‘Böngészde’

 

Ady Endre beszól… (92)

2018. április 9.

Tekercses szobrok Rossz szobrok Párizsban is vannak. Rossz szobrok vannak mindenütt. Ha nem is olyan rosszak, mint Budapesten. Azonban sehol annyi tekercses szobor, mint a magyar metropoliszban. Arany Jánosnak ugyan csak papíroslap jutott.

Tovább | Nincs hozzászólás »

A vers szószólói (8)

2018. április 8.

Verselőadás és agitáció * Mindig mondjuk a balladát, és sohasem a mai értelemben szavaljuk. A szavalás mai módja ugyanis mindenképp ellentétes a ballada fő jegyeivel. A mai szavalás ismertetőjegyei a nem belülről fakadó hamis hang, érzelgősség és az álpátosz. Általában egyéni modorosság. Azért van ez, mert a mai szavalás nem közösségi, hanem egyéni célú.

Tovább | Nincs hozzászólás »

A vers szószólói (7)

2018. április 7.

A szavalás gyökereinek keresése * A szavalónak a szöveg teljes megértésére kell törekednie, s azt pontosan és biztosan emlékezetbe kell vésnie. A súgásra való hagyatkozás a szavalás képző értékét tetemesen csökkenti. Az előadást legalább kezdőknél magának a tanítónak meg kell mutatnia. Az álpátoszról le kell szoktatni a tanulókat. (Szavalás. Magyar Pedagógiai Lexikon, Jablonkai Gábor szócikke. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól (91)

2018. április 7.

Egy nagy szakítás Jön a hír, hogy Edison föltalálta azt, ami több az izzólámpánál s a fonográfnál. Az új, a csodálatos batteriát. Ezután zsebünkben fogjuk hordani az erőt. Egy kis akkumulátorral száz mértföldet futunk. Kinek jut eszébe, hogy ez egy nagy szakításnak a fázisa újra? Pedig az. Az ember szét készül szakítani egy sok millió […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A vers szószólói (6)

2018. április 6.

A vers és az előadói egyéniség – színészek szerint * A szavaló teljesen magára van hagyatva, mert nem nézegethet a könyvébe; az olvasott vers olyan, mint a gyalogló madár. A vers szárnyas beszéd. Annak szállnia kell. A szavalónak meg kell gyulladnia, és világítania és melegítenie, különben egyedül marad, nem megy vele a hallgatósága. Azért az […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (90)

2018. április 6.

Budapesten internacionális kongresszus dúl újra. Az antialkoholisták jöttek el Tokaj nemzetéhez, hogy lebeszéljenek minket az ivásról. Székelyhidon a minap tartottak kongresszust a magyar bor barátai. Győrött éppen most áldomásoznak vidáman a magyar vendéglősök. Két internacionális kongresszuson a napokban annyit ittak itt az emberek, hogy no.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (89)

2018. április 5.

Budapest, szép Budapest, még mindig csodálkozol az idegeneken, kik téged elkerülnek? Én már tegnap óta nem csodálkozom. Tegnap láttam egy világvárost, mely elvesztette a fejét. Mert sok volt az idegenje. Ugy-e, hogy volt itt tegnap háromszázezer idegen? Nem volt? Hát akkor az én sejtésem a való. Ez a nagyszerű világváros megtelik – háromszázezer emberrel? Nem.

Tovább | Nincs hozzászólás »

A vers szószólói (5)

2018. április 5.

Nyugatos költők a versről és annak előadóiról * Magában véve… nem teljes és befejezett a leírott vers, éppen úgy, mint édestestvére, a zenemű sem fejezte be hivatását, mikor még csak a papíron van. Természeténél fogva olyan valami a vers, amit elő kell adni. Ritmus és hangulat, indulat és érzés – olyan dolgok ezek, melyek világosan […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (88)

2018. április 4.

