Koldusok / PERFORÁL

Bajna György

Kettős érzést és viszonyulást gerjesztenek mindannyiszor, amikor koldulóval találkozom. Idegenben keresztényi lelkiségem sem segít, szenvtelen maradok irányukban. Amikor pedig már messziről lerí, legyek bár Budapesten, hogy kik is e koldusok, méltatlankodni sem vagyok rest – anyanyelvükön –, ha zaklatnak.Ha nem zaklatnak, elmegyek mellettük.
Ott, ahol élek, legtöbbször juttatok nekik ezt-azt. Gyermeknek pénzt soha. Perecet, kiflit, kenyeret veszek alamizsnaként, gyümölcsöt. Amelyik felháborodik ezen, utána kérhet.
Nem szeretem a koldusokat, de szánom őket, helyzetüket emberhez méltatlannak tartom. Nem megoldás sem az, ha adunk, sem az, ha nem juttatunk nekik. Ennek ellenére, általában az ismerős rászorultaknak esélyük van nálam.

2013. május 14.

Szóljon hozzá!