Csomafáy Ferenc: Véres pofonok

Radu Gabrea az egyike azon hazai filmrendezőnknek, aki Bukarestben született. Főiskolai tanulmányait az építészeti karon kezdi, az 1956-os magyarországi forradalom kitörése után részt vesz a bukaresti diákság tüntető akcióiban, s a belbiztonsági szervek figyelmébe kerül. Letartóztatják, elítélik. Kilenc hónap múlva szabadul. Az építészetről átiratkozik a színi egyetemre  és filmrendező lesz.

D.R. Popescu forgatókönyve alapján készíti el első nagyfilmjét: Túl kicsi egy ekkora háborúhoz (Prea mic pentru un război atât de mare) címen, amelyet az 1970-es Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon díjaznak. Az első romániai rendező, aki folytatásos televíziós filmet forgat (Követés – Urmarirea). Következő nagyfilmje a Homokokon túl (Dincolo de nisipuri, 1973), amelyet Ceauşescu parancsára letiltanak.

Édesanyja erdélyi szász eredetére alapozva, Nyugat-Németországba emigrál. Itt él és alkot 1974 és 1997 között. Ez a 23 év meghatározó alkotói pályáján is.

Radu Gabrea legújabb, nagyközönség elé került filmjét Eginald Schlattner Mănusile rosii – A vörös kesztyűk című könyve alapján készítette el (Schlatternek már két önéletrajzi regényét is megfilmesítette, amelyek vezérfonala a Romániában élő szász kisebbség sorstragédiája).

A 2010-ben készült Vörös kesztyűk cselekménye 1957-1958 között játszódik, amikor is a regényíró a Securitate „vendégszeretetét élvezte”. Megkínozták, hogy a saját testvére ellen is tanúskodjék. Annyira megtört a vallatások alatt, hogy öt fiatal írótársa ellen vallott, akiket szintén elítéltek. A kegyetlen történetet filmesítette meg Radu Gabrea. Sikerült érzékeltetnie, hogy a mindennapi kisember miként tudja elviselni, túlélni azt az időszakot, melyben olyan végletes eseményekbe sodródik, amilyenekről nem is álmodik.

Jelenet a kolozsvári TIFF-en bemutatott Gabrea-filmből

Az 1956-os magyar forradalmat követően Románia különböző koholt vádakra épülő perekben, ártatlanul elítélt emberek révén félemlítette meg az egész lakosságot. A film cselekményének 70%-a a börtönben játszódik le, s azt a folyamatot tárja elénk, hogy a regénybeli Schlattner miként sodródik bele a kollaborálásba. A nyilvánosság elé tárja a szekus kihallgatások mechanizmusát. Nem ítélkezik: bemutat. A film nem vádhatóság: vetített kép, mely megtanít tisztábban látni.

2010. augusztus 14.

Szóljon hozzá!