‘Recenzió’

 

Egy (ál)szökevény vallomásai

2018. szeptember 22.

Akár ezt a címet vagy alcímet is adhatnánk Lőrincz György frissen megjelent regényének, hiszen úgy írta meg – egymásra és egymás mellé helyezett – emlékfoszlányok segítségével, hogy a könyv akár egy disszidens visszaemlékezése is lehetne. Csakhogy Lőrincz György soha nem ment el szülőföldjéről, ő mindig innen nézte és látta, többnyire Kápolnásfaluból, illetve Székelyudvarhelyről a Hargitát.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Zsidó Ferenc: A legfelső stáció

2018. augusztus 1.

A ha­gyományos Molnár Vil­mos-i erénye­ket meg­tart­va, ugyan­ak­kor új hang­gal és újszerű témákkal lepi meg az ol­vasót a csíksze­re­dai szerző új no­velláskönyve.* Molnár Vil­mos írása­i­ra jel­lemző a meghökkentés, a rend­hagyó el­beszélői/​sze­replői nézőpon­tok választása: célja ez­zel az ol­vasó meg­lepése, gon­dol­kodási sémáiból való kizökkentése, hogy más meg­világításból vizsgáljunk meg em­be­ri ma­ga­tartáso­kat, je­lensége­ket: önma­gun­kat.

Tovább | Nincs hozzászólás »

„S a csángó magyar is polgártársunk lenne!”

2018. július 31.

Kitartás, következetesség. Ezekkel a szavakkal jellemezhető Mirk László tanár úr – aki, Dsida Tarka-barka strófák című versét parafrazálva „abbahagyta régen” az újságírást, miként Kemény János a báróságot, s aki szívvel-lélekkel végzett tanári munkája mellett mindig keresett időt és alkalmat arra, hogy értelmiségiként tudásával, tapasztalatával a közösséget szolgálja. Ezt tette legújabb könyvével is.

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Világszegénység a hitben és ellenbeszédben

2018. július 17.

Virt László szociológus és hittantanár újabb művét vehette kezébe az érdeklődő, a társadalmi helyzetek és katolikus tanítások közegében járatos, gondolkodó és kérdező (vagy válaszkereső) olvasóközönség tavaly, s a Szerző nyilvános mutatkozásaival, ismertetőivel is számos orgánumban (hetilapokban, folyóiratokban, internetes felületeken ugyancsak) találkozhatott mindazzal, ami a címben felvetett keret-tematika révén a keresztényi tanítások, kiemelkedő pápák útmutatásai és […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

G. Menta Éva második verskötetéről

2018. július 15.

ÁLMAIM MERNEK HINNI Az internet ránk zúdította versözönben nehéz olyan szerzőt találni, aki egyértelműen kiemelkedjék a többi közül. Nagyon hűnek kell lennie önmagához annak, akinek ez sikerül. G. Menta Éva költészete ilyen. Második kötetét olvasom, a fenti címűt. Nevével, verseivel már találkozhattam korábban a facebookon. (Lám, ott is teremnek gyöngyszemek!) Először nem is értettem verseit. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Molnár Vilmos: Az abszurd, amelyben élünk*

2018. július 12.

Az sem túl gya­ko­ri, hogy va­la­ki a kétke­zi munkáslétből ki­tartó ta­nulás révén értel­miségi státusz­ba kerüljön, ám ennél is ritkább, hogy egy ide­gen nyel­vek­ben és világiro­da­lom­ban jártas fi­lo­zop­ter, is­mert és el­is­mert író, el­gon­dol­kod­tató és si­ke­res köny­vek szerzője egyik napról a másik­ra hir­te­len ott találja magát a társa­dal­mi mun­ka­meg­osztás leg­alján, még a munkások között is páriaként: szakképzet­len […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szentgyörgyi László első kötetéről

2018. július 9.

Mottó: „Amit el lehet felejteni, / azt nem érdemes megtanulni. // Amit nem lehet megtanulni, / azt nem szabad elfelejteni.” (Ars poetica) Kételyek között címmel jelentette meg első verseskötetét (Kreatív Kiadó, Marosvásárhely, 2016) a marosvásárhelyi közíró. Szentgyörgyi (eredeti nevén: Király) László 1957. március 15-én született Erdőszentgyörgyön. Újságírással az 1989-es rendszerváltás után próbálkozott. 1997-től főállású újságíró. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Blues-megálló, érzelmes kesergővel

2018. június 3.

Blues megálló, Poptarisznya… Muzsikus, rádiós műsorvezető, föllelkesült szerző, egy korosztály dalnoka, monografikus igénnyel, a kortárs hazai könyvpiacon (évtizedekre visszatekintve is) elsőként jelenít meg blues-történeti munkájával olyan műfajelméleti és kortörténeti „bibliát”, mely a már létező „beat-lexikon”, „rock-lexikon” mellett nemcsak megfér a könyvespolcon, de tolakszik is oda. (Kovács József: A blues története a kezdetektől napjainkig. Kossuth Kiadó, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szent könnyek Ciorantól

2018. május 27.

Cioran-t nem ismerni nem lehet. De ismerni sem, s ehhez is olvasni kell! (Ámbár, meglehet, épp aki olvassa, tudhatja jól, mennyire reménytelen azt hinnie: mert lapozgatja, hát már ismeri is – s erről Cioran maga is tudatosan tesz többnyire.) A Qadmon Kiadónál megjelent kötete Könnyek és szentek címen élő és égő bizonyság erre. Fiatalkori műve, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Porszem a sifon tetején

2018. május 27.

Ha van magyar költő, aki szeret eljátszadozni az optikával, kedvére váltogatni a látószögeket, a lencsemélységet és a látványhoz fűződő távolságot, meg mindent, ami csak ezekkel jár – akkor az Kenéz Ferenc. Vagyis ő – egész bizonyosan.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: A tűzrakó meséje

2018. május 24.

Véghelyi Balázs új kötetéről Áll a költő Balogh Ágnes Emese borítóján (Üzenet érkezett, Üveghegy Köyvkiadó, Százhalombatta, 2018, Kaiser László szerkesztésében) és olvas. A stégen, amelyik egy széles folyóhoz vezet, ha a recenzió írója jól sejti, a Dunához. Vers meg a Duna – óhatatlanul József Attila verse jut eszünkbe, az, amelyikben ” zavaros, bölcs és nagy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Kinek kora a Korunk?

2018. május 22.

A város-nyilvánosság és a falurombolás Mintegy napra pontosan harminc éve, 1988-ban jelent meg az a kötet, melyben a korszakra jellemző román pártnacionalizmus és kisebbségellenesség életteli lenyomataként nem napi sajtóhíreket, pártutasításokat vagy szamizdat forrásokat gyűjtöttem össze, hanem kézbe vettem a hazai „vissza Erdélyt!” harsányságok mögötti látványvilágot, mely a legelismertebb folyóirat hasábjain a városok helyzetéről szólt, s […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bertha Zoltán: Korondról a világ

2018. május 18.

Erdély, Székelyföld, Sóvidék, Parajd, Korond: igaz magyar ember nem hallhatja e helyneveket, nem olvashat róluk hiteles népmondákat és szépséges legendákat igéző szívrezdülés, lélekindulás nélkül. De a Küküllő, a Nyárád, a Maros vize (a „hűség vizei” és tiszta forrásai) mentéről, a környező falvak és városok népéről, a csíki, háromszéki dombokról, lankákról, hegyekről, völgyekről, fenyvesekről, a Hargitáról, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Az irodalom kalandja – Kántor Lajos és Láng Gusztáv értelmezésében

2018. május 9.

Végre, megjelent a Száz év kaland. Erdély magyar irodalmáról című kompendium (Bookart, 2018), ez a Kántor Lajos és Láng Gusztáv szerzői kettősének laboratóriumában fogant tekintélyes – 800 oldalas! – munka, amely bár bevallottan esszégyűjtemény, jellegben és formában mindjárt odakívánkozik Pomogáts Béla Magyar Irodalom Erdélyben című három kötetes irodalomtörténete mellé. Szomszédságában pedig értelemszerűen elhalványul az 1970-es […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kriterion-újdonság: 101 vers és ének a moldvai magyarokról

2018. április 27.

A moldvai magyarokról szóló versek gyűjteményét a Kriterion Könyvkiadó azzal a szándékkal adja az olvasó kezébe, hogy az megnyugtató választ kapjon az egyik csángó költőnk (Duma-István András) felvetésére: “Magyar költők hol vótatok,/Rólunk semmit se tudtak,/ Mi tőletek elmaradtunk, /Elfelejtve meghaltunk” (Árváknak) .

Tovább | Nincs hozzászólás »

Az „ újratöltött” Vitorla-ének

2018. április 24.

Borcsa János könyvajánlója Egy évekkel ezelőtti előadásomban mondottam, hogy az 1960-as évek második felének romániai magyar irodalmát az irányzati sokszínűség jellemzi. Ebben az időszakban történt egy erőteljes csoportos jelentkezés is, az akkori fiatal költőknek a Vitorla-ének című antológiában való színrelépése. A kötet 1967-ben jelent meg az Irodalmi Könyvkiadó gondozásában, Lászlóffy Aladár bevezetőjével, 2000 példányban.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Egy édesapa becsülete nyomában

2018. március 20.

„Volt olyan ’baráti’ beszélgetés, amelyről az öt résztvevő közül kettő je­len­tett.” A félmil­liót is elérte a romániai besúgók száma. Csak a gon­do­la­tok vol­tak biz­tonságban. Mersdorf Ilo­na és Horváth Pál do­ku­men­tumkönyvének* árnyékvilágában a tit­kos­szolgálat fon­dor­la­to­san behálózza egy te­lepülés értel­miségét. Az „Erről nem beszéltünk” Besz­ter­ce ost­romát idézi, a kom­mu­niz­mus hat­va­nas és het­ve­nes évti­ze­de­iből.

Tovább | 1 hozzászólás »

Antikvár: Tudósportrék – potom áron

2018. március 13.

Kardos István filmíró 1984-ben összegyűjtött beszélgetései (Tudósportrék. Kossuth Könyvkiadó) került a kezembe, s mert lepengettem érte az 1 lejt is, hát a birtokomba. 26 nagy formátumú magyar tudós vall benne, a tévékamerák előtt – a szövegek ugyanis a szerző tévésortozatának szerkesztett átirata. Nem is tudom, mivel jelezzem a könyv eszmei értékét – a tudósok felsorolásával? […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Zsidó Ferenc: Vida Gábor regényéről*

2018. február 27.

Olvasónapló helyett Vida Gábor regénye iz­gal­mas ol­vasmány. Vállal­tan önéle­traj­zi, en­nek el­lenére úgy tud­juk ol­vas­ni, mint­ha rólunk szólna, épp ezért nem lesz bűntu­da­tunk a kuk­kolás-élmény mi­att. Igazából nem is akar­tam írni az Egy da­dogás történetéről. Előttem ugyan­is már so­kan írtak, min­den jót leírtak róla, így, ha úgy vesszük, nincs iga­zi kihívás, s talán újat se na­gyon […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Fekete Vince: Szemlér Ferenc verseiről

2018. január 18.

Ha va­la­ki végképp eltűnni látszik a XX. századi iro­da­lomtörténet süllyesztőjében: ő az. Ol­vas­ni ugyan­is nem (na­gyon) ol­vassák, sza­val­ni nem sza­valják, neve és életműve az iro­da­lomtörténe­tek és a könyvtárak raktárai mélyén szunnyad, várva az újra­fel­fe­dezését. Ezek, így, na­gyon ke­gyet­len mon­da­tok. Ami­kor azon­ban fel­la­poz­tam a ma­rosvásárhe­lyi or­vos-költő barátomtól ajándékba ka­pott, a har­min­cas évek elején meg­je­lent kötetét, az […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ellenállás, alkalmazkodás, kiszolgálás

2018. január 13.

Az Unitárius Egyház szerepkörei (1945–1965) / Pál János munkája – Egy friss egyháztörténeti mű margójára – Pál János 1978-ban született Baróton. 2002-ben történelem szakon diplomázott, 2005-ben lelkészi képesítést, 2015-ben doktori fokozatot szerzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen egyháztörténelemből. Jelenleg a Homoródszentmártoni Unitárius Egyházközség lelkésze. Kutatási területe: az Unitárius Egyház 20. századi története.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Páros múzsafaggatás avagy ketten a vízparton

2018. január 13.

Akinek volt már alkalma költői párosban dolgozni, az nagyjából tudja, hogy miként működik a kétlovas hintó. Vagy a két ökrös szekér (nem is tudom, van-e ilyen?) És azt is megérti, hogy miként horgászik két ember ugyanazon a vízparton – reménykedve és ugyanakkor állandóan egymásra sandítva.

Tovább | 1 hozzászólás »

A világ legjobb könyve

2018. január 10.

Svéd nyelven íródott, a Gergely Tamás álnéven alkotó művésznevén tette közzé magyarul, Peter Stjernström-nek álcázza magát, és az Athaneum Kiadó adta ki magyarul, mely váratlanul nagyot robbantott a magyar könyvpiacon, mint egy sertés a zsinagógában, vagy egy szál kolbász egy bármicvón. Ha nem is tudjuk, vagy nem akarjuk a receptet tálalni, el kell olvasni a […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Dedikáció: Egy “fagyöngy”-kötet

2018. január 5.

Portálunk barátai, Albert-Lőrincz Márton és Hadnagy József jó ideje közlik kettős verseiket nálunk. “Négykezesük” összehangzása és közös élményteremtése ilyen utólagos magyarázatra késztette az egyik szerzőt:

Tovább | 2 hozzászólás »

Házimozi: Anyám és más futóbolondok a családból

2017. december 12.

„Fekete Ibolya filmje, az Anyám és más futóbolondok a családból középiskolai tananyag kellene legyen” – kezdi cikkét az origo.hu kritikusa. A kijelentés tartalmát nem lehet tagadni, de tény, hogy Chico és Bolshe Vita rendezőjének 2015-ös filmje ennél jóval több, és bár felér egy huszadik századot bemutató történelemórával, nem érdemel meg egy ilyen skatulyát. A történésznek […]

Tovább | Nincs hozzászólás »