‘Tanulmány’

 

Füzesi Magda: Palackposta az utókornak

2017. november 25.

Gondolatok a 110 éve született Dsida Jenő alkotói világáról … Negyedszázada annak, hogy Kárpátalja Dsidához kötődő városának, Beregszásznak a képviseletében részt vettem a szatmárnémeti Dsida-emléktábla avatásán. A városban élő kedves ismerőseim az ünnepség után megajándékoztak a Séta egy csodálatos szigeten című könyvvel. Marosi Ildikó válogatása nagy hatással volt rám. Dsida Jenő írásaiból és leveleiből egy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Deák-Sárosi László: Anarchiától anarchiáig (5)

2017. szeptember 30.

Történelmi jellegű filmek Magyarországon 1989 után Irodalomjegyzék Almási Miklós. 1995. Legenda csak egy van. Megint tanú. Filmvilág. 1995. április. 22–23. Cooper, Martha. 1989. Analyzing public discourse. Waveland. Prospect Heights. Illionis. Deák-Sárosi László.. 2012. Igaznak kell-e lennie a fikciós műnek? – Fliegauf Bence “Csak a szél” című filmjéről. Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest. http://www.szemiotika.hu/feltoltes/2012/04/CsakASzel.pdf

Tovább | Nincs hozzászólás »

Deák-Sárosi László: Anarchiától anarchiáig (4)

2017. szeptember 29.

Történelmi jellegű filmek Magyarországon 1989 után* Kortárs és a múltba helyezett parabolák, paródiák Léteznek olyan filmek, melyek azért nevezhetők történelminek, mert ugyan nem kötődnek konkrétan egy adott korhoz (időhöz, helyhez, tényekhez), de például történelmi jellegű könyveknek és filmeknek a paródiái. Előfordulnak komoly vagy komolynak szánt parabolák is, amelyek (a paródiákkal együtt) azzal az igénnyel lépnek […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Deák-Sárosi László: Anarchiától anarchiáig (3)

2017. szeptember 28.

Történelmi jellegű filmek Magyarországon 1989 után* 1956-os filmek Az egyetlen olyan történelmi tematika, amely mind mennyiségben, mind minőségben megfelelő súllyal megjelenik a rendszerváltás utáni játékfilmekben, az 1956. Ennek több oka van és lehet. 1956-ban ritka vagy akár példa nélküli összefogás született a társadalomban a kommunista elnyomó hatalom ellen.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Deák-Sárosi László: Anarchiától anarchiáig (2)

2017. szeptember 27.

Történelmi jellegű filmek Magyarországon 1989 után* Első világháborús filmek Tulajdonképpen az összes jelentős történelmi eseménnyel kapcsolatban felmerül, hogy miért nem jelenítették meg filmen a nemzeti és az egyetemes emberi igazságtétel jegyében. Az első világháború témáit sem a rendszerváltás előtti 45, sem az utána következő 27 évben nem dolgozták fel hiteles játékfilmben, pedig a nagy világégésnek […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Deák-Sárosi László: Anarchiától anarchiáig (1)

2017. szeptember 26.

Történelmi jellegű filmek Magyarországon 1989 után* Tanulmányomban azt igyekszem feltérképezni, hogy a rendszerváltástól napjainkig milyen történelmi korok, témák jelentek meg a Magyarországon készült játékfilmekben, és ezek milyen mozgóképes beszédmóddal, műfajjal, stílussal társultak. A játékfilmek mindig szélesebb társadalmi-politikai egyetértést feltételeznek, legalábbis a szakmán és a mecenatúrán belül, hiszen a játékfilmek több alkotó együttműködésével születnek, mint például […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Bencze Mihály dr: Veress Sándor honvédtiszt és Bukarest

2015. március 12.

Az 1848-as forradalom megünneplése mindig is fontos volt a bukaresti magyarságnak. A bukaresti Giulesti úti református temetőben található Veress Sándor honvéd sírjának a megkoszorúzása, a hagyományos március 15-ei ünnepségsorozat kezdete. Veress Sándor (Sarkad, 1828. december. 3. – Bukarest, 1884. október 27.) elemi iskoláit Sarkadon és Békésen végezte. A Békés Megyei Levéltár őrzi Veress Sándor születési […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cseke Péter: A kolozsvári magyar médiaoktatás és -kutatás első évtizedei

2013. november 8.

Október végén háromnapos nemzetközi konferencia helyszíne volt a Babeş–Bolyai Tudományegyetem; abból az alkalomból, hogy két évtizeddel ezelőtt indult be a négyéves újságíróképzés Kolozsvárt – előbb román és magyar, majd német nyelven. A témának szentelt kerekasztal-beszélgetésen azzal kezdtem felszólalásomat: nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az első erdélyi hírlap 230 évvel ezelőtt (1783-ban) látott napvilágot Siebenbürger […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Erdélyi Tudományos Intézetének munkaterve 1945-re

2013. szeptember 18.

A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I. kötetében, az Erdélyi Tudományos Intézet címszó alatt többek között ez olvasható: „1940 őszén alakult Kolozsvárt a humán tudományok, elsősorban a történelem és népélet tanulmányozására. Tudományos erőit államilag fizetett ún. intézeti tanárok és az egyetemről meghívott külső tanárok alkották. 1945-ben Erdélyi Tudományos Intézet, 1946- ban újra eredeti nevét veszi föl, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lapozgatás a Petőfi Emlékház vendégkönyvében

2013. február 16.

„Itt járt Rolika”, jegyezte be, nemes egyszerűséggel, a fehéregyházi Petőfi Emlékház vendégkönyvébe egy igen fiatal látogató – rátapintva a műfaj lényegére. Persze, a kedves vagy gyermeteg-gyerekes bejegyzések, rajzok mellett túlsúlyban vannak az okos, érzékeny, figyelemre méltó gondolatok – jelezve a látogatók természetes változatosságát, valamint az 1999-ben berendezett, új, multimédiás Petôfi-kiállítás rájuk gyakorolt eltérő hatását.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: csaptalanság

2012. szeptember 29.

csőlábú állványon lepattogzott mosdótál rózsaolajszagú rózsaszín szappan

Tovább | Nincs hozzászólás »

Páll Gyöngyvér: A mozgókép értékei

2010. augusztus 2.

Neves szakemberek az idén először a IX. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) konferencia keretében a mozgókép általi nevelés európai céljairól értekeztek. Arról, hogy miként valósul meg különböző országokban a filmoktatás, mint például a franciaországi illetve a németországi középiskolákban. A beszélgetésen kolozsvári középiskolákban tanító tanárok vettek részt. Az előadók: Héléne Jimenez vezérigazgató – Association des Cinemas Recherche […]

Tovább | 7 hozzászólás »

Ambrus Attila: A bizalmatlanság tolmácsa

2010. június 15.

(Olvasóközelben – a médialélektan harminc pillanata) Én, a habzsoló fukar Előbb büszke voltam, aztán elszégyelltem magam. Barátom, az újvidéki karikaturista, Léphaft Pál lerajzolt, és pár mondatban, karikírozva be is mutatott a vajdasági Magyar Szóban. Az ok, amiért kihúztam magam: azt írta rólam Léphaft Pál, hogy a kevés újságolvasó újságíró közé tartozom. Aztán elgondolkodtam a dolgon, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »