‘Recenzió’

 

A. Gergely András: Blues-megálló, érzelmes kesergővel

2018. június 3.

Blues megálló, Poptarisznya… Muzsikus, rádiós műsorvezető, föllelkesült szerző, egy korosztály dalnoka, monografikus igénnyel, a kortárs hazai könyvpiacon (évtizedekre visszatekintve is) elsőként jelenít meg blues-történeti munkájával olyan műfajelméleti és kortörténeti „bibliát”, mely a már létező „beat-lexikon”, „rock-lexikon” mellett nemcsak megfér a könyvespolcon, de tolakszik is oda. (Kovács József: A blues története a kezdetektől napjainkig. Kossuth Kiadó, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szent könnyek Ciorantól

2018. május 27.

Cioran-t nem ismerni nem lehet. De ismerni sem, s ehhez is olvasni kell! (Ámbár, meglehet, épp aki olvassa, tudhatja jól, mennyire reménytelen azt hinnie: mert lapozgatja, hát már ismeri is – s erről Cioran maga is tudatosan tesz többnyire.) A Qadmon Kiadónál megjelent kötete Könnyek és szentek címen élő és égő bizonyság erre. Fiatalkori műve, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Porszem a sifon tetején

2018. május 27.

Ha van magyar költő, aki szeret eljátszadozni az optikával, kedvére váltogatni a látószögeket, a lencsemélységet és a látványhoz fűződő távolságot, meg mindent, ami csak ezekkel jár – akkor az Kenéz Ferenc. Vagyis ő – egész bizonyosan.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: A tűzrakó meséje

2018. május 24.

Véghelyi Balázs új kötetéről Áll a költő Balogh Ágnes Emese borítóján (Üzenet érkezett, Üveghegy Köyvkiadó, Százhalombatta, 2018, Kaiser László szerkesztésében) és olvas. A stégen, amelyik egy széles folyóhoz vezet, ha a recenzió írója jól sejti, a Dunához. Vers meg a Duna – óhatatlanul József Attila verse jut eszünkbe, az, amelyikben ” zavaros, bölcs és nagy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Kinek kora a Korunk?

2018. május 22.

A város-nyilvánosság és a falurombolás Mintegy napra pontosan harminc éve, 1988-ban jelent meg az a kötet, melyben a korszakra jellemző román pártnacionalizmus és kisebbségellenesség életteli lenyomataként nem napi sajtóhíreket, pártutasításokat vagy szamizdat forrásokat gyűjtöttem össze, hanem kézbe vettem a hazai „vissza Erdélyt!” harsányságok mögötti látványvilágot, mely a legelismertebb folyóirat hasábjain a városok helyzetéről szólt, s […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bertha Zoltán: Korondról a világ

2018. május 18.

Erdély, Székelyföld, Sóvidék, Parajd, Korond: igaz magyar ember nem hallhatja e helyneveket, nem olvashat róluk hiteles népmondákat és szépséges legendákat igéző szívrezdülés, lélekindulás nélkül. De a Küküllő, a Nyárád, a Maros vize (a „hűség vizei” és tiszta forrásai) mentéről, a környező falvak és városok népéről, a csíki, háromszéki dombokról, lankákról, hegyekről, völgyekről, fenyvesekről, a Hargitáról, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Az irodalom kalandja – Kántor Lajos és Láng Gusztáv értelmezésében

2018. május 9.

Végre, megjelent a Száz év kaland. Erdély magyar irodalmáról című kompendium (Bookart, 2018), ez a Kántor Lajos és Láng Gusztáv szerzői kettősének laboratóriumában fogant tekintélyes – 800 oldalas! – munka, amely bár bevallottan esszégyűjtemény, jellegben és formában mindjárt odakívánkozik Pomogáts Béla Magyar Irodalom Erdélyben című három kötetes irodalomtörténete mellé. Szomszédságában pedig értelemszerűen elhalványul az 1970-es […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kriterion-újdonság: 101 vers és ének a moldvai magyarokról

2018. április 27.

A moldvai magyarokról szóló versek gyűjteményét a Kriterion Könyvkiadó azzal a szándékkal adja az olvasó kezébe, hogy az megnyugtató választ kapjon az egyik csángó költőnk (Duma-István András) felvetésére: “Magyar költők hol vótatok,/Rólunk semmit se tudtak,/ Mi tőletek elmaradtunk, /Elfelejtve meghaltunk” (Árváknak) .

Tovább | Nincs hozzászólás »

Az „ újratöltött” Vitorla-ének

2018. április 24.

Borcsa János könyvajánlója Egy évekkel ezelőtti előadásomban mondottam, hogy az 1960-as évek második felének romániai magyar irodalmát az irányzati sokszínűség jellemzi. Ebben az időszakban történt egy erőteljes csoportos jelentkezés is, az akkori fiatal költőknek a Vitorla-ének című antológiában való színrelépése. A kötet 1967-ben jelent meg az Irodalmi Könyvkiadó gondozásában, Lászlóffy Aladár bevezetőjével, 2000 példányban.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Egy édesapa becsülete nyomában

2018. március 20.

„Volt olyan ’baráti’ beszélgetés, amelyről az öt résztvevő közül kettő je­len­tett.” A félmil­liót is elérte a romániai besúgók száma. Csak a gon­do­la­tok vol­tak biz­tonságban. Mersdorf Ilo­na és Horváth Pál do­ku­men­tumkönyvének* árnyékvilágában a tit­kos­szolgálat fon­dor­la­to­san behálózza egy te­lepülés értel­miségét. Az „Erről nem beszéltünk” Besz­ter­ce ost­romát idézi, a kom­mu­niz­mus hat­va­nas és het­ve­nes évti­ze­de­iből.

Tovább | 1 hozzászólás »

Antikvár: Tudósportrék – potom áron

2018. március 13.

Kardos István filmíró 1984-ben összegyűjtött beszélgetései (Tudósportrék. Kossuth Könyvkiadó) került a kezembe, s mert lepengettem érte az 1 lejt is, hát a birtokomba. 26 nagy formátumú magyar tudós vall benne, a tévékamerák előtt – a szövegek ugyanis a szerző tévésortozatának szerkesztett átirata. Nem is tudom, mivel jelezzem a könyv eszmei értékét – a tudósok felsorolásával? […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Zsidó Ferenc: Vida Gábor regényéről*

2018. február 27.

Olvasónapló helyett Vida Gábor regénye iz­gal­mas ol­vasmány. Vállal­tan önéle­traj­zi, en­nek el­lenére úgy tud­juk ol­vas­ni, mint­ha rólunk szólna, épp ezért nem lesz bűntu­da­tunk a kuk­kolás-élmény mi­att. Igazából nem is akar­tam írni az Egy da­dogás történetéről. Előttem ugyan­is már so­kan írtak, min­den jót leírtak róla, így, ha úgy vesszük, nincs iga­zi kihívás, s talán újat se na­gyon […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Fekete Vince: Szemlér Ferenc verseiről

2018. január 18.

Ha va­la­ki végképp eltűnni látszik a XX. századi iro­da­lomtörténet süllyesztőjében: ő az. Ol­vas­ni ugyan­is nem (na­gyon) ol­vassák, sza­val­ni nem sza­valják, neve és életműve az iro­da­lomtörténe­tek és a könyvtárak raktárai mélyén szunnyad, várva az újra­fel­fe­dezését. Ezek, így, na­gyon ke­gyet­len mon­da­tok. Ami­kor azon­ban fel­la­poz­tam a ma­rosvásárhe­lyi or­vos-költő barátomtól ajándékba ka­pott, a har­min­cas évek elején meg­je­lent kötetét, az […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ellenállás, alkalmazkodás, kiszolgálás

2018. január 13.

Az Unitárius Egyház szerepkörei (1945–1965) / Pál János munkája – Egy friss egyháztörténeti mű margójára – Pál János 1978-ban született Baróton. 2002-ben történelem szakon diplomázott, 2005-ben lelkészi képesítést, 2015-ben doktori fokozatot szerzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen egyháztörténelemből. Jelenleg a Homoródszentmártoni Unitárius Egyházközség lelkésze. Kutatási területe: az Unitárius Egyház 20. századi története.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Páros múzsafaggatás avagy ketten a vízparton

2018. január 13.

Akinek volt már alkalma költői párosban dolgozni, az nagyjából tudja, hogy miként működik a kétlovas hintó. Vagy a két ökrös szekér (nem is tudom, van-e ilyen?) És azt is megérti, hogy miként horgászik két ember ugyanazon a vízparton – reménykedve és ugyanakkor állandóan egymásra sandítva.

Tovább | 1 hozzászólás »

A világ legjobb könyve

2018. január 10.

Svéd nyelven íródott, a Gergely Tamás álnéven alkotó művésznevén tette közzé magyarul, Peter Stjernström-nek álcázza magát, és az Athaneum Kiadó adta ki magyarul, mely váratlanul nagyot robbantott a magyar könyvpiacon, mint egy sertés a zsinagógában, vagy egy szál kolbász egy bármicvón. Ha nem is tudjuk, vagy nem akarjuk a receptet tálalni, el kell olvasni a […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Dedikáció: Egy “fagyöngy”-kötet

2018. január 5.

Portálunk barátai, Albert-Lőrincz Márton és Hadnagy József jó ideje közlik kettős verseiket nálunk. “Négykezesük” összehangzása és közös élményteremtése ilyen utólagos magyarázatra késztette az egyik szerzőt:

Tovább | 2 hozzászólás »

Házimozi: Anyám és más futóbolondok a családból

2017. december 12.

„Fekete Ibolya filmje, az Anyám és más futóbolondok a családból középiskolai tananyag kellene legyen” – kezdi cikkét az origo.hu kritikusa. A kijelentés tartalmát nem lehet tagadni, de tény, hogy Chico és Bolshe Vita rendezőjének 2015-ös filmje ennél jóval több, és bár felér egy huszadik századot bemutató történelemórával, nem érdemel meg egy ilyen skatulyát. A történésznek […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lírai kollázs-parádé – családról és tollforgató barátokról

2017. november 21.

(Kedei Zoltán Grafolíra című kötetéhez)   Grafolíra. Létezik ilyen szó? Ha leírjuk, és elolvassuk a hangzása szép, beszédes is, létjogosultsága van, hát létezzen. A cél ugyebár, újszerűt létrehozni! Lássuk csak a kezdeteket. Mit is rejt a szó? A grafo szó lehetne a grafológia, grafika szavaink rövidítése, a líra jelentése pedig nyilvánvaló. De ne fokozzuk tovább […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Györffi Kálmán: Válogatott novellák

2017. november 16.

Vajon a tizenévesek miért örülnek jobban azoknak az íróknak-költőknek, akiket „csak úgy”, mintegy mellékesen, a magyarórákat széles ívben elkerülve fedeznek fel magunknak? A választ nem tudom, de középiskolás koromban, az 1980-as évek végén nekem is volt legalább két ilyen olvasmányélményem: Sütő István én, Dániel című verseskötete, illetve Györffi Kálmán Johannes című hosszú novellája a Mézízű […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A Banja Luka-i költők krétaköre

2017. november 14.

Fehér Illés fordítói vállalkozása (a Banja Luka-i kör negyvenegynéhány költője), a Banja Luka-i költészet (melynek csúcsa Sehitluci, Bany-hegy vagy Paprikovac * – mint Studen Dragan versében) népszerűsítése és bemutatása, a legszebb módon illeszkedik a „világirodalom” egyetemes Goethe tervébe, annak Propileumába!

Tovább | Nincs hozzászólás »

MEK-újdonság – Pásztor Árpád: Tolsztoj tragédiája

2017. november 14.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban egy ideje szabadon hozzáférhető Pásztor Árpad könyve, amelyet először 1925-ben adtak ki, s amelyben a szerző Lev Tolsztoj utolsó hónapjait mutatja be. Ha valaki nem ismeri a nagy orosz író életét, talán vállat von: hát ez a Tolsztoj híveknek nyilván érdekes információkkal szolgál, de azért nagy izgalmakkal aligha. A kissé patetikus […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hamarosan olvashatjuk…

2017. október 29.

Koszta István első világháborús trilógiájának második, Erdélyről szóló kötetét 2014. június 24-én portálunkon ismertettük a Csíkszeredában élő szerző A sors kereke a végzetre forog című könyvét. Elmondottuk abban, hogy a kötet első része csupán egy trilógiának, amely korabeli, ismert és kevésbé ismert dokumentumok összevetésével próbálja a ma emberét eligazítani a több mint száz évvel ezelőtti […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Ágyúöntő az árnyékban

2017. október 28.

Megjelentette a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó Ágyúcső és puskapor. Bodor Ferenc, a 48-as csíki ágyúöntő és lőporgyártó című könyvet a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Szerzői Dr. Pál-Antal Sándor, az MTA tagja, Dr. Süli Attila, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa és Komán János. Bodor Ferenc (alias Franciskus Xeverius Krausz), a balánbányai rézbánya és a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

2017. október 27.

Florentino első látásra beleszeret Ferminába. A gazdag kereskedő azonban nem hajlandó gyermekét szegény hivatalnokhoz adni. Hogy elszakítsa őket egymástól, Ferminát másik városba költözteti. Kezdetben a két fiatal még levelez egymással, de az évek múlásával a lány feleségül megy a jómódú orvoshoz. Dr. Urbino sokat tett a Cartagena városát pusztító kolerajárvány megfékezéséért. Miközben Fermina elfeledkezik volt […]

Tovább | Nincs hozzászólás »