Az isteni Cohen elhallgatott – és halljátok? – mégis, énekel!

Sokan kérdezték maguktól: ha Bob Dylan Nobelt érdemelt, akkor vajon Leonard Cohen kanadai dalszerző és énekes hová sorolható be? A tépelődő kérdésre most megvan a válasz: Cohen, 82 éves korában, töretlen népszerűsége teljében, művészi értékekkel kirakott útja végén, égi birodalomba költözött. Dalai itt maradtak velünk, mindenféle hangrögzítőkön, de mindenek előtt – memóriánkban és a szívünkben.
Zorán, aki maga is a klasszicizálódó dalköltészet útjait járja, sokat köszönhet Cohennek, az általa képviselt zenei műfajnak. Számos világhírű dalát magyarította testvérével, Dusánnal együtt, közülük is a legnépszerűbb a Volt egy tánc…

Íme, a Cohen-féle dal:

 

A Zorán-féle verzió pedig így hangzik:

A magyar változat szövege, Sztevanovity Dusan átirásában:

VOLT EGY TÁNC

Hófehér hajó úszott a folyón,
összesimult a fiú s a lány,
színes lampion fénylett az égen,
mint egy brosstű a mélykék ruhán
és a fedélzet zenével megtelt;
szólt a ringató, lassú románc…
Volt egy tánc, volt egy tánc
— ilyen szépet csak filmekben látsz.

És a vonatok indultak sorra
és a fiú az ablakban állt
és egy vagonban nevettek rajta
a harcedzett, vén katonák.
„Hogyha férfi vagy, rejtsd el a könnyed,
mi lesz veled, ha a csatában jársz? ”
Volt egy tánc, volt egy tánc
— talán egyszer még lesz folytatás.

Egy tánc, egy tánc, egy tánc, egy tánc,
és a lángon, halálon, füstön át
úszik egy fehér hajó.

És a vonatok megjöttek sorra,
néhány békeév nekünk is járt,
aztán jött az a rettegett autó
és a ház előtt halkan megállt
és a mama, az ablaknál állva,
újra évekig apámra várt…
Volt egy tánc, volt egy tánc
— talán egyszer még lesz folytatás.

És a brosstűből szénre már nem telt
és a harmadik tél is lejárt
és egy hajnalon csengettek hármat
és az apám az ajtóban állt
s azt se bántuk, hogy nem volt már semmink;
mindent elnyelt a Nagy Zálogház.

Volt egy tánc, volt egy tánc
— talán mégiscsak lesz folytatás.

Egy tánc, egy tánc, egy tánc, egy tánc
és a börtönön, magányon, reményen át
úszik egy fehér hajó.

De már szóltak a hírek s az ágyúk
— mondd, az életünk miért lenne más?—
és mi mindent két bőröndbe gyűrtünk,
de már nem ment az elindulás…

Már csak csendesen nézik a tévét,
ahol ragyog egy másik világ
és ők nem kérik senkin se számon
az elrabolt évek sorát.
Pedig semmiért vesztek el álmok,
mint a zálogban hagyott ruhák.

Volt egy tánc, volt egy tánc
— néha elhitték lesz folytatás.

Zeneszerző: Leonard Cohen
Előadó: Zorán
Album: Az élet dolgai, 1991

2016. november 11.

Szóljon hozzá!