Bob Dylan kapta a 2016-os irodalmi Nobel-díjat

A Svéd Királyi Akadémia Bob Dylan amerikai költőnek, zenésznek, énekesnek ítélte a 2016-os irodalmi Nobel díjat új irodalmi kifejezésmódjai miatt, amikbe beépítette a nagy amerikai zenei hagyományokat.

Az, hogy az alkotó mennyire s milyen oldaláról ismertebb a világon, az ízlés kérdése, ugyanakkor nemzedékileg determinált. Valószínű, a mai fiatalok zenei életében ez a fajta világérzés, amely Dylan dalköltészetéből árad, mára már túlhaladott, vagy még mindig nem divatos. Talán a Nobel-dij meghozza a költő reneszánszát is.

bob-dylan

A budapesti Árkádia Kiadónál a rendszerváltás évében, 1989-ben megjelent kétnyelvű verseskötet (Mit fúj a szél / Blowin’ in the wind; Barna Imre válogatása és forditása) különösen felértékelődik a dij odaitélése után. Az idén 75 évet töltött alkotó életrajzát most majd minden médium hozza. Sokan a rock költőjének nevezik. Örvendjünk, hogy ennek a fajta kreativitásnak is van elismertsége, s vele együtt a műfaj más kiemelkedő művelői, pl. a Beatles is erősen felértékelődik.

De beszéljenek a szövegek, a dalok.

Bob Dylan: Ahol az őrtorony mered

– Törjünk ki már – igy kérleli a zsiványt a bolond -,
Itt minden összevissza van, mozdulni sem tudok.
A borom ügynökök isszák, más túrja földemet,
De hogy az egész mire jó, senki se mondja meg.

– Ugyan, csak semmi izgalom – a zsivány így legyint. –
Tréfa az élet, érzik ezt ma már a mieink.
De te meg én túl vagyunk ezen, ez nem a mi végzetünk,
Köntörfalazni már minek, mikor az óra üt.

Ahol az őrtorony mered, hercegi szem vigyáz,
Fehérnép jár-kel, és csupaszon csoszog a szolgaláb.

Vadmacska dorombol nagy messze odakint.
Két lovas közeleg, a szél fel-felsüvit.

Barna Imre forditása

A Mit fúj a szél / Blowin’ in the wind cimű dalt Dinnyés József konzseniális magyarításában hallhatjuk (youtube)

2016. október 13.

Szóljon hozzá!