‘Jegyzet’

 

Farkas József György: Genersich János (Johann) – Bécs

2017. szeptember 26.

Emléktáblát avattak  Genersich János (1761–1823) szepességi evangélikus tanár és történetíró tiszteletére Bécsben, az egykori lakóháza falán. A történész, pedagógus, író, történeti művek, tankönyvek, pedagógiai célzatú ifjúsági regények szerzője, aki Johann Genersich néven is ismert, (a felvidéki) Késmárkon született. 

Tovább | Nincs hozzászólás »

Zsehránszky István: Hogy miket beszélünk!

2017. szeptember 17.

Murádin László, a 86 éves nyelvész legutóbbi kötetét – a Hókuszpókuszt – olvasva kedvünk támadt keresni—kutatni a dolgok eredetét; utánanézni a dolgoknak; elgondolkozni azon, hogy miket beszélünk. Mert olykor jobb lenne, ha hallgatnánk. A könyv az Europrintnél jelent meg, Nagyváradon.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Daczó Katalin: Temetetlen dögjeink

2017. szeptember 17.

Itt egy kilapított róka, néhány kilométerrel arrébb egy „élére vasalt” kutya (ahogyan egy ismerős nevezte), pár perccel később egy újabb temetetlen állattetem mellett haladunk el, de már nem felismerhető, hogy macska vagy róka volt-e élő korában.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nászta Katalin: Mégse-mégis

2017. szeptember 14.

/Értelmező kézi szótáramból/ Egyre inkább azt érzem, semminek sincs értelme. Minden ugyanúgy forog a nap alatt, elindul, majd visszatér oda, ahonnan elindult. Körforog. És mikor rájön erre, sem hagyja abba. Nem tudja. Kitörni sem látja értelmét. Szédülten rogy le, és kezdi újra.

Tovább | 2 hozzászólás »

Gergely Tamás: Az én Koreám

2017. szeptember 10.

AMERIKA 2017.09.09. Hangzanak el olyan hangok, hogy tárgyalásos úton szüntessék meg a feszültséget. Merkel mondta, majd megint Merkel. Majd Oroszország és Kína. Elgondolkoztam, hogy vajon az hogyan történne… Obama ugye, nem volt hajlandó figyelembe venni a prikulicsot, de most annak bombája van…

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Tüntetésen innen, közös imán túl

2017. szeptember 10.

Úgy hozta a véletlen, hogy jelen lehettem a marosvásárhelyi katolikus líceum eddigi tanévkezdéseinél, a történész konferenciák után alkalmam volt elbeszélgetni, nem is egyszer, leváltott igazgatójával és természetesen a Marosvásárhelyi Forgatagon magam is aláírtam azokat az íveket, amelyeken a szülők egy csoportja gyűjtött támogató aláírásokat, még akkor is, ha eleve látszott a táblázatokon, hogy személyi adatok […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Az én Koreám

2017. szeptember 9.

HIDROGÉNBOMBA / A nagasakinál tízszer erősebb 2017. 09.09. Azt hittem, már befejeztem azt a kéziratot, amelyikből könyvet tervezünk Véghelyi Balázzsal, s amelyiknek a borítóját beszéljük meg Szilágyi Varga Zolival, de a valóság lazítani nem enged.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Az én Koreám

2017. szeptember 8.

ÖLBE TETT KÉZZEL 2017-08-31 Megint csak a japán nő jut eszembe, a japán népesség, amelyik már megszenvedett egy atomtámadást. Odaképzelem magam közéjük, vagyis lélekben japán vagyok, s várom a bombát. Ölbetett kézzel vagy széttárt karokkal, az eredmény szempontjából mindegy.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Az én Koreám

2017. szeptember 7.

JAPÁN 2017-08-30 Igencsak átéreztem a tegnapi tévéhíradóban megszólaló japán nő gonját: azt, hogy rettenetes emlékeket ébreszt a Japán fölött elszálló észak-koreai rakéta, továbbá, hogy fogama sem volt, hogyan tegyen eleget a hatóságok felszólításának, mármint hogy atombiztos bunkerbe meneküljön. Hol van az? (Hova legyen el, ha robban…)

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nászta Katalin: Szörnyék

2017. szeptember 6.

/Értelmező kézi szótáramból/ Háziszörnynek párja is van. Úgy lett szörnyella belőle, hogy befagyott. Egyszer csak visszavonta magát és hátracselezett, mint a rákok. Csakhogy ő ember volt. Nem adott, nem kért, nem szólt, nem beszélt vissza és nem is simogatott. Mondom: befagyott, mint a tej, ha télen kitetted a hóra.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Benyovszky Móric – Madagaszkár

2017. szeptember 4.

Benyovszky Móric (1741–1786) a Nyitra megyei Verbón született. A magyarok mellett a szlovákok – sőt a lengyelek – is magukénak tekintik, a budapesti és a pozsonyi televízió évtizedekkel ezelőtt közös filmsorozatot forgatott róla, Vivát Benyovszky! címmel (szerepét szlovák színművész alakította).

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hirét vettük: Támad a medve…

2017. szeptember 3.

Egy ideje a(z erdélyi) magyar sajtó kedves témája a székelyföldi medvetámadások mindennapos szenzációja. Nem telik el hét (nap), hogy ne olvashassuk-hallhassuk-láthassuk: újra támad a medve a Szent Anna tónál… a székelyföldi falvakban… Tusnádfürdő utcáin… fényes nappal…

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ágoston Hugó: Mi lesz itt/ott?

2017. szeptember 1.

Az USA déli részein tomboló Harvey hurrikán minden jel szerint felülmúlja a tizenkét évvel ezelőtt New Orleansben és környékén pusztított Katrinát, amely eddig magasan a legnagyobb kárt okozta az Egyesült Államok vihar-történetében; horrorba illő legújabb fenyegetése a rezervátumok aligátorainak kiszabadulása. A természeti csapás, beleértve a hatalmas esőzéseket, iszonyú veszteségeket jelent, ráadásul a klímaváltozás miatt egyre […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nászta Katalin: nevetés

2017. augusztus 31.

/Értelmező kézi szótáramból/ Ami boldogan nevettet, és boldoggá tesz – az kell. Nem a kinevet, hanem a benevet. Benevet téged oda, ahol ő van, abba a közegbe, hangulatba, örömbe. Ha kinevet, akkor a komfortzónádból – milyen csúnya szó ez – pöcköl ki, mint aki utálkozik hozzád érni, de még sem átall.

Tovább | 4 hozzászólás »

Nászta Katalin: névmások

2017. augusztus 30.

/Értelmező kézi szótáramból/ Mindenki tudja. Jobb elmenni a helyszínről, hogy jobban átlásd a helyszínt. Jobb messziről nézni a dolgok összefüggéseinek észrevétele érdekében. Hogy tisztábban láss, milyen szálak mozgatják a dolgokat. Ez, amikor kívülről, objektíven akarod megérteni. Ha meg a kiváltó okokat akarod megismerni, akkor közelebb kell menni, bele kell bújni, hogy felfedezd a mozgatórugókat. Így […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hirét vettük: Bejelentették a ly betű halálát

2017. augusztus 30.

Igaz, hogy még ez év április 1-jén történt a rendkívüli esemény, amiről mi csak most számolunk be. A kezdeményező egy Ungváron élő írónk, aki honlapján / blogján az alábbi híradást tette közzé: “Én, Balla D. Károj (azelőtt Károly) magyar író 2017. április 1-jén úgy döntöttem, hogy tiltakozásul a magyar akadémiai hejesírási szabájzat vaskalapos rendelkezései ellen, többé […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nászta Katalin: háziszörny

2017. augusztus 29.

/Értelmező kézi szótáramból/ Elcsuklik a hangja, szoktuk mondani, amikor valaki meghatottságában visszafojtja a sírást beszéd közben. Gyakran előfordul idős embereknél. Vagy érzékenyebbeknél, akik hajlamosabbak az együttérzésre. Mert igazán ezt jelzi az elcsuklás.. De mi van azzal, akinek el-elcsuklik, de mégsem tartozik a puhaszívűek közé?

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Új konferenciák, régi vizek

2017. augusztus 27.

Miért nincs, ami van? Megismétlem: miért nincs, ami van? És arra kérem a hallgatókat, hogy ezen a rövid kérdésen töprengjünk el közösen, abból az alkalomból, hogy Sepsiszentgyörgyön székelyföldi borvízkonferenciát tartanak /amely azóta befejeződött – szerk./. Ha pedig visszatekintünk az időben, rögtön rájövünk arra, hogy nem is az elsőt és minden bizonnyal nem is az utolsót.

Tovább | 1 hozzászólás »

Emlékező alkotók – erdélyi életutak

2017. augusztus 25.

Kedei Zoltán Vár-lak-beli műtermében találkozhattunk augusztus 18-án ismét. Ötvös József vártemplomi lelkész-esperes, az Új Kezdet című református kiadvány felelős szerkesztője, közíró és Kiss Székely Zoltán költő-tanár, közíró voltak a vendégeink.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Zsehránszky István: Panaszkodunk, panaszkodunk…

2017. augusztus 25.

Panaszkodunk, panaszkodunk, és a temetők üresek – mondta hajdan egyik kolléganőm. Mondását egy Kolozsvárt megjelent könyv juttatja eszembe. A címe: A román nemzetet sújtó átkok. A szerzője három román tudós ember, szociológusok – és nagyon el vannak keseredve. Máris elsiratják azt a dák—római csodát, amit ma egyszerűen románságnak neveznek. A szerzők neve: Nicolae Grosu, Ionel […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Erdélyi történelem – egy honlapon

2017. augusztus 24.

Közönség előtt is bemutatkozott Kolozsvárott a mindenki számára írt erdélyi történelmi honlap A www.erdelyikronika.net csapata – akik egyesületbe szerveződve dolgoznak a honlapon – célja a történelmi megalapozottságú népszerűsítés, hiszen gyakran előfordul, hogy új kutatások csak a szakma számára válnak elérhetővé. A Kolozsvári Magyar Napokon bemutatkozó csapatról Fodor János, a honlap felelős szerkesztője, az egyesület elnöke […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Zsehránszky István: Az állatokkal sem bánnak jobban

2017. augusztus 16.

Igen. Az állatokkal sem bánnak jobban, mint velünk. Nagy sikernek könyvelik el, hogy Csíkdánfalván kilőttek egy medvét, aki megtámadott három, környékbeli juhászt. Környezetvédelmi minisztériumi engedéllyel lőtték ki – tehát politikai döntés alapján, amit Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szorgalmazott, jobb ügyhöz méltó buzgalommal. „Nem a medvék ellen harcolunk, hanem a közbiztonság megmentéséért” – […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Mikes Kelemen – Rodostó

2017. augusztus 14.

Halála 250. évfordulójának küszöbén utcát neveztek el Mikes Kelemenről (1690–1761) a magyar prózairodalom kimagasló alakjáról, Rákóczi Ferenc száműzetésének krónikásáról Rodostóban. A márvány-tengerparti török város volt a „nagyságos fejedelem” és kuruc társai bujdosásának végállomása. Rodostó (Tekirdağ) közgyűlése a Magyar–Török Baráti Társaság kezdeményezésére a Rákóczi Múzeum mögötti utcát nevezte el Mikesről.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Tóth Margit: A gyöngykalász

2017. augusztus 6.

Nyár van, nyár, június. Hullámzik a búzatenger… jut eszembe, miközben szemtanúja voltam a hirtelen jött viharnak. Megtapasztaltam a kalászok táncát az esőben. A vihar végzetes csapása is lehetett volna a búzamezőnek, s ha jobban belegondolok a mindennapi kenyerünknek. “Az eső kegyelem, az ég földre ereszkedése, eső nélkül nem lenne élet” – jut eszembe.

Tovább | 2 hozzászólás »

Dr. Culcer Sándor: A Petőfi-rejtély*

2017. július 31.

1849. július 31-én az egész haladó világ rokonszenvét kiváltó magyar szabadságharcnak egyik tragikus zárójelenete pergett le a Segesvár melletti Fehéregyháza községben. A tikkasztó, fellegekkel terhes nyári napon, miután a honvéd századok reggeltől késő délutánig elkeseredetten, fogcsikorgatva rohamoztak, a csata megfordul, az elit cári ulánus ezredek rázúdulnak a maroknyi honvéderőkre, szörnyű mészárlás kezdődik… A harcmezőn ott […]

Tovább | Nincs hozzászólás »