‘Regény’

 

Szávai Géza: Fehér fenyők*

2017. december 11.

Mottó: nagy volt a sodrása, a vize mérge­zett – erre a folyóra esküdtek az összes is­te­nek; azon a tájon, ame­lyet ez a folyó átszelt, nőtt a világ egyet­len fehér fája: egy is­tennő szent fája volt, a meg­erősza­kolt Leuké nim­fa testéből haj­tott; ott haj­lon­gott-len­ge­de­zett az Emléke­zet tavának a szélén. Az erőmű gátja mögött ten­ger­nyivé nőtt a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: A 3. Antikrisztus (24)

2017. december 10.

(Kultikus sci-fi regény) – Fantasztikus város! Mintha egy idegen, hipermodern bolygón sétálnék! – állt el szemem-szám a csodálkozástól. – Miért nem jellemző ez az egész Édenre? – Láthattad a snittekben, milyen következményekkel jár, ha avatatlan kezekbe kerül a technika. Hogy határoztál? – kérdezte, amint visszatértünk a központba.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: A 3. Antikrisztus (23)

2017. december 3.

(Kultikus sci-fi regény) A SZERETET, IGAZSÁG ÉS RACIONALITÁS PÁRT TIMUR ENGEL ELNÖK ÉS ANTAL KRISZTIÁN ALELNÖK ÁLTAL KIDOLGOZOTT PROGRAMJA 1. Minden cselekedetünket a szeretet, igazság és racionalitás együttes elve tükrözi. Tehát egyik sem érvényesülhet a másik rovására: szeretet nélkül racionalitás, racionalitás nélkül szeretet stb. Szünet. Miután senki sem tiltakozott vagy helyesbített, József testvér fakó hangon […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: A 3. Antikrisztus (22)

2017. november 26.

(Kultikus sci-fi regény) Xanaxban – Isten hozott Xanaxban! Kimeredt szemmel bámultam a trónon ülő liliputi emberre. Nagy fej, szem, vékony nyak. De hiszen ez, Szent Habakuk, ez egy űrmigráns!

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: A 3. Antikrisztus (21)

2017. november 19.

(Kultikus sci-fi regény) Már egy éve rostokoltunk a Kalkuttai Szent Teréz nevű városban anélkül, hogy Hitler kimozdult volna a városból. Ez volt az a helység, amit Hitler lefoglalt, és militarista céljai számára á-tól z-ig átformált. Kezdte azzal, hogy feloszlatta a Városi Tanácsot, és drótkerítéssel zárta körül mintegy karanténba helyezve a városkát. Tehát be nem jöhetett […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: A 3. Antikrisztus (20)

2017. november 12.

/Kultikus sci-fi regény/ SZIRP Alig telt el néhány nap, megalakult az SZGP, illetve nem egészen, mert előbb még hivatalosan is nyilvántartásba kellett vétetni. – Ez az első lépés, második bejutni a parlamentbe stb. Megy ez simán, mint a karikacsapás – dörzsöltem elégedetten a kezemet. – Csupán egyet nem tudok megmagyarázni magamnak: miért csatlakoztál egy ilyen […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: A 3. Antikrisztus (19)

2017. november 5.

/Kultikus sci-fi regény/ SZGP Már két hete járom az É–2-t anélkül, hogy tudnám, mit kezdjek magammal. Vajon mi vonz (vagy kényszerít?) városról városra csak úgy, minden cél és terv nélkül, miközben mások otthon ülnek, és élvezik az életet? Megint eszembe jutott a bolygó zsidó regéje, akihez már többször hasonlítottam magamat.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: A 3. Antikrisztus (18)

2017. október 29.

/Kultikus sci-fi regény/ Az igazság órája Minden ember életében eljön egyszer az igazság órája. Én akkor néztem szembe az igazsággal, amikor ágynak esett a belorusz, ja, megbetegedett szegény Szergej Szergejevics Gor­gye­jev. – Ne szívass, hé, ne szívass! Elfelejtetted, hol élünk? Ez itt az Éden, doktor úr, ahol akkor sem lehetünk betegek, ha akarunk.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lőrinczi László: “Csak a szerelem sújtson…” (26)

2017. október 26.

Százhuszonegy “Megőrülök, ha Róbert ma nem keres meg, akármiféle ürüggyel”, de közben tette-tette vette a gépelt oldalakat. Sikerült is egy ideig belemerülnie a munkájába, de hirtelen felpattant, és valósággal kirohant a szobából. A büfében két csészével is megivott a vacak löttykávéból, elszívott két cigarettát. (“Újra rá fogok kapni…”).

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lőrinczi László: “Csak a szerelem sújtson…” (25)

2017. október 24.

III. rész Száztizenhat Eszternek az jutott eszébe reggel – miközben nagy gonddal fésülködött -, hogy az öngyilkosság minden problémát megold. Rábámult hosszú szőke hajára (önkéntelenül a szálak gyökereit is vizsgálta, nem sötétedtek-e ki) és borzongani kezdett, nem is kellemetlenül, sőt mintha egy kedves férfikéz érintette volna meg.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: A 3. Antikrisztus (17)

2017. október 22.

Dr. Moreau szigete (Kultikus sci-fi regény) Tenger. Már volt részem előzőleg is belőle, hiszen annak partjáról kerültem a Paradicsomba. Most megint itt vagyok, pontosabban egy lakatlan, számomra tök ismeretlen szigeten. Egyedül, távol minden emberlakta vidéktől. – Egyelőre ez a ház a lakásod – vezetett apám egy növényzettel álcázott bunkerbe. – Nem olyan komfortos, mint a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lőrinczi László: “Csak a szerelem sújtson…” (24)

2017. október 19.

Száztizenegy Este megnéztek a tévében egy magyar filmet, két falusi tanítónő furcsa és persze boldogtalan szerelmeiről. – Ez is jobb, mint az osztályharc – mondta elégedetten Olga, amikor ágyba bújtak. Róbert mereven feküdt a hátán, és a magasabbik, szőke színésznőre gondolt (de a nevét már elfelejtette).

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lőrinczi László: “Csak a szerelem sújtson…” (23)

2017. október 16.

Százhat – Szívem – mondta Olga, amikor kikelt az ágyból -, elmehetnél egy kis dohányért a Csekbe, kellene… – Jó, úgyis be kell iratnom a kamatokat – felelte Róbert. – Hozz vagy kétezer lejt! – kiáltotta Olga már a fürdőszobából -, elég lesz… – Róbert este átadta a pénzt Olgának (magának is megtartott valamit), és […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: A 3. Antikrisztus (16)

2017. október 15.

Tisztaság, szegénység, engedelmesség (Kultikus sci-fi regény) Arról, amiről most beszélek, tulajdonképp már jó fél éve lezajlott, beszélni azonban a mai napig sem beszélhettem. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert… De ne vágjunk a dolgok elébe. Majd a maga idejében ez is kiderül. Ott hagytam abba, hogy elvették a kommunikátorom, ezután bevágtak egy autóba, és meg sem […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lőrinczi László: “Csak a szerelem sújtson…” (22)

2017. október 13.

Százegy Ki tudja, mi ütött Olgába, de délután hisztizni kezdett a mosógép mellett (amelyet egyébként Máriskó kezelt). Meddig kell még kínlódnia egy ilyen kézi masinával? Azt mondják, Bukarestben már megjelentek az automatikus mosógépek, megnyomsz egy gombot, és kész! Menjen le és nézze meg, mit lehetne csinálni, mert ő nem bírja tovább! – De honnan szerzel […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lőrinczi László: “Csak a szerelem sújtson…” (21)

2017. október 9.

Kilencvenhat Két dologra határozta el magát: először is megpróbál a jogi lehetőségek felől érdeklődni egy lakásvétel tekintetében (Eszterrel kettesben meglehetős összegű kölcsönt vehetnének fel); másodszor, pontosan megtudni, hogy Eszternek milyen kötelezettségei lennének a két fiú iránt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: A 3. Antikrisztus (15)

2017. október 8.

Sorsfordító kihallgatás (Kultikus sci-fi regény) Amint hazakeveredtem erről az útról is, gondoltam egyet, és kihallgatást kértem a Szent Mihály-i Tanács fejétől. Rögtön és minden ceremónia nélkül fogadott. Mellette egy-egy szerzetes üldögélt. – Miben állhatok a szolgálatodra, drága testvérem? – dobolt ujjaival a hasán a termetes városfő. – Szeretnék beszélni az Atyával. El tudnád intézni, hogy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lőrinczi László: “Csak a szerelem sújtson…” (20)

2017. október 5.

Kilencvenegy Róbert délelőtt a második pótkávéját itta (a valódi már elfogyott) és próbált belemélyedni a jegyzeteibe. Megszólalt a telefon. – Beszélj románul – mondta suttogva Eszter. – Gyere hét órakor a cipősbolt elé… – Da, da, nu am uitat… Mulţumesc, doamnă (igen, igen, nem felejtettem el… köszönöm, asszonyom)… – dadogta Róbert. Eszter letette a kagylót. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lőrinczi László: “Csak a szerelem sújtson…” (19)

2017. október 3.

Nyolcvanhat Egész délelőtt boldogtalan volt (rosszul is aludt) előző napi ostobasága miatt. Olgára is haragudott, mert sápadt volt. “Még mindig menstruálsz, babám?”, kérdezte magában bosszúsan, de azután nem törődött a dologgal. Ez már délután volt, s végre meg is nyugodott egy kicsit. Most becézte magában Esztert. “Igen, dédelgetnem, simogatnom kellene szegényt…”, gondolta.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: A 3. Antikrisztus (14)

2017. október 1.

Sorsfordító kihallgatás (Kultikus sci-fi regény) Amint hazakeveredtem erről az útról is, gondoltam egyet, és kihallgatást kértem a Szent Mihály-i Tanács fejétől. Rögtön és minden ceremónia nélkül fogadott. Mellette egy-egy szerzetes üldögélt. – Miben állhatok a szolgálatodra, drága testvérem? – dobolt ujjaival a hasán a termetes városfő. – Szeretnék beszélni az Atyával. El tudnád intézni, hogy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lőrinczi László: “Csak a szerelem sújtson…” (18)

2017. szeptember 30.

Nyolcvanegy Délután visszament az irodába, mert fővárosi telexeket vártak. Amikor kijött, a mozi előtt Józseffel találkozott. – A fiúknak vettem jegyet holnapra… – mondta. Azután hívta Róbertet, hogy igyanak valamit a Bristolban (most Poiana volt a neve), biztosan kapnak valami jót.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lőrinczi László: “Csak a szerelem sújtson…” (17)

2017. szeptember 28.

Hetvenhat Elviselhetetlen lett a szombat… “Gondol-e rám, vagy már belefeledkezett az írásba… esetleg a főzésbe?”. Dühös volt borotválkozás közben. Már több, mint két hete… Ha már elhatározta magát, akkor csináljon valamit, rendszeresítsék a… szóval a találkozásaikat. Összeborzongott a gyönyörű emléktől… (“Mit találjak ki?”).

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: A 3. Antikrisztus (13)

2017. szeptember 24.

Tabuk (Kultikus sci-fi regény) Ahogy telt az idő, egyre jobban megkedveltük egymást a stoppossal. De rokonszenvezett vele a család is, ezért nagyon megörült, amikor bejelentettem, ezentúl tekintsék családtagnak Dzsamillát. A mézesheteket Nudisburgban töltöttük.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lőrinczi László: “Csak a szerelem sújtson…” (16)

2017. szeptember 22.

Hetvenegy Hajnalban felébredt. Rágta, mardosta a féltékenység. “Az a tök József…” Itt valami titok lappang! Elképzelhetetlen, hogy egy ilyen csodás külsejű és okos leány csak úgy beleszeressen egy kockafejbe! “Igen, akárhogy is, József egy klasszikus kockafej!” (Ezt élvezettel ismételte meg). De lehetne-e egyszer minderről beszélni Eszterrel?

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lőrinczi László: “Csak a szerelem sújtson…” (15)

2017. szeptember 20.

Hatvanhat A népi demokratikus rendszer bevezetésének az évfordulóját kellett megünnepelni munkakezdés előtt, de nem tartott sokáig, a tagok rohanva igyekeztek a földszinti “nagy” büfébe. Róbert kihasználta a szünetet és elrohant a postáig. A tudakozónál a helyettes fiókvezetőhöz utasították. Ez egy idősebb, izgékony fejtartású nő volt, és hosszú ideig fel sem nézett Róbertre. Végül megszólalt: – […]

Tovább | Nincs hozzászólás »