‘Egyperces’

 

Gergely Tamás: Malacka énekel

2018. március 31.

Feküdtek egymás mellett, béke volt a lelkükben. Szürküllődött, azaz a sötét átment már estébe. S akkor Malacka énekelni kezdett. Vadmalacnak nedves lett a szeme az énektől, ettől az egyenes, őszinte hangtól. Amelyikben benne volt az élet, ugyanakkor mérhetetlen mélység – egyszerre és szavak nélkül.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Gengszterek

2018. március 30.

Leheveredtek a Tölgy alá, annak a földből kiálló gyökerére. Öreg volt a Tölgy, sokat látott. Mindent hallott, semmit sem jelentett, megbíztak benne. Mert olyanok voltak, mintha mindketten ügyészek az Erdő jövőjét illető titkos perben, Vadmalac meg a komája. ”Hazudnak – kezdte a koma -, kezdettől fogva hazudtak.”

Tovább | Nincs hozzászólás »

Elekes Ferenc: Kik azok a pipinyákok?

2018. március 29.

Legalább ötven éve kutatom, kik lehetnek a pipinyákok. Most már tudom, kik azok a pipinyákok! Ne feszítsük a húrt, megmondom: Az előző rendszerben, ha egy idegen államfő érkezett az országba, a pipinyákok szerint nem repülővel jött, hanem ezüstös gépmadárral. A pipinyákok valósággal utálták az egyszerű szavakat, mindent kifestettek, amit ki lehetett festeni, hogy a hatóságok […]

Tovább | 4 hozzászólás »

Gergely Tamás: Ha kék az ég

2018. március 29.

Mese felnőtteknek 1. Mondat korábban szabadnak érezte magát, ám színeződni kezdett az ég kékje, helyenkén szürkült, azaz szennyesedett. Ők, ugye, azt vallották, hogy akkor szabadok, ha kék az ég…

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Utazz Moszkvába!

2018. március 26.

Vadmalac Komája szokásától eltérően már délelőtt beállított a mentorához. Mancsában egy óra, szemében kérdések. Azt mondták neki, hogy állítani kell, ő viszont nem meri, mert akkor automatikusan nyár lesz. S hát tavasz is alig volt. És ha állítja… megnyúlik a nap? Bekopogtat neki Einstein az égből?

Tovább | Nincs hozzászólás »

B. Tomos Hajnal: Spiclibosszú

2018. március 24.

Dr. Berger Elemért a népi hatalom szabotálása és hazaárulás vádja alatt tizenkét évi fegyházra ítélték. Mielőtt az őr bekísérte volna a cellájába, elvették tőle a nyakkendőjét, cipőfűzőjét, felesége fényképét, melyet mindig a zakója felső zsebében hordott és egy fekete töltőtollat. Amikor az őr a mandzsettagombjait is kezdte kitépni, dr. Berger pulykavörös lett a felháborodástól: – […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kopirájt / Gergely Tamás: POFONEGYSZERŰ

2018. március 24.

Elszaporodtak napjainkban a diktátorok – most nem mondok neveket, ismerjük őket mindnyájan. Felismerjük őket, vagyunk egypáran… mindegy, az egy másik téma. Más tál tészta, akarom mondani.

Tovább | Nincs hozzászólás »

B. Tomos Hajnal: Folytatódunk

2018. március 23.

A pap hosszan sorolja érdemeit. Két asszony összesúg. Talpuk alatt tócsává olvadt a jég. Többen is dörzsölni kezdik füleiket és mormogva beszélgetnek. A pap megszakítja a szertartást és csendre inti a gyülekezetet. A kapunál még hallom, amint rádobják a deszkákra az első lapát földet. Átvágok az úton. Kenyeret és májkrémet veszek a közértből. Holnap korán […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Jókedvre derül

2018. március 23.

Vadmalac két dologból tudta meg, hogy megjött a tavasz: egyrészt kinyílt a kertjükben a hóvirág. Három. És hát ha egy fecske, azaz egy szál hóvirág nem csinál tavaszt, a három már tekintélyes szám, az már maga az új élet. A másik a madarak csiripelése volt, az ő tavaszi énekük, be nem áll a csőrük, és […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Jókedvre derül

2018. március 22.

Vadmalac két dologból tudta meg, hogy megjött a tavasz: egyrészt kinyílt a kertjükben a hóvirág. Három. És hát ha egy fecske, azaz egy szál hóvirág nem csinál tavaszt, a három már tekintélyes szám, az már maga az új élet. A másik a madarak csiripelése volt, az ő tavaszi énekük, be nem áll a csőrük, és […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

B. Tomos Hajnal: Posta!

2018. március 21.

Akkoriban a házunk előtt szoktunk postázni. Egy rozsdás szeggel karcoltuk bele a „postást” a puha földbe. Akkor is ott volt, amikor egy júniusi reggelen megérkeztek az útépitők és aszfaltozni kedték a járdánkat. Én az ablakból néztem, mint tünik el a fekete massza alatt előbb a kettéosztott fej, aztán a nyak, a kitárt karok, majd a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Kérdés

2018. március 20.

Csodálkozott Vadmalac Komája: olyan szép napsütés odakint, s a mestere sötétségről beszél. Az egüket elborító fekete felhőkről. Feszültségről, csapatösszevonásokról, nukleáris versengésről. Aztán kipróbálta: lehunyta a szemét, s hát borúsnak látta az eget maga is. Megijedt. Ezért kinyitotta újra a szemét, lássa a napot legalább. A napot nézte, meg a mentorát.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Ünnep

2018. március 19.

Vadmalac komája kissé pityókosan állított be, s nem egy, hanem annyi zászlóval, amennyien voltak. Lettek. De annyira kalimpált velük, hogy Vadmalacnak rá kellett szólnia: ”Még kiszúrod velük a gyerek szemét!”

Tovább | Nincs hozzászólás »

1848-2018: A forradalom (fanyar) mosolya (1)

2018. március 15.

Ó, hogy még éjjel sem tudnak nyugodni! Egy Kossuth-huszárcsapat éjfél után érkezett Torda városába s jelentkezni akart báró Kemény Farkas őrnagynál. A kapu zárva volt, de a huszár könnyen feltalálja magát. Megkoczogtatták az őrnagy ablakát. Nagysokára kinyilt az és hálóköntösben egy álmos fej kandikált ki rajta. – Mit akarnak? – szólt rá mérgesen a huszárokra.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Rózsa

2018. március 11.

– Ez volt a legszebb! – mondta Malacka az arcához emelve. Semmiféle tüske nem szúrta meg, Vadmalac külön vigyázott arra. Előbb tüskét is rajzolt annak a képzeletbeli virágnak, amit a mancsával formált, csak úgy, maga elé, azaz a légbe. Tüskét, mert az igazinak is van, de azután levágott belőlük, éppen csak jelzésszerűen jelentek meg a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Kimar

2018. március 9.

Komája támadott megint. Tehette, szabad volt a szó, s a büszkeség korán is átestek régen. – Végül is kimaradtál – fonta a szót, a gondolatot. – Elhúzott melletted a század. “Mondjad csak, mondjad!, gondolta Vadmalac. Megérdemlem, megérdemeljük mi mind.”

Tovább | 1 hozzászólás »

Gergely Tamás: Nirvána

2018. március 3.

Figyelte Vadmalac a bőséges havazást. Sűrű nagy pelyhekben hullott a hó, már-már a távolba nézni is nehezen lehetett. S mivel a lakásból látta ezt az egészet, csend honolt körülötte. Csend a lelkében is.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Bükk

2018. február 27.

Kolbászt töltöttek a nappali széles asztalán Malackával. Vadmalac arra koncentrált, úgyhogy elsőre nem is értette a kérdést. – Belőled maradt egy rész a Bükkben, vagy egy részt a Bükkből magaddal hoztál?

Tovább | Nincs hozzászólás »

B. Tomos Hajnal: Rövidre fogva / Befejezte

2018. február 22.

Prágai utamról egy kis fehér márvány szuvenirrel tértem haza. Miniatűr másolata volt a királyi udvarban álló Szent György szobornak. Annak, ahol a hős lovon ül s lándzsája alig pár centire fékezett le a tüzet okádó sárkány torkától. Nem is értem, miért ábrázolták pont a hőssé válása előtti pózban, amikor még semmi érdemlegeset nem tett.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Százalék

2018. február 21.

A Koma jött a hírrel, hogy az illető lemondott. Vadmalac kijavította, hogy értsenek szót: – Lemondatták. Azért a kettő nem ugyanaz. Még ha ország elnökéről is van szó. – Már legalább a kétharmada utálta.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Élő írók társasága: Tasnádi István – Gálffi László

2018. február 18.

Az Örkény Színház projektje a Magyar Kultúra Napjára / youtube

Tovább | Nincs hozzászólás »

B. Tomos Hajnal: Rövidre fogva / Különc

2018. február 18.

Harmadik napja tart a szeszélyes felhővonulás. A nap bújócskát játszik, hol itt, hol ott bukkan fel, mint pirosra mázolt paprikajancsi. A napraforgók már kezdenek bedilizni. Egyebet sem tesznek, mint folyton kapkodják utána a fejüket. Csak egyetlen egy nem vesz részt az őrült fejforgatásban. Hatalmas – jobb időket megért – tányérját reggeltől estig a föld felé […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

B. Tomos Hajnal: Rövidre fogva / A kém

2018. február 17.

Z. egész télen hóember volt egy szokványos család udvarán. Nem mondhatnám, hogy unatkozott. Kiszimatolta (jó hosszú volt az orra), mit főznek, mit esznek, miért veszekszenek. Ki jön hozzájuk, mikor megy el és mennyit költenek benzinre. Szóval, a legjobb szemtanú válhatott volna belőle, mondjuk egy korrupciós perben. De ahogy az mi udvarainkon történni szokott, a dolgok […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Olimpikonok

2018. február 15.

Vadmalac már nem emlékezett semmire, csak hogy jól érezték magukat. És hogy reggelre nem fájdult meg a feje, ez utóbbi fontos. ”Igen, mert nem keverték. Tiszta szilva volt.”

Tovább | Nincs hozzászólás »

Élő írók társasága: Nádasdy Ádám – Kókai Tünde

2018. február 15.

Az Örkény Színház projektje a Magyar Kultúra Napjára / youtube

Tovább | Nincs hozzászólás »