Ezüst híd – Srebrni most: Dragan Studen három verse

Fehér Illés műforditásaiból

Rózsaszínű heverő

Ökörfarkkóróból és rozmaringból,
orbáncfűből,
cigányretekből és izsópból
készült rózsaszínű
heverődön
szenderedtem el.

Hát muszáj volt
ilyen váratlanul
kijózanodásom előtt
a hétköznapok ezüstkoronájával
megkoronáznod?

Brokátselyemből,
az egykedvűség vásznából,
virrasztásból és álomképekből
készült rózsaszínű
heverődön
szenderedtem el
és nem akartam
felébredni.

Postelja ružičasta

Zadremao sam
na tvojoj postelji
ružičastoj
od divizme i ruzmarina,
od gospine vlasi,
rosulje i miloduha.

Zar si morala
tako iznenada
srmom svakidašnjice
da me okruniš
pre nego se otreznim?

Zadremao sam
na tvojoj postelji
ružičastoj
od brokatne svile
od pamučne učmalosti,
od bdenja i snoviđenja,
te nisam želeo
da se rasanim

 

Nárcisz

Önmagát ültette el
se nem hervad
se nem termékenyül.

Nárcisz és nárciszin
alkaloidokkal tele
keserű erős hagyma.

Mindentől rejtett,
se vad se növény
nem férhet hozzá.

Éretlenül
néz saját magába.
Hitvány csalogató
bensőjéhez
tekintet nem ér.

Öncélú
mindenkit
bolondító
hasztalan szépség.

Nem ismer se reményt
se berzenkedést,
mindent szerető mindent gyűlölő.

Ha szívünkben nem hordanánk
másokban
sem látnánk.

 

Narcis

Sam sebe poseja
pa ni da uvene
ni da se osemeni.

Gorka ljuta lukovica
od alkaloida
narcisina i likorina.

Kledenac skrivač,
ni jednoj zveri,
ni rastinju pristupačan.

Zerin nezreo
u sebe zagledan.
Zavodnik podal
što ni pogledom ne da
u nutrinu da mu se prodre.

Beskorisna krasota
sama sebi svrha
sa težnjom
da se svakome dopadne.

Ni za prisnost
ni za otuđenje ne zna,
sveljubitelj svemrzitelj.

Da ga ne nosimo u sebi,
ni u drugima
ne bismo ga videli.

Holdfénylány

Meztelenül jár
a fagyos tetőn.
Sarkantyúként combját használva
lovagol a gerincen, paripán .

Úszik a holdsugárban
de annál is, a pitypangtejnél és
a galamb rebbenésénél is
haloványabban.

Szeme nem lát
érzékei nem érzékelnek,
csak az ösztönök
de azok tévedhetetlenek.

Sugallattól vezérelve
pókfonta kötélen
pompás piruettel
egyensúlyozó balerina.

Ha hívnánk
siránkozással keveredett
harangszó hallatszana
a közeli templomból.

A kéjes sérülések
melyek felkelésre
ösztönzik
visszatérte
után se tűnnek.

Mesečarka

Gola na krovu
ledeno uglačanom.
Na slemenu, pastuvu jaše
mamuzajući ga listovima.

Pliva po mesečini
i od nje belja,
i od mleči maslačka
i lepršaja golubijeg.

Sočiva koja ne vide
osetila bez funkcije,
a instinkt nepogrešiv
i samodovoljan.

Balerina što na žici
paučine balansira
savršenih pirueta
proviđenjem vođena.

Da je zovnemo,
čula bi se zvona
sa obližnje crkve
pomešana s kuknjavom.

Erotske traume
što je prisiljavaju
iz kreveta da ustane,
neće se rasturiti
nakon povratka.

Dragan Studen (Sz. Bugar kod Bihaća 1931 – mh. Banja Luka 1999)

Fehér Illés forditásai

Forrás: Ezüst hid – Srebrni most

2016. június 14.

Szóljon hozzá!