Tabi László: Írjunk halhatatlan verseket!

Kinek nem jutott még eszébe, hogy jó volna verset írni? A versírás egyszerű, kedves munka, amellett hasznos és olcsó időtöltés. A jó költőt népe megbecsüli és szobrot állít neki a főváros forgalmas terein. (Lásd Arany János, Petőfi stb.) Érdemes tehát! Nosza, írjunk verset!
Ha jól szemügyre vesszük, minden vers alapja egy gondolat, egy érzés, vagy valami ilyesmi. Nincs olyan vers, amelynek alapeszméjét ne mondhatnánk el egyetlenegy mondatban. Nézzünk néhány példát:

Aki megöli a férjét, nem tud mosni. (Arany János: Ágnes asszony.)
Ha beteg a menyasszonyod, üss a szamár fejére. (Petőfi: Megy a