A hús A marhák, sertések és egyéb hasznos háziállatok gyűlésre gyűltek össze. Viharos, szenvedélyes volt a gyűlés. Általában az állatok igen furcsának, sőt fölháborítónak találták, hogy őket úgy hurcolják a vágóhídra, mint az orosz és japán katonákat. De legkeservesebben az esett az állatoknak, s ez a gyűlésen kifejezésre is jutott, hogy az ő húsuk árán […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A vers szószólói (4)

2018. április 4.

Egyszerűség és szavalás a (XX) századelőn * Minden szavalatnak alapja a tiszta kiejtés, következik a mondatok érthető, világos előadása. Szavalni ugyanis annyit tesz, mint szavakat tisztán kimondani. Ki tisztán, érthetően szól, az már félig jól szaval. (Silbertstein Ötvös Adolf / író, kritikus: Pallas Nagy Lexikon. Bp. 1897. XV. kötet)

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól (87)

2018. április 3.

A keserű cukor A keserű cukrot Franciaországban gyártották. És most görbe tőle egy sereg pénzember szája. Nagy pénzintézetek inognak, híres cégek omladoznak. A londoni és párizsi pénzpiacok veszteségét érezni kezdi egész Európa. Letartóztatásokat jósolnak a francia újságok. Kenyértelenül maradt alkalmazottak ezrei népgyűléseznek

Tovább | Nincs hozzászólás »

A versmondás szószólói (3)

2018. április 3.

Szavalás, ahogy a (XIX.) századvég látja * Ami… az érzelmek s indulatok kifejezései alá tartozik, azt egy szóval kifejezi…, a hangfestés. A hangokkal festjük azt, mi a lélek belsejében történik. Ugyanezeknek kifejezésére a különböző művészetek különböző eszközökkel bírnak; a szobrászat s festészet alakokkal, színekkel, teljes előterjesztésével a tárgyaknak rendelkezik; a zene a hangok oly gazdagságával, […]

Tovább | 1 hozzászólás »

“1 gondolat bánt engemet”

2018. április 2.

Amikor Janovkában hosszasan kínlódtak egy trapéz alakú földdarab területének kiszámításával, én Euklidész szerint jártam el és mindössze két percre volt szükségem a megoldáshoz. De az én eredményem nem egyezett azzal, amelyet a “gyakorlati eljárás” mutatott ki és nem hittek nekem.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (86)

2018. április 2.

Jön a mikádó Jön a mikádó. Ahogy vége lesz a háborúnak, jön látogatóba. Megnéz bennünket közelről. Európát tudniillik. Mert nem érti a dolgot a mikádó. Tudni akarja, látni akarja furcsaságunkat. És rájön valamire, amit hálaistennek már megírtak mi előttünk. Egy pogány francia írta meg. Mi nem mertük volna. Két japáni beszélget együtt. Az oroszoktól elszedett […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A versmondás szószólói (2)

2018. április 2.

Szavalás és XIX. század * Minden indulatnak saját hangja s kifejezése van szózatja egész folyamában. Másképp szól a vígság, másképp a szomorúság, más a harag, más a megelégedés és csend szózatja, ezen épül a declamatio s különbféle hangnemek alaphangjáról való oktatás. (Bitnitz Lajos / püspök, tanár: Közhasznú ismeretek tára a Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Pesten, […]

Tovább | 2 hozzászólás »

A Föltámadott

2018. április 1.

A vatikáni újság, a L’Osservatore Romano, a feltámadás vasárnapján közli ’A győző előzékenysége’ (- vagy: udvariassága, kedvessége – La gentilezza del vincitore) című cikket, melyhez egy szobor képét csatolja. (Eszembe jut – ha már ökumenikus húsvét – , hogy az orosz – és más szláv – nyelvben ez az ’igazi’ vasárnap: a keresztény hét záró […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hírét vettük… / Küszöbön a közös húsvét?

2018. március 31.

Ferenc pápa szerint a katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvét időpontjának meghatározását annak érdekében, hogy más keresztény egyházakkal egy napon – az ökuméné jegyében – ünnepelhesse Krisztus feltámadásának ünnepét. Ezt a Corriere della Sera című olasz lap írta szombaton, az egyházfőt idézve. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az “ünnepek ünnepe” (solemnitas solemnitatum). Idén húsvétvasárnapot […]

Tovább | 5 hozzászólás »

Ady Endre beszól… (85)

2018. március 31.

Eminensek és tökfilkók Maeterlinck is tökfilkó volt diákkorában. Ipsissimum verbum: tökfilkó. Most vallja be ezt egy párizsi újságírónak. És ismét nagy az ő örömük az iskola szamárjainak. Hogy lám, lám: minden valamirevaló ember rossz diák volt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (84)

2018. március 30.

Tüzes, álmatlan párnáiról fájó fejét hogy reggel fölszedi Ferenc József, sietnie kell. A Kaiser-villa nyugtalan. Itt a Család. A hetvenötéves, öreg ember siessen mosolygó arccal a Család elébe. A Család bókolni akar.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (83)

2018. március 29.

A Nobel-díj Svédország beletörődött, hogy Norvégia ura legyen a sorsának. A svéd miniszterelnök büszkén jelentette ki: – Svédország szívesen lesz a humanizmus mártírja is inkább, mintsem vétsen a humanizmus ellen. Mi, ha kell, egész létünket áldozzuk föl a világbékéért. Mi olyan nép vagyunk, akik Nobeleket adunk a világnak.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hargitai böngészde: Ki forgatja a történelem kerekét?

2018. március 29.

A Hargita Népében lezárult a székely többségű Hargita megye és intézményei létrehozása fél évszázados évfordulójára indított emlékező cikksorozat. A lap keddi, 2018.március 27-i számában látott napvilágot az az interjú, melyet a sorozat gondozója, Daczó Katalin készített Novák Csaba Zoltán történész-szenátorral, a korszak alapos ismerőjével. Beszélgetésükből idézünk jellemző részleteket. – Hogyan kezdődött az ország 1968-as közigazgatási […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (82)

2018. március 28.

Ázsia diákjai Valahol kongresszusra gyülekeztek össze Ázsia diákjai, hinduk, kínaiak, annamiak, japániak, afgánok, koreaiak, malájok, perzsák. És ki tudná őket fölsorolni. Ázsia ifjai mindenekelőtt azt deklarálták, hogy a História egyik legnagyobb stációjához érkezett. Négyezer év után ismét Ázsia veszi át az emberiség vezetését.

Tovább | 1 hozzászólás »

Ady Endre beszól… (81)

2018. március 26.

Hol van Gorkij? Dosztojevszkij-uccse, én már kezdem nem is sejteni, mi az a Gorkij? Ha személy, akkor úgy jártam vele, mint az egyszeri magyar járt a Gajzágókkal. Sok Gorkij van úgy-e? Egyik talán a Volgába ömlik. Vagy nem folyó a Gorkij? Persze, hogy nem. Most jut eszembe, hogy a minap Moszkvában gyűlést tartottak a Gorkijok. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Enyedi lány Afrikában

2018. március 24.

Számos magyar kalandort ismerünk, akik az elmúlt századokban, így vagy úgy, hozzájárultak a távoli és egzotikus afrikai földrész fölfedezéséhez, földrajzi-természeti adottságai megismeréséhez. Kevésbé ismert viszont, hogy közöttük egy XIX. században élt nagyenyedi származású hölgyet is számon tartanak: az 1841-ben született Sass Flórát. Életének homályos történetéről, kalandos ifjúságáról, különös házasságáról és férjével együtt 154 évvel ezelőtt […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady Endre beszól… (80)

2018. március 23.

Egy kis tévedés Vajda Jánossal volt egy kis találkozásom rejtett, hűs, csöndes, nagyszerű helyen. A nagy öregúr nyaral. Én rábukkantam, s ő szóba állt velem. Nem hatalmazott fel, hogy megírhassam, miket beszélt. Annyit mondhatok, hogy a Luzitánok dalát nem írná meg mégegyszer a zord lelkű Nagy, és nincs elragadtatva velünk, kik ezidőszerint Magyarországon ágálunk, szónokolunk. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »