‘Novella’

 

Bogdán Emese: A Gát

2018. november 13.

Valahányszor hazamegyek mindig megállok a kisutcánkban. Csak úgy megállok, mert jólesik. Körbenézek egy párszor, bepillantok a köpeci tiszteletes úr udvarába, ami valamikor a miénk volt, de nyoma sincs már benne a múltnak, hiába keresem a szememmel a kapaszkodókat, csak a fenyőfa amit még nagyapám ültetett, az maradt meg.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szilasi László: Palavas flamingói

2018. november 11.

Feketék utaztak az éjféli metrókocsiban, kettejükön kívül kizárólag durva feketék. Ott ültek, álltak, dülöngéltek, zajongtak és hőbörögtek körülöttük a büdös melegben, ha ki akart nézni az ablakon, és elfordította a fejét, akkor is őket látta, ferdén csorgott a hideg víz a külső felületen. A barátnője nagyon félt, mondta is neki, hogy ezt ne, ez így […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bogdán Emese: Édesapám, Bogdán Antal

2018. november 9.

1898. november 4-én született Baróton, Bogdán József mészáros mester és Bede Mária nyolcgyermekes családjának hatodik gyermekeként. A 8 gyermek közül csak ötöt tudtak felnevelni, hárman meghaltak csecsemő korukban, András, a legügyesebb, a legbátrabb 21 évesen.

Tovább | 2 hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: Családi kör

2018. november 6.

Csöndben kanalazták a forró, aranysárga tyúklevest. Május lévén, kinn terítettek a lugasban. Az asztalfőn ült a fehér bajszú, piros képű ünnepelt, Péntek Mátyás, nyugalmazott, pontosabban, két napja nyugdíjas kőműves. Éppen ezt ünnepelték most, szűk családi körben fiai, menyei, egyszóval az egész család.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bogdán Emese: Élj úgy, hogy sokat emlegessenek

2018. november 5.

– Ezt hagyta hátra Ráduly Dénes, valahányszor az életről kérdezték, mondta Ernő a múlt napokban az édesapjáról, mikor már kifogytam a szóból, s kimentem kirulyi kisházába beszélgetni Rólatok. Látod, szinte minden alkalommal, mikor beszéltünk, emlegetted a Rádulyokat, Dénest is, mégsem tudtam sokat írni arról, ami megkapó és érdekes volt a humoros egyéniségéből, ami megmaradt a […]

Tovább | 3 hozzászólás »

Bogdán Emese: Építész nagyapám, Fölker Frigyes

2018. november 3.

–Mesélj valamit a Fölkerekről is, s közülük is az építész Frigyes nagyapádról. Tudom, nem kedvelted túlságosan, s ez fájt Friduskának, de elfogadta tartózkodásodat. Lehet, nem is volt ideje rá, hogy veled foglalkozzon. — Ő nem volt az az unokázó típus. Csak a munkáját hajtotta mindig — felelted magyarázólag. –

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faludy György és az esőerdő (41)

2018. november 1.

1987. július 11. Nemrég egyik szemorvos barátom kérésemre új olvasószemüveggel látott el, és, noha nem kértem, még egy másik szemüveget rendelt, utcai használatra. Amikor sétámra felvettem szemüvegemet, szomorúan tapasztaltam, hogy az utcán több szemét fekszik, mint ahogy addig láttam és a házfalak foltosabbak. Addigi számlálásom szerint a sétáló diáklányok, fiatalasszonyok közül minden tizenkettedik-tizenötödik volt csinos. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faluvégi Anna: Cyber (XI)

2018. október 28.

Prédára várva A neten lógsz. Már megint. Körötted koszos zoknik, ingek, gatyák. Edények a mosogatókagylóban, legyek zsongják körül. A hűtő üres. Sörös dobozok körös- körül. Nem érted, mit rontottál el, hiszen te igazi férfi vagy. Senki sem veszi észre benned azt a sok jót. Nem vagy fiatal, de hát egy középkorú nő se vesz észre? […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faluvégi Anna: Cyber (X)

2018. október 26.

Csattanó Így megy egy ideig. Messziről figyeled a számítógéped, és nem is mész fel a társkereső oldalakra. Elvette az eszed az a lány. Már se éjjeled, se nappalod, csak ő van a képzeletedben, a gondolataidban. Alig várod, hogy találkozzatok, és folyton hasonlítgatsz: hát ő nem olyan, mint az asszony. Eszedben sincs tisztelni a nőt, akivel […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faluvégi Anna: Cyber (IX)

2018. október 25.

Kell valaki Találtál valakit, aki melletted maradt. Ez olyan megnyugtató, andalító érzés. Úgy fekszel le, hogy ott van veled, és amikor felébredsz, érzed jelenlétét. Elnézed, ahogy békésen alszik. És közben észreveszel néhány szál szőrt az orra alatt. S ahogy halad tekinteted tovább, látsz pár szarkalábat a szeme környékén. S kézfején, ami most a takarón elernyedten […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bogdán Emese: A patikus kisasszony

2018. október 23.

– Leánykorában hívták így édesanyámat, amikor a Debiczky féle gyógyszertárban dolgozott – kezdte újabb családi történetét édesapám. Hallgattam, jegyeztem… – Gyógyszereket, kenőcsöket, cseppeket készített Debiczky úr receptje szerint…

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faluvégi Anna: Cyber (VIII)

2018. október 23.

A következő Túlságosan rendes pasi vagy. Külön élsz anyádtól. Önellátó lettél, fogod a pénzt, nem költesz semmire. Nem iszol, nem dohányzol, nem kávézol, nincsenek káros szenvedélyeid. Tele van a hűtőd fagyasztóládája. Gyűjtesz. Egy saját kis házra, ahol boldogan élhetsz majd valakivel. Keresgélsz, kutakodsz különböző internetes oldalakon. Találsz is nőket, ilyeneket, olyanokat, már nincsenek illúzióid, de […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faluvégi Anna: Cyber (VII)

2018. október 22.

„Nincs egy normális lány” Meg vagy győződve, hogy oda se mész többet. Tiszta gáz az a nő. Még alkesz is. Jó, te is megiszod néha, de az a nő, istenem. És milyen kosz volt nála. Be kellett fognod az orrod, amikor kinyitotta az ajtót, hogy benézz az albérlő szobájába. Panaszkodott és szitkozódott. Te persze együttérző […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faluvégi Anna: Cyber (VI)

2018. október 21.

A jövő Magadba roskadsz újból. Rájössz, hogy mindvégig egy spirálban voltál. A Cyber beszippantott. A férfi Te más férfi vagy, nem mint a többiek. Jól érzed magad a bőrödben, de azért jó lenne egy partner. Állandóra is akár, de nem feltétlenül. Vagyis, nem akarsz elköteleződni, az az igazság. Egyszer már megtetted, talán a másodikat is […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bogdán Emese: „Nehezen jöttem a világra…”

2018. október 20.

Erről több alkalommal is meséltél nekem, drága Apám, és mindig hozzátoldottál valamit a történetedhez, akár csak most is… – De azért valahogy mégis megmaradtam… 1926. június 12-én történt mindez, Baróton, ami azt jelenti, hogy feladatot rótt rám is a Jóisten. Bogdán nagyanyám Bede Márika, a falu központjából lefelé jövet, éppen a házunk felé tartott, amikor […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faluvégi Anna: Cyber (V)

2018. október 19.

Használati utasítás az exemhez (arra az esetre, ha neadjisten vele kezdenél) Ha úgy döntöttél, hogy életed hátralevő részét összekötöd ezzel az emberrel, a következőkre kell számítanod: Ne gondold, hogy mindig rózsaszínű felhők lesznek a fejed fölött, ezek nagyon hamar szétoszolnak, utána egy ragacsos masszává állnak össze, amibe akár bele is fulladhatsz.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Muntureanu H. Julia (Nimen): Az áldozat*

2018. október 19.

Mikor a párisi gyorsvonat a bukaresti pályaudvarba berobogott, Florescu, a fehérhaju költő, már ott állott a perronon és kutatva nézett, merre felől fog leszállani az ő szépséges felesége és imádott kis leánya, kit a »sacre coeur« nevelőjéből sietve hozatott haza. Hogy is ne? Mikor a kis leány a fejébe vette, hogy áttér a katholikus hitre […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faluvégi Anna: Cyber (IV)

2018. október 18.

Csúcs és összeomlás Te magad se tudod, de ez egy spirál. Lehúz. Nem gondolkodtál el azon, hogy mikor kerültél bele, de már benne vagy. Túl alacsonyra tetted a mércét. Túl kevés az önbizalmad. És önértékelésed is messze a szint alatt van. De te ezt nem tudod. Csak később jössz rá.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faluvégi Anna: Cyber (III)

2018. október 16.

A hőlégballon Úgy döntöttél, hogy nem adod fel. Egyszerre többre is ráírsz. Nem tudod, miért, de ahogy telik az idő, egyre türelmetlenebbé válsz, egyre görcsösebben ragaszkodsz valamihez… vagy valakihez, aki nincs. Szóval, már majdnem mindenki ezzel indít: paramétereid? És akkor te leírod. A kilókról kicsit füllentesz, mert a magasságodhoz képest 4 kiló súlyfölösleged van, de […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bogdán Emese: A ló és a legyek

2018. október 16.

– Valamit még nem mondtam el neked, amiről tudnod kell – szóltál nyomatékosan azon a vasárnap délutánon, a nagytakarítás kellős közepén, amikor ragaszkodtál, hogy felolvassuk a baróti följegyzéseidet. – Még nincs minden leírva, mondtad, miután befejeztük a felolvasást. Éppen varrtuk a matracpárnák huzatait Bertával, az ebéd után te is már indulóban voltál hazafelé, de az […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Bogdán Emese: “Szomszédaim, a határőrök”

2018. október 14.

– Érdekesen hozta össze a sors a szomszédaimat – tűnődött egy nap az édesapám. – Gál Feri bácsi gyermekkorom hídutcai szomszédja, Deák Feri bácsi a Tanórok bejáratánál a másik szomszédom, az Egyed utcai felnőttkoromé, a harmadik pedig (a már csíki) szomszédom, és volt munkatársam, Baliga Károly. Mindhárman határőrök voltak… Gál Ferenc sírkövén a felirat a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faluvégi Anna: Cyber (II)

2018. október 14.

A randi Sosem hitted, hogy valóságos, de reménykedtél mégis. Kapcsolatot keresel az interneten. Nem vagy rossz lány, de neked ez valahogy nem jön össze. Muszáj, úgy érzed, muszáj kompromisszumot kötnöd. Vágysz rá. Egy kapcsolatra.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Handó Péter: Sövényen innen – ami látszik

2018. október 13.

Nyíl Börger ablakában koponya állt. Tökből faragta és esténként gyertyát gyújtott benne, aztán lehasalt a sövénykerítés mögé, hogy aki arra téved, azt sejtelmes hangokkal riogassa, ha pedig elég közel merészkedik, a bokájára markoljon. Mióta megöregedett, az őszi estéken ezzel múlatta az időt, míg csípni nem kezdett a vizelete a hideg talajtól. Ez jelezte számára, hogy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Faluvégi Anna: Cyber (I)

2018. október 13.

1.„ne haragudj, de hazudtam” Most hiába is ígéred magadnak, hogy nem küldesz egy esemest sem… hiába teszed távol magadtól a mobilt, hiába van tekinteted rajta újra meg újra… hiába… sem így, sem úgy nem megy.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szilágyi István: Nagyapám nem huligán*

2018. október 12.

– … – Igenis, tanárnő; melyik irodába? – … – Az igazgatóiba…? („Na, Daczó, ez a hét is jól kezdődik, sőt mondhatjuk, ez a tanév… Az igazgató meg egy szürke ruhás, egy amolyan férfiú… Te jó isten, az igazgató megy el…”) – … – Nevem? („Jól nézünk ki.”) Daczó Bernát. Ha nem tetszett volna tudni…

Tovább | 1 hozzászólás »