A hit bölcsője…

A prezentációt elvállalók egyike, egy irodalmi ítész-vitéz Az idő festett orcái című esszékötet írásainak alaphangját zsörtölődésnek nevezte. Ez november 12-én, a Magyar Írószövetség székházában, Bágyoni Szabó István új könyvének bemutatóján történt. Ha úgy vesszük, a kis bírálat nagy dicséret…

Bágyoni Szabó István új könyvét dedikálja

Rövid elmélkedéssel kezdte Vasy Géza, a vendéglátó, az írószövetség elnöke Sokáig azt gondolhatta minden olvasni, írni tudó, hogy pótolhatatlan a könyv, a bárhol forgatható, ágyba is vihető, frissen még illatos papír-kedvenc. A legszebb ajándék. A szoba dísze. Ma már más a helyzet. És néhány évtized múlva talán eltűnnek az otthoni könyvtárak. Intézményiek még lesznek (az adathordozók, a számítógépek miatt), annak ellenére, hogy az igények rohamosan változnak. Manapság már a bölcsészhallgatók sem szeretnek könyvtárba járni, fejtegette Vasy tanár úr. Szomorúan tapasztalta, hogy az, amit a diák nem talál az interneten, számára nem is létezik. Akkor mit várhatunk másoktól? Nyomtatott könyv nélkül is lesz irodalom, persze. Magyar irodalom is, már ha… A most terítékre kerülő esszékötetében azt olvasta, hogy az Anyaországhoz anyák is kellenek. Ez nagy igazság. Anyák és megfelelő számú gyerekek nélkül sok jóra nem lehet számítani. Ahol sok gyerek van, ott az előny. Valamikor, nem is olyan rég, a koszovói albánok és a vajdasági magyarok lélekszáma között nem volt jelentős különbség, magyarázta. Ma azonban ég és föld. És a következményekkel számolni kell.

Majd Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténész a szerzőre fókuszálta a figyelmet. Bágyoni Szabó István 1941-ben született az erdélyi Bágyon. A kolozsvári egyetem magyar szakának elvégzése után Nagysármáson, Tordán tanított, és 1974-ben lett az Utunk munkatársa. 1989-ben költözött Bp.-re. Dolgozott az Unió c. folyóiratnál, az Új Magyarországnál, a Pest Megyei Hírlapnál, a Szabad Földnél. Tíz megjelent kötete közül kettő regény, van naplóregénye, beszélgető-kötete, esszék gyűjteménye – a többi vers. Utána Bóka László, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója elsorolta, hogy Az idő festett orcái négy ciklusból áll. Az elsőben alkalmi cikkek, a másodikban általános reflexiók kaptak helyet – közöttük szerepel, kiindulópontként, az a Csoóri Sándor-szöveg, amelyben az áttelepülteket az erdélyi magyar társadalom cserbenhagyásával vádolta meg. A harmadik ciklusban vissza-visszatérő név Balázs Ferenc, Kuncz Aladár, ők az idolok, az utolsó fejezet pedig egyetlen nagy esszé.

Néhány kérdés is feltettek a szerzőnek. Az egyik arról szólt, hogy B. Sz. I. mennyire talált rokonságot az általa belakott erdélyi és magyarországi szellemi terek között. Bágyoni feleletének lényege az volt, hogy a hasonlóságokat kereste, de ritkán találta. Bóka László értékelését azzal zárta, hogy a szerző könyvében annyi érdekes személyre, eseményre tér ki, és olyan sajátos esszényelvet használ, hogy sok pályatársa megirigyelhetné. Majd reagált az írószövetség elnökének a nyomtatott könyvvel kapcsolatos gondolataira. Gutenberg nagy találmányának köszönhető, hogy az egyszerű emberek számára is elérhetővé vált a hit, amely megnyugvást adhatott. Utóbbi mondatát nem fejtette ki, de következtetni lehet: a „könyv” eltűnésével a hit (ti. a vallási) gyengülhet?

Bács Ferenc színművész felolvasása és Biás Attila zongoraművész játéka színezte a beszélgetést. A tiszteletkörök lefutása után szót kért a 92 éves Hubay Miklós drámaíró. (Aki 1918-ban született Nagyváradon. Műveinek, díjainak, titulusainak vázlatos felsorolása oldalakat igényelne.) Mivel Bágyoni az esszékönyvének negyedik részében a régi magyar irodalom tengerén hajózva elfelejtett kincseket keres, Hubay úr két idevágó kérdést tett fel. Vajon hol rejtőzködhet az ötven-hatvanra tehető csíksomlyói misztériumjáték? És miért nem játsszák az Ember Tragédiáját külföldön? Bóka László azt felelte: a könyvtár munkatársai megtisztelő kutatási feladatot kaptak.

Hubay Miklós drámaíró - aki 1981-től öt éven át az írószövetség elnöke volt - kérdez

Kibédi Varga Sándor

2010. november 16.

Szóljon hozzá!