‘Novella’

 

Bölöni Domokos: Kurvahé

2018. június 27.

Tökmagyar világhír: 2017 antiszava a plázaterepjáró lett. és hogy a Budapesten üzemeltetett közbringarendszer nevének mozaikszava, a Bubi lett a tavalyi év szava a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi) munkatársai és szakmai partnerei véleménye alapján.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Életed kastélya / Castelul vieții tale

2018. június 6.

(Ismeretlen szerző – Románból fordította Csata Ernő)     Élt egyszer egy úr, aki elhatározta, hogy európai kirándulásra megy. Nagy-Britanniába érve, a repülőtéren vásárolt egy útikönyvet, amelyik tartalmazta a látogatható kastélyokat, a látogatási napok és órák feltűntetésével, közülük sok, eléggé szűkre szabott programmal.  Egyik oldalon egy különleges ajánlatra bukkant: „Életed kastélya’’ címmel.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szente B. Levente: A vihar

2018. május 27.

Odafönt a csillagos ég úgy ragyogott, mint egy kisgyermek arca, amikor mosolyt lát szülei szemében. A hold sem tétlenkedett. Most is pompáját hozta, mint máskor, de nagy hirtelen, ezüstös-sárgás fénye azonban egyszer csak megváltozott. Talán a hajnal elől menekülő hűvös szellő miatt történt?

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faluvégi Anna: Maggie

2018. május 17.

Választhatott volna. De nem tette. Kitartott a döntése mellett, amiről akkor még nem tudta, hogy jó vagy rossz. Most már késő. Magába zuhant Maggie. A fiatal lány hosszú, barna, csapzott haja rátapadt izzadt testére. Későre járt. Az ismeretlen barlang ijesztő és sötét volt, mégis menedéket nyújtott számára. Egész nap szaladt, sebei sajgása felerősödött, de pszichikai […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bodor Ádám: A krétaszag eredete

2018. május 16.

Bundás Rekk, a magánzó lehunyt szemű házban lakik, utcára néző ablakát örökösen csukott zsalugáter takarja. Kapuja zárva, a bádogkerítés mögött udvara kicsi és kopár, nem terem meg benne se fű, se egyéb hitvány virágot hozó gyom, mert Bundás Rekk már a tavasz kezdetén különféle oldatokkal locsolja földjét; esőtlen nyári heteken, amikor csak a falak alatt […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faluvégi Anna: A felfedezetlen

2018. május 15.

Átitatódott félelemízű nyállal a boríték ragasztója. Végérvényesen nyugtázta kilátástalan helyzetét. Öklével, hogy megtapadjon, pecsétet nyomott a levelére, és ez által befejezettnek tekintette semmiértelmű törekvéseit. Elvakult önfejűséggel tartott ki álláspontja mellett, miszerint ebben az országban nem segítik a tehetséges művészeket, inkább visszaszorítják, hogy ne teljesedhessenek ki…

Tovább | Nincs hozzászólás »

Dinók Zoltán: Két kislány

2018. május 14.

Két kislány játszott a parkban. Egyikük tizenkét éves, a másik már tizennégy. Jó tanulók voltak mindketten. Zsuzsa, a tizenkét éves nagyon szerette az irodalmat. Felícia pedig a történelmet. Ő már sokkal érettebb volt. – Miért szereted te annyira a történelmet? – kérdezte Zsuzsa. – Mert apám erre tanított.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Dinók Zoltán: Imre és Zsuzsa

2018. május 11.

Imre éppen olvasott. Zsófia pedig mosott. Az idő borús volt, de mégis napos. Imre beteg ember volt. Anyja azt mondta neki: – Sétálj egyet! Imre nem gondolta rossz ötletnek. Fogta kabátját s lement a közeli parkba. Mikor megérkezett, kifújta magát. Súlyos beteg volt. A padon sütette magát, amikor egy szőke nő arra sétál és megkérdi: […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

B. Tomos Hajnal: Kész Armageddon

2018. április 28.

Egy napon két egér ugyanabba a lyukba menekült, ami szerintem elég furcsa a mai konzumvilágban. Mármint az, hogy egy vadonatúj városi ház polisztirénnel agyontapétázott falán lyuk legyen. Ez esetben azonban épp kapóra jött, hiszen oltalma nélkül ki tudja mi lett volna a két szerencsétlen rágcsálóval. De lássuk mi szél fújta őket a lyukba.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szente B. Levente: Múltbéli árnyak jönnek a kertlakókra

2018. április 21.

Hajnalhasadás előtt a nagy tölgyfa egyik gyökerét amelyik, mint valami megkövült könyök, úgy állt ki a földből, egy igen furcsa és a Kertben eddig soha nem látott alak vizsgálgatta. Görbe és idomtalan árnyéka remegett bele, szemmel láthatólag olyan izgalomban volt amint hosszasan tapogatta a fa gyökerét, miközben mormogott hosszú és vastag orra alá. Egy pillanatra […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kerekes Tamás: Afterman (4)

2018. április 20.

Pingvin a közös szekrényből kidobatta Afterman ruháit, és azt a szekrénykét is feldarabolta, amin eddig Afterman a ruháit tartotta. Aftermannak maradt az ágya, s a földön egy szűk négyzetméter, ahol a ruháit és más holmijait tartotta. Volt a gondozónők közül olyan, aki elfogadta ezt, s volt, aki Afterman rendetlenségének tudta be ezt, noha rendet teremteni […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kerekes Tamás: Afterman (3)

2018. április 19.

(A kijózanodás) „Kieesett a csecs a szájábul” – mondogatta annak idején Afterman kvietált katonatiszt édesapja, ha valami váratlanul megszűnt, noha előtte jót jelentett birtokosának, csak éppen közbejött a pech. Vége szakadt Afterman eufóriájának, lehuppant a földre. Igaza volt a régi rómaiaknak, akik azt vallották, hogy ha békét akarsz, készülj a háborúra. Afterman Pingvin nevű, szintén […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szente B. Levente: Mi egyfolytában füttyögtettünk

2018. április 18.

Mi még úgy nőttünk fel, hogy egyfolytában füttyögtettünk. Nem volt maroktelefon, mint ma. Gombnyomkodás, miegymás, aztán, hogy né: „Háló! Ki az? Te vagy az, Jóska? Igen, én. Te vagyé Pétőr? Na, akkó’, jó.” Szóval, akkoriban nem így voltunk, hanem úgy, hogy mindenkinek volt egy valamirevaló füttyjele, s azt fújtuk amikor csak kellett.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kerekes Tamás: Afterman (2)

2018. április 17.

Afterman a nyáron véletlenül álláshoz jutott. Mivel a szakorvosi vélemény szerint munkaképességének 90%-át elvesztette és betöltötte a hatvan évet is, ez felért egy kisebbfajta csodával. Mindenki csodabogárnak tartotta, de az öregedő prózaíró örült ennek.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kerekes Tamás: Afterman

2018. április 16.

Gyógyult alkoholistaként érkezett a balassagyarmati Vöröskereszhez, hisz ide utalta be a katasztrófavédelem, háza leégése után. Nincs gyógyult alkoholista, mondta neki orvos édesapja, s mivel halálos ágyán is arra kérte a fiát, ezért Afterman évente háromszor nyúlt pohárhoz mindössze. A szállón mindezért csodabogárként tartották számon, de ő nem törődött vele. Rendszeresen eljárt könyvtárba, sokat olvasott és […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Bölöni Domokos: Cuki mulgara

2018. április 15.

Egyszer, még a hatvanas évek elején, látogatást tettem egy vidéki rokon családnál, amelynek háziasszonya igen kommunikatívnak bizonyult. Elhalmozott minden jóval, a tiszteletemre ízes palacsintát sütött, mindenről kikérdezett, ki vagyok, mi vagyok (mert kissé gyönge a memóriája), mikor érkeztem, maradok-e éjszakára, miért nem maradok? Hová sietek? Itt nem szokás sietni. Stb.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szente B. Levente: Szú, az időrágó

2018. április 14.

Szú egy fában lakott. Ő volt az időrágó. Úgy intézte dolgait, hogy szerre aztán minden fában ott legyen. Csak lassan. És idővel, persze. Kinek-kinek, elég odafigyelni, megszámolni hányat perceg a szú, s már tudni lehet, hogy mennyi az idő épp. – vélték a kertlakók. Gondok akkor keletkeztek, amikor több szú is együtt rágott az idővel. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szente B. Levente: Iciri-piciri pöttyöcske

2018. április 13.

Volt egyszer egy iciri-piciri, irinyó-pirinyó, apróéknál is pincuribb, pontocskánál is kisebb pöttyöcske. Szépen elvolt ez a pöttyöcske. Egész nap pöttyöcskének látszott, és ez tetszett is neki. Hát elvolt, így elpöttyölgetett ez az iciri-piciri pöttyöcske, álló helyben csak ezt csinálta. Így élt, éldegélt, mígnem egy szép napon, hát mit gondolt, mit nem, azt gondolta magában, hogy: […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szente B. Levente: A világ végén innen és túl

2018. április 8.

Mikor a régi emberek úgy hitték, hogy Keresztúr a világ tengelye, mert még a Nap is pont a városka feje fölött forog, a távolságokat ahajt és ehejt képpen méricskélték. Mondjuk, hogy Fiatfalva csak ahajt volt, de Énlaka, vagy Bözöd már ahajré esett.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szente B. Levente: Ceruza és Radír

2018. április 6.

Senki nem tudja fehér, vagy fekete volt az űrlap. Talán mindkettő. Mondjuk, mindegyikből volt egy kevéske. Ebből is, abból is. Hogy vita ne legyen. Arról nem is beszélve, hogy egymásban ezek alkották a színek netovábbját. Kavarogtak, forogtak a térben, hangjuk betöltötte az űrt. Aztán ott volt Ceruza és Radír. Nagyon jól elvoltak ők ketten. Kiegészítették […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faluvégi Anna: Hárman

2018. április 2.

– Mondtam, hogy maradj ott! Ne szaladj utánam! – ordítottam, miközben futottam a hazafelé vezető úton. Az eső még inkább eleredt, hajam csapzottan hullt szemembe, a pocsolyák megduzzadtak, s én akarva-akaratlan, beletapostam, szétfröcskölve a vizet. Menekültem. Bess követett kitartással, a nyomomban volt. Ziháltam, alig bírtam szusszal, féltem, hogy utolér, és akkor bekövetkezik újból a terror.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szente B. Levente: A feladat fel van adva

2018. március 31.

Van olyan nap, úgy kezdődik, hogy senkit sem értek meg. Pedig irtózatosan igyekszem. Komolyan mondom. A minap, kora reggel az irodában azt mondja egyik kolléga: – Hallodé? Lépjél ki ide a kijárathoz, ami bejárat is egyben, mert ott van két kábel. Az egyik vége itt is lóg, a másik a kazánháznál. No, azt kell megnézni […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szente B. Levente: De szép az élet, de szép!

2018. március 22.

Gyönyörűséges szép fűzfa állt régen az út mentén. Csodájára jártak messze hetedhét határról is. Emberek, állatok sereglettek ide, egymaga sosem volt soha, ha mások nem, hát a madarak jöttek és mentek, költöztek, majd visszajöttek. Sokuk fészket is rakott ágkarjai között, annyira szerette őt mindenki. Egykor alatta esküdtek egymásnak örök időket jó barátok és szeretők, egymást […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szente B. Levente: A kertlakó Szélkakas

2018. március 19.

Egy szép napon kilenc ágra sütött a nap. Kettővel többel, mint szokott.  De ezzel most senki nem foglalkozott. Pedig ez a kora reggeli órákban elég furcsa volt. Szellő is rebbent. De csak alig.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bölöni Domokos: Lefagyott a lovak szarva

2018. február 26.

Pompázik a tél s a hideg. Vagy inkább: grasszál. Pedig csak: jogaiba lépett az elbuherált tél. 2018. február 26., hétfő, nyolc óra. Székelyudvarhelyen mínusz 11, Sepsiszentgyörgyön mínusz 11, Csíkszeredán mínusz 12, Gyergyószentmiklóson mínusz 14 fokot jeleznek a székelyhon.ro portál szerint. Kolozsvárott csupán mínusz 8 fok van, Marosvásárhelyen ugyanannyi. (Ezek mindenben versenyeznének.)

Tovább | Nincs hozzászólás »