‘Jegyzet’

 

Ádám Gyula betlehemes albuma

2017. december 10.

Több mint tíz éven át kerekedett fel a csíkszeredai fotós minden karácsony táján, hogy elkísérhesse azt a csobotfalvi hagyományőrző csoportot, mely a karácsonyi ünnepkör részeként nem csak falujukban és környékén mutat be hagyományőrző betlehemi játékot, hanem ellátogattak a moldvai csángómagyarok lakta falvakba is.

Tovább | Nincs hozzászólás »

LIFE: Mihály király és a terepjáró

2017. december 7.

1946. április elsején John Phillipsnek, a Life fotóriporterének sikerült tréfás fotóriportot készítenie a szinajai királyi kastély kertjében az akkori román király, Mihály közreműködésével. Megkérte ugyanis az uralkodót, hogy álljon modellt néhány trükkfelvételhez, amin ő szerepeljen, meg az amerikai gyártmányú terepjárója, amint a kastély meredek lépcsőjén éppen lefelé ereszkedik.

Tovább | 1 hozzászólás »

Ady és a plágium*

2017. november 26.

A nagykőrösi Arany János gimn ázium önképzőkörében történt pedig, hogy egy feltűnni vágyó ravaszdi diák, saját verseként Ady Endre Nem adom vissza című versével pályázott. Meg is kapta a zsűritől a lesújtó, elutasító véleményt:

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Széchenyi István – Bécs

2017. november 23.

Az osztrák főváros I. kerületében, kőhajításnyira a császárok egykori palotájától, a Burgtól született gróf Széchenyi István (1791–1860). A Herrengasse 5. szám alatti épület, az egykori szülőház falán 1966 óta kétnyelvű márványtábla örökíti meg a 19. század magyar polgári átalakulása legmarkánsabb alakjának emlékét. 

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Gyulai Sámuel – Gorizia

2017. november 18.

Az olasz városka, amely nem egyszerűen a szlovén határnál, de kifejezetten a szlovén határon fekszik, magyar szempontból is tartogat meglepetést. Ilyen volt például Gyulai Sámuel (1803–1886) magyar gróf is. Gyulai nemcsak kedvelte a helyet, de le is telepedett ott, s a város iránt táplált rokonszenvét 1877-ben egy díszes szökőkút ajándékozásával fejezte ki.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Könyvek között

2017. november 18.

Amint péntek délelőtt nézelődve, beszélgetve a marosvásárhelyi könyvvásáron kóvályogtam ezernyi meg ezernyi könyv, sok-sok ismerős író, költő, szerkesztő és újságíró között, eszembe jutott, milyen nagy bajban lennék, ha valaki most megkérdezné: melyik a kedvenc könyved?

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Digitális kacsák

2017. november 12.

Ebben a nap mint nap ránkzuhanó információ áradatban egy olyan, roppant érdekes hírt találtam, amelyet a hazai médiában még viszont nem láttam, nem olvastam, nem hallottam. Az Egyesült Államokban az utóbbi hónapokban jól érezhetően és jól mérhetően elkezdett felfele ívelni a papíralapú sajtótermékek előfizetése.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ágoston Hugó: Szurkoljunk Katalóniának

2017. november 3.

…Bevallom, szurkoltam Katalóniának. Szurkoltam már amikor meg sem voltam: amikor a Napóleon császár elleni függetlenségi háború idején egyesült végérvényesen Spanyolországgal; amikor 1939-ben Francisco Franco csapatai elfoglalták Barcelonát.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bischof Sándor: Vizuális színritmusok

2017. november 1.

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház idén 35 éves. Egész évben, minden rendezvényükkel erre (is) emlékeztetnek. A napokban egy régebbi munkatársuk kiállításával. Bischof Sándor 1945-ben született Szegeden. 1971-től a Szegedi Nemzeti Színházban díszletfestő, szcenikus. 1982-től a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapító tagjaként nyugdíjazásáig itt dolgozik. A nagy sikerű Húsvét című, Ruszt József által rendezett előadás is […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Egy hiánypótló dolgozat: Mellan två stolar

2017. október 30.

A hiánypótló 267 oldalas doktori dolgozat: Mellan två stolar — Författarskap i Sverige med ungerskpråkig bakrund 1945-2015 címmel jelent meg az Uppsalai Egyetem kiadásában. Ugyanis eddig alig jelent meg svéd nyelven írás arról, hogy ebben a menekülteket régóta szívesen befogadó országban számos magyar és magyar származású író élt, él és alkot anyanyelvén, többen pedig svédül […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kedei Zoltán: A béke hajléka

2017. október 28.

A tolakodó kérdések szunnyadó tétlenségében újból végig jártam azt az utat, amelyet annyiszor felemlegettem az évek folyamán: Ravától Vár-lakig. Ez alkalommal egészen más események tükrében.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Kisfaludy Sándor – Draguignan

2017. október 23.

Írásunk hőse a magyar nemesség legnépszerűbb költője volt a XIX. század elején. Már korábban, 1793-ban – sok más jeles hazai fiatal férfiúhoz hasonlóan – a bécsi testőrség tagja lett, de könnyelmű életmódja miatt áthelyezték Milánóba. Itt 1796-ban francia fogságba esett.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Rostás Pál – Budanje

2017. október 20.

Szlovén–magyar összefogással állították helyre az olasz határhoz közeli Budanjében Rostás Pál (*?–1813) egykori magyar huszár emlékművét, halálának 200. évfordulóján. A napóleoni háborúk során az 5. Radetzky-huszárezred közvitéze egymaga kitartott hatvan francia gyalogos és hét lovas ellen, az egyenlőtlen viadalban harminc lövés érte. 

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Bolyai János – Bécs, Lemberg, Olomouc

2017. október 16.

Az osztrák főváros bevásárlóutcája, a magyarok által különösen kedvelt Mariahilfer Strassén, a régi katonai akadémia mellett lévő helyőrségi templomban tábla, a bécsi Nemzetvédelmi Akadémia épületében pedig mellszobor őrzi Bolyai János (1802–1860) emlékét, aki tanulmányai egy részét ezen a katonai akadémián végezte 1818–24 között. Táblák emlékeztetnek még rá Ukrajnában és Csehországban is.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ilyés András-Zsolt: A szeretet pofonjai

2017. október 12.

Olvasom újságokban, különböző fórumokon, hogy milyen megbotránkozással jár, ha kiderül valakiről, hogy megnadrágolja a gyerekét. Túlkényeztettet nevelési formák szerint értelmezik a műveletet, hiszen a gyerekre ráfér olykor az útmutatás. Tőlem ugyan nevezhetik megengedhetetlen, minősíthetetlen eljárásnak is, de úgysem tudnék beállni a jajveszékelők soraiba.

Tovább | 1 hozzászólás »

Farkas József György: Bolyai Farkas – Göttingen

2017. október 11.

A két Bolyai közül az apa, Bolyai Farkas (1775–1856) több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként. Ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért, miközben más tudományterületekkel, illetve művészetekkel is foglalkozott.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nászta Katalin: Emlékek mentén

2017. október 11.

Olyan a napom, amilyennek eldöntöttem. A tegnapot eltemettem, aludjon. Úgyis felébresztem, ha kell. Ma nevetni fogok, és bizakodom. Erőm van, édes anyámtól kaptam. És bennem még ott van a világ. Onnan bányászom elő a maira valókat. Jó nekem. Végignézek a dolgaimon.

Tovább | 2 hozzászólás »

Zsehránszky István: Ghibu mester nyomdokain

2017. október 5.

Látva, hogy mit művel a román állam a marosvásárhelyi katolikus líceummal meg az államosított katolikus egyházi vagyon visszaszolgáltatásával, miként akadályozza azt, akaratlanul is Onisifor Ghibu tanár úr jut eszünkbe. Ő volt az, aki Trianon után a román állam magbízásából birtokba vette a Kolozsvári Egyetemet és a Kolozsvári Nemzeti Színházat.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Egy szép élet templom és iskola között / Birtalan József emlékezete

2017. szeptember 30.

Az igazi tanárember nevéhez hamar hozzátársul a bácsi, néni kifejezés. A valóban rátermett, közkedvelt, megbecsült pedagógusok érdemlik ki ezt a közvetlen, emberi közelséget sugalló megnevezést, amely eleinte talán furcsának és korán érkezettnek tűnhet számukra. Birtalan József is így lehetett vele, egész fiatalon vált Jóska bácsivá.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Zsidó Ferenc: Könyvek élete 2.

2017. szeptember 30.

Még feb­ruárban írtam egy rövid szössze­ne­tet Köny­vek élete címmel, mely­ben különös élményről számol­tam be: hogy egy on­line köny­ves­bolt kínálatában rábuk­kan­tam Las­ka La­jos című köte­tem egy an­tikvár példányára, ben­ne de­dikációval. (Az írás itt ol­vas­ható). Ak­kor azon mor­fondíroz­tam, va­jon ki fog­ja meg­ven­ni a köny­vet, s mit je­lent majd neki az a se­cond hand de­dikáció, mennyi­re értel­me­zi újra […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ágoston Hugó: Kísérlet járja be Európát

2017. szeptember 30.

Nem túl sok figyelmet kapott a hazai magyar sajtóban az a felvetés, hogy Angela Merkel keserves győzelmének hatására milyen utat vesz Európa. A németországi választások ugyanis legalább annyira szóltak Európa jövőjéről, mint a Németországéról. Az pedig, hogy Emanuel Macron francia köztársasági elnöknek a párizsi Sorbonne Egyetemen elmondott keddi beszédéről, amelyben az EU-t alapjaiban átalakító elképzeléseit […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Czegő Zoltán: Vitorla-ének

2017. szeptember 30.

Minálunk tavasztól télig csak úgy potyognak az ünnepek. Most nem magamba fordulok ezzel az irodalmi évfordulóval, hiszen én még nem írtam akkor, amikor a könyv összeállt nagy politikai vajúdások közepette. 1967-et írtunk akkor, ragyogott a VITORLA-ÉNEK nevű antológia. Egek. Huszonnyolc erdélyi, magyar s fiatal költő.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Suba László szépségei

2017. szeptember 28.

2017. szeptember 19-én, a marosvásárhelyi középkori várban Kedei Zoltán festőművész vendége ezúttal képzőművész, a makfalvi születésű Suba László szobrászművész. Újszerű a Vár-laki találkozók palettáján egy képzőművész bemutatkozása, ami remélhetőleg jó gyakorlattá válik. Suba László nem érkezik üres kézzel: tollforgatók, népünk nagyjai arcképét formázó agyagplaketteket és egy kisplasztikát is hoz bemutatásra, sőt néhány megjelent kötetét is. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Simó Márton: Tamási megérdemelte

2017. szeptember 27.

Talán a címben szereplő mondattal lehetne legrövidebben összefoglalni azt a bő másfél évet, amely alatt az író nevét viselő egyesület igyekezett mindent megtenni, hogy Tamási Áronról méltó módon megemlékezzenek.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Genersich János (Johann) – Bécs

2017. szeptember 26.

Emléktáblát avattak  Genersich János (1761–1823) szepességi evangélikus tanár és történetíró tiszteletére Bécsben, az egykori lakóháza falán. A történész, pedagógus, író, történeti művek, tankönyvek, pedagógiai célzatú ifjúsági regények szerzője, aki Johann Genersich néven is ismert, (a felvidéki) Késmárkon született. 

Tovább | Nincs hozzászólás »