‘Recenzió’

 

Egy édesapa becsülete nyomában

2018. március 20.

„Volt olyan ’baráti’ beszélgetés, amelyről az öt résztvevő közül kettő je­len­tett.” A félmil­liót is elérte a romániai besúgók száma. Csak a gon­do­la­tok vol­tak biz­tonságban. Mersdorf Ilo­na és Horváth Pál do­ku­men­tumkönyvének* árnyékvilágában a tit­kos­szolgálat fon­dor­la­to­san behálózza egy te­lepülés értel­miségét. Az „Erről nem beszéltünk” Besz­ter­ce ost­romát idézi, a kom­mu­niz­mus hat­va­nas és het­ve­nes évti­ze­de­iből.

Tovább | 1 hozzászólás »

Antikvár: Tudósportrék – potom áron

2018. március 13.

Kardos István filmíró 1984-ben összegyűjtött beszélgetései (Tudósportrék. Kossuth Könyvkiadó) került a kezembe, s mert lepengettem érte az 1 lejt is, hát a birtokomba. 26 nagy formátumú magyar tudós vall benne, a tévékamerák előtt – a szövegek ugyanis a szerző tévésortozatának szerkesztett átirata. Nem is tudom, mivel jelezzem a könyv eszmei értékét – a tudósok felsorolásával? […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Zsidó Ferenc: Vida Gábor regényéről*

2018. február 27.

Olvasónapló helyett Vida Gábor regénye iz­gal­mas ol­vasmány. Vállal­tan önéle­traj­zi, en­nek el­lenére úgy tud­juk ol­vas­ni, mint­ha rólunk szólna, épp ezért nem lesz bűntu­da­tunk a kuk­kolás-élmény mi­att. Igazából nem is akar­tam írni az Egy da­dogás történetéről. Előttem ugyan­is már so­kan írtak, min­den jót leírtak róla, így, ha úgy vesszük, nincs iga­zi kihívás, s talán újat se na­gyon […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Fekete Vince: Szemlér Ferenc verseiről

2018. január 18.

Ha va­la­ki végképp eltűnni látszik a XX. századi iro­da­lomtörténet süllyesztőjében: ő az. Ol­vas­ni ugyan­is nem (na­gyon) ol­vassák, sza­val­ni nem sza­valják, neve és életműve az iro­da­lomtörténe­tek és a könyvtárak raktárai mélyén szunnyad, várva az újra­fel­fe­dezését. Ezek, így, na­gyon ke­gyet­len mon­da­tok. Ami­kor azon­ban fel­la­poz­tam a ma­rosvásárhe­lyi or­vos-költő barátomtól ajándékba ka­pott, a har­min­cas évek elején meg­je­lent kötetét, az […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ellenállás, alkalmazkodás, kiszolgálás

2018. január 13.

Az Unitárius Egyház szerepkörei (1945–1965) / Pál János munkája – Egy friss egyháztörténeti mű margójára – Pál János 1978-ban született Baróton. 2002-ben történelem szakon diplomázott, 2005-ben lelkészi képesítést, 2015-ben doktori fokozatot szerzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen egyháztörténelemből. Jelenleg a Homoródszentmártoni Unitárius Egyházközség lelkésze. Kutatási területe: az Unitárius Egyház 20. századi története.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Páros múzsafaggatás avagy ketten a vízparton

2018. január 13.

Akinek volt már alkalma költői párosban dolgozni, az nagyjából tudja, hogy miként működik a kétlovas hintó. Vagy a két ökrös szekér (nem is tudom, van-e ilyen?) És azt is megérti, hogy miként horgászik két ember ugyanazon a vízparton – reménykedve és ugyanakkor állandóan egymásra sandítva.

Tovább | 1 hozzászólás »

A világ legjobb könyve

2018. január 10.

Svéd nyelven íródott, a Gergely Tamás álnéven alkotó művésznevén tette közzé magyarul, Peter Stjernström-nek álcázza magát, és az Athaneum Kiadó adta ki magyarul, mely váratlanul nagyot robbantott a magyar könyvpiacon, mint egy sertés a zsinagógában, vagy egy szál kolbász egy bármicvón. Ha nem is tudjuk, vagy nem akarjuk a receptet tálalni, el kell olvasni a […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Dedikáció: Egy “fagyöngy”-kötet

2018. január 5.

Portálunk barátai, Albert-Lőrincz Márton és Hadnagy József jó ideje közlik kettős verseiket nálunk. “Négykezesük” összehangzása és közös élményteremtése ilyen utólagos magyarázatra késztette az egyik szerzőt:

Tovább | 2 hozzászólás »

Házimozi: Anyám és más futóbolondok a családból

2017. december 12.

„Fekete Ibolya filmje, az Anyám és más futóbolondok a családból középiskolai tananyag kellene legyen” – kezdi cikkét az origo.hu kritikusa. A kijelentés tartalmát nem lehet tagadni, de tény, hogy Chico és Bolshe Vita rendezőjének 2015-ös filmje ennél jóval több, és bár felér egy huszadik századot bemutató történelemórával, nem érdemel meg egy ilyen skatulyát. A történésznek […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lírai kollázs-parádé – családról és tollforgató barátokról

2017. november 21.

(Kedei Zoltán Grafolíra című kötetéhez)   Grafolíra. Létezik ilyen szó? Ha leírjuk, és elolvassuk a hangzása szép, beszédes is, létjogosultsága van, hát létezzen. A cél ugyebár, újszerűt létrehozni! Lássuk csak a kezdeteket. Mit is rejt a szó? A grafo szó lehetne a grafológia, grafika szavaink rövidítése, a líra jelentése pedig nyilvánvaló. De ne fokozzuk tovább […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Györffi Kálmán: Válogatott novellák

2017. november 16.

Vajon a tizenévesek miért örülnek jobban azoknak az íróknak-költőknek, akiket „csak úgy”, mintegy mellékesen, a magyarórákat széles ívben elkerülve fedeznek fel magunknak? A választ nem tudom, de középiskolás koromban, az 1980-as évek végén nekem is volt legalább két ilyen olvasmányélményem: Sütő István én, Dániel című verseskötete, illetve Györffi Kálmán Johannes című hosszú novellája a Mézízű […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A Banja Luka-i költők krétaköre

2017. november 14.

Fehér Illés fordítói vállalkozása (a Banja Luka-i kör negyvenegynéhány költője), a Banja Luka-i költészet (melynek csúcsa Sehitluci, Bany-hegy vagy Paprikovac * – mint Studen Dragan versében) népszerűsítése és bemutatása, a legszebb módon illeszkedik a „világirodalom” egyetemes Goethe tervébe, annak Propileumába!

Tovább | Nincs hozzászólás »

MEK-újdonság – Pásztor Árpád: Tolsztoj tragédiája

2017. november 14.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban egy ideje szabadon hozzáférhető Pásztor Árpad könyve, amelyet először 1925-ben adtak ki, s amelyben a szerző Lev Tolsztoj utolsó hónapjait mutatja be. Ha valaki nem ismeri a nagy orosz író életét, talán vállat von: hát ez a Tolsztoj híveknek nyilván érdekes információkkal szolgál, de azért nagy izgalmakkal aligha. A kissé patetikus […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hamarosan olvashatjuk…

2017. október 29.

Koszta István első világháborús trilógiájának második, Erdélyről szóló kötetét 2014. június 24-én portálunkon ismertettük a Csíkszeredában élő szerző A sors kereke a végzetre forog című könyvét. Elmondottuk abban, hogy a kötet első része csupán egy trilógiának, amely korabeli, ismert és kevésbé ismert dokumentumok összevetésével próbálja a ma emberét eligazítani a több mint száz évvel ezelőtti […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Ágyúöntő az árnyékban

2017. október 28.

Megjelentette a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó Ágyúcső és puskapor. Bodor Ferenc, a 48-as csíki ágyúöntő és lőporgyártó című könyvet a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Szerzői Dr. Pál-Antal Sándor, az MTA tagja, Dr. Süli Attila, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa és Komán János. Bodor Ferenc (alias Franciskus Xeverius Krausz), a balánbányai rézbánya és a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

2017. október 27.

Florentino első látásra beleszeret Ferminába. A gazdag kereskedő azonban nem hajlandó gyermekét szegény hivatalnokhoz adni. Hogy elszakítsa őket egymástól, Ferminát másik városba költözteti. Kezdetben a két fiatal még levelez egymással, de az évek múlásával a lány feleségül megy a jómódú orvoshoz. Dr. Urbino sokat tett a Cartagena városát pusztító kolerajárvány megfékezéséért. Miközben Fermina elfeledkezik volt […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gabriel García Márquez: Száz év magány

2017. október 21.

Vigyázat! Ha még nem olvasta volna, a könyv megváltoztathatja az életét-a recenzens. „Aureliano Buendía ezredes harminckét fegyveres felkelést szervezett, és harminckétszer szenvedett vereséget. Tizenhét asszonytól tizenhét fia született. s a legnagyobb még nem volt harmincöt éves, amikor egyetlen éjszaka kivégezték valamennyit. Ép bőrrel megúszott tizennégy merényletet, hetvenhárom rajtaütést és egy kivégzést. Túlélt egy

Tovább | 1 hozzászólás »

“Főúr, írja a többihez!” – Bajor Andor emlékezete

2017. szeptember 7.

Kilencven éve, 1927-ben született, s több mint 25 éve annak, hogy földi mivoltában eltávozott közülünk Bajor Andor, akiről Láng Gusztáv egykor azt írta, hogy „…életünk iskolájában ő a humor nyilvános és rendes magántanára”.

Tovább | Nincs hozzászólás »

P. Buzogány Árpád: Újabb népi imák a református Kibédről

2017. augusztus 18.

Önálló kiadványba gyűjtötte Ráduly János az utóbbi időszakban Kibéden lejegyzett népi imákat. Ez alkalommal egyetlen adatközlő, Seprődi József által elmondott 13 imádságot olvashatunk a Szerető mennyei édes Atyám (Seprődi József népi imái) című füzetben.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gabriel García Márquez: Utazás Kelet Európában

2017. július 28.

2017 tavaszán vadonatúj művel folytatódik a széria. Először jelenik meg magyarul az Utazás Kelet-Európában című kötet, amely García Márqueznek a keleti blokk államaiban Gabriel García Márquez: Utazás Kelet-Európában (Magvető, 2017)1957-ben tett látogatásáról írt útinaplóit, riportjait tartalmazza. A fiatal újságíró a moszkvai Világifjúsági Találkozó résztvevőjeként Budapesten, Kelet-Berlinben, Csehszlovákiában és Lengyelországban is járt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Konrád György: Itt, Európában*

2017. július 28.

Lakatos Artur recenziója Habár a magyarországi politikai életben az a fajta eszmei irányvonal, melyet Konrád György következetesen képviselt mára már marginálissá vált, a kötet kétségkívül igazolja elismert író voltát. A kötetet ha kézhez kapja az ember, nehezen lehet letenni, függetlenül attól, hogy nem kell mindenben egyet érteni a könyvben foglaltakkal. Az Itt, Európában egyfajta ars […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gabriel García Márquez: Szerelemről és más démonokról

2017. július 27.

A démonoknak akkor se higgyünk, ha igazat mondanak. A Nobel-díjas Márquez évek óta várt önéletrajza életművének egyik csúcspontja. A szinte “enciklopédikus” műben Márquez végigvezet életén és bemutatja családját, szerelmeit, és a regényeiben megismert történeteket. Olvasói egy-egy figurában felismerhetik a Száz év magány, a Szerelem a kolera idején és más művek hőseit, egy-egy történet kiindulópontját.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nászta Katalin új verskötete a MEK-en

2017. május 31.

A költő léthelyzetei Nászta Katalin költői ambíciója gyerekkorától datálódik, azóta lüktet – változó intenzitással – benne a szándék, hogy nyilvánosan megvallja álmait, gondolatait, hitét, szándékait, érzéseit, csalódásait, újabb és újabb talpraállásainak tanulságait – egyszóval mindazt, ami a mindenkori költőt egyáltalán szóra bírja és életben tartja.

Tovább | 4 hozzászólás »

Antikvár: Önkéntes hajótörött

2017. május 30.

A Világjárók című könyvsorozat (Gondolat kiadó) egyik kedvencem. Igen szeretik az olvasók is – jó ideig alig lehetett beszerezni egy-egy darabját, akár használt könyv formájában is. Most meg? Garmadával szállítják be őket az antikváriumokba, válogatni lehet belőlük. De a hajdani népszerűség még munkál bennük: a körülményekhez képest még tartják a “nívót”, nem csoda, hogy legalább […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Tótfalusi István: A Nibelung sztori

2017. május 11.

A Nibelung sztori a Wagner zenedrámák alapját jelentik. A viking mitológia antropomorf világa. A Tótfalusi István alkotta kötet teljességre törekedett, dicséret érte, no meg a gyönyörű illusztrációk. A Tolkien és más fantasy rajongók körében számíthat nagy olvasottságra. A viking istenek is gyarlóak, derül ki a műből. Néhány motívum hasonlít a görög mitológiához, mint pl. az […]

Tovább | Nincs hozzászólás »