, mint az apja vagy a nagyapja volt. Mert a régi Pató Pálok boldog, csendes időkben éltek gyorsvonat és automobil nélkül. Ellenben ifjabb Pató Pál úr szintén ráér mindenre, belátása is van. Csakhogy mindent akkor lát be, amikor már késő. Most például már belátja, amit két […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (154)

2018. szeptember 4.

Hát nem örülünk? Kont Ignác nem tudott állást kapni annak idején Magyarországon, kiment tanárnak Franciaországba. Szántszándékkal nem választottunk nagyobb példát, egy Munkácsyét, egy Joachimét stb. Elég az hozzá, hogy Kont Ignác, aki most Párizsban tanár, a Sorbonne-on is tanít, egyébként egyszerű, buzgó, olvasott ember, ma: kiváló hazánkfia. Minden jutalmazásunk, minden elismerésünk ilyen fajtájú.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (153)

2018. szeptember 2.

Nem demokrata, rossz vicc, hanem igaz: Franciaországban a mágnáskérdés olyan, mint nálunk az oláh cigányoké. Aktuális szintén és azonos kérdőjelű: mi történjék hát velük? Nem egyforma indulattal, de radikális és klerikális lapok egyformán körkérdést csinálnak belőle. Már a megvalósult polgári társadalomban is használhatatlan az úgynevezett történelmi arisztokrácia. De mi lesz még, ha ez a polgári […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (152)

2018. augusztus 31.

A vármegye bölcsessége Nógrád vármegye már megoldotta a cigánykérdést: nagy körültekintéssel, röviden, urasan, elegáns módon. Nógrád vármegye a maga cigányait kitoloncoltatja a maga területéről. Eddig van és tovább nincs ez a bölcsesség. Hogy a cigánykérdés Magyarország európaiatlanságának egyik fájó eredménye, erről egy büszke vármegye nem szokott beszélni.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nyárvégi olvasmány – Italo Calvino: Monte Cristo grófja (6)

2018. augusztus 30.

Ha odakint a múlt van, meglehet, a jövő If-sziget legbelső pontjába sűrűsödött, s így a kiút befelé menet keresendő. Faria abbé falikarcain két csipkézett szélű, nyilakkal s egyéb jelekkel keresztül-kasul firkált térkép váltogatja egymást: az egyik alighanem If-szigeté, a másik a toszkán szigetcsoport egyik tagjáé, Monte Cristóé: valami kincs van ott elrejtve.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nyárvégi olvasmány – Italo Calvino: Monte Cristo grófja (5)

2018. augusztus 28.

Tehát: úgy tetszik, valamennyi cellát csak egy vastag fal választja el a külvilágtól, ám ahogy előrefúrja magát, az abbé újra rájön: egy másik zárkába jutott, s e között meg a külvilág között ott van megint a következő cella. Ebből egy olyan erőd képe alakul ki számomra, mely egyre növekszik körülöttünk, s minél tovább maradunk benne […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Az antik világ bizarr rekordjai

2018. augusztus 28.

A különleges teljesítmények és az érdekességek mindig is érdekelték az embereket. Természetesen az ókor sem kivétel ez alól és a legjobb bizonyíték erre éppen a világ 7 csodája. Ezek csupán a legismertebbek. A piramisok, a rodoszi kolosszus vagy az alexandriai világítótorony mellett, az ókori világot még érdekelték a statisztikák, rekordok és a nem köznapi hírek […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (151)

2018. augusztus 27.

A pokolgépes Kolozsvár Kolozsvárott a hét minden napján lelepleznek egy bombát. A bomba, a pokolgép, sohase sül el. De az országos sajtó bő értesülést nyer minden egyes esetről. S éppen Kolozsvárnak kell rettegnie a legmodernebb gyilkolástól. Kincses és megrendítően történelmi Kolozsvárnak. Az összes pokolgépeket Kolozsvárra viszi a posta.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nyárvégi olvasmány – Italo Calvino: Monte Cristo grófja (4)

2018. augusztus 26.

Valamennyi szökési hipotézisem főszereplője Faria. Nem mintha azonosítani kívánnám magam vele: ő nekem arra kell, hogy olyan tárgyilagos megvilágításban szemlélhessem lelki szememmel a kitörést, amilyen tárgyilagosan nem szemlélhetném, ha át is élem; azaz ha első személyben képzelem el.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nyárvégi olvasmány – Italo Calvino: Monte Cristo grófja (3)

2018. augusztus 25.

Az abbé csákánya már minden irányból át- és átlyuggatta a falakat és födémeket; de járatai továbbra is körbe-körbe tekeregnek, mint valami gombolyagban, s cellámat is mindegyre más és más irányban szelik át. Rég oda a tájékozódó képessége: Faria immár nem ismeri föl az égtájakat, de még a delelő- és talppontot sem. Megesik, hogy kaparászást hallok […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nyárvégi olvasmány – Italo Calvino: Monte Cristo grófja (2)

2018. augusztus 24.

A szökésre magam is sokat gondoltam s gondolok; sőt, annyi elképzelésem van az erőd topográfiájáról, a legrövidebb s legbiztosabb útról a külső bástyáig, ahonnan a tengerbe vethetem magam, hogy találgatásaimat s a tapasztalati tényeket immár nem tudom elválasztani egymástól. Néha olyan pontos, meggyőző tereptani képet rakok össze a föltételezéseimből, hogy gondolatban teljesen szabadon járok-kelek az […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (150)

2018. augusztus 24.

Mit leltek Knézen? Kár, hogy a knézi lelettel alig foglalkozunk. Nem tudom, mindenki olvasta? Knézen a temesvár-varjasi vasút építő munkáját végezték. S találtak két, nagy, furcsa sírt. Az egyikben sok csontváz – fejek nélkül. Ettől nem messze a másik sír. Itt meg csupa fej, sok-sok koponya törzsek nélkül. Az Akadémia talán kiküldött valakit, talán nem. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nyárvégi olvasmány – Italo Calvino: Monte Cristo grófja (1)

2018. augusztus 23.

Innen, a cellámból keveset mondhatok arról, milyen is ez az If vára, ahol hosszú esztendők óta raboskodom. A rácsos kis ablak a falat átszelő hosszú, keskeny vágat végén van: négyszögében csak az égbolt egy darabkáját látni; e négyszög több vagy kevesebb fényéből hozzávetőlegesen következtethetek az órákra és évszakokra, azt azonban nem tudom, hogy odalent mi […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (149)

2018. augusztus 21.

Az a fő, hogy beismerés legyen A Szarvas-csárda közel van a Wekerle Sándor Dánosához. Ez az oka, hogy kissé izgatottabban pipáznak az urak Pest vármegye székházában. Kissé izgatottabban, de azért nem kell aggódni miattuk. Ők maguk se gyógyíthatatlanul búsak és nyugtalanok. Jönnek a jó hírek: van gyilkos csőstül, dolgoznak a csendőrök. Pest vármegye hírnevén nem […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (148)

2018. augusztus 20.

Szegény Kazinczy Ferenc Kazinczy Ferencnek szobrot fog állítani feledékeny nemzete helyett – Fráter Loránd úr. Száz itce bor, száz szál gyertya, azaz mit beszélünk, századokig hirdetni fogja Érsemjénben az a szobor, hogy Fráter Loránd volt egy korszakban Magyarország kultúrlelkiismerete. Pikáns is, szomorú is ez a nyári hír, no de mindegy, Kazinczy szobrot kap.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (147)

2018. augusztus 17.

– Azoknak a nép baja fáj – Mi igazat adunk Károly román királynak: a diák tanuljon. Tanuljon bizony az ebadta csibe és ne politizáljon. No de ezt a tanácsot úgyse fogadja meg a diák. Még a gimnazista diák sem, Magyarországon sem, Romániában sem. S ha ez már sajna így van, irigyeljük Romániától – a gimnazistákat.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Molnár Ferenc: Toll-történetek

2018. augusztus 17.

(15) New Yorkban, egy vacsorán, intellektuel hölgy mellett ültem. Az indiánokról beszélt. Ősi nyelvükről. Arról, hogy még most is csodálkoznak a bevándorolt fehér emberek idegen beszédjén. De azért sokan megtanultak angolul. Egy indián hallott egyszer egy másik indiánt, aki előbb vele indiánul beszélt, aztán rögtön ezután egy kereskedővel angolul. Odaugrott hozzá, erőszakkal felnyitotta a száját, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (146)

2018. augusztus 15.

Francia diákok Németországban Gambetta Sedan után diák-regimenteket csinált Franciaországban. Franciaország mai férfiait arra tanították az iskolában, hogy kell a Rajnán rohamban átlépni. Hogy kell golyót lőni Elzász-Lotaringia elrablóiba. És ma átlépik bizony a francia diákok a Rajnát. De éljenző deputáció s lelkes szónoklat várja őket. Vakációkon francia és német családok kicserélik gyermekeiket. És diák-expedíciók járják […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (145)

2018. augusztus 13.

A képviselő úr – pátriájában Nem volt ez mindig így Magyarországon, de most így van s ez is – új rend. Diétáinkon mindig ültek fölös számmal hülyék és gazemberek. De ezt legtöbbször csak Pozsonyban vagy Budapesten a coulissier-k tudták. De a követ, vagy képviselő úrnak egyetlen helyen mindig megvolt a becsülete: a kerületében, a pátriájában. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (144)

2018. augusztus 12.

Sírnak a Zápolyák Bánffy Dezső Mohácsra utazik, könnyeivel a Csele-patakot táplálni. Andrássy Gyula a Mohi-puszta tájékán kereng egy jó automobillal. Barabás Béla a segesvári csatatéren zokogta ki magát, ha igaz. Ezek a hírek egyelőre politikusaink nyári szórakozásáról. Bizonyosan Világosra is eljut egy-két felhős lelkű honférfiú. Nagypéntek előtt keresztjáró vénasszonyok szoktak ilyen sírást végezni.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (143)

2018. augusztus 9.

Párizstól Tokióig – hálókocsiban A mikádó párizsi nagykövete hálókocsiba ül Párizsban, a Gare de l’Esten. Ringató, szép, pazar hálókocsiba ül őexcellenciája, akinek a nagyapja talán egy cab-től halálra ijedt volna. S a sárga nagykövet úr még csak egy percig sem mutat csodálkozást. Egészen természetesnek tartja, hogy ő Tokióig e nagyszerű kényelmű kocsiból akár ki se […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (142)

2018. augusztus 8.

Egy francia orvossal utaztam Párizsból most hazajövőben. A Balkánra iparkodott a doktor, s azóta Konstantinápoly felé járhat. Amikor megtudta, hogy magyar vagyok, nyugtalanítóan vizsgált végig. Úgy figyelt, úgy mustrált, hogy majdnem dühbe jöttem. Orvossá változott útitársból s nyájasból töprengővé. S egyszerre vallatni kezdett, akárcsak ha beteg ember ágyánál állna: – Nézze, kérem, nálunk Franciaországban is […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (141)

2018. augusztus 7.

A hímzett frakkú spionok Most Párizsban megint kiderült egy voltaképpen régi, avas titok. Hogy a diplomácia nem más, mint szervezett, előkelő, nemzetközi kémintézmény. A Montagnini-ügy aktái mutatják, hogy a nagykövet és a követ urak mi mindent mernek az ellen az ország ellen cselekedni, ahová küldik őket. Ha egyszerű magánemberek volnának s ilyen turpisságokon érné őket […]

Tovább | Nincs hozzászólás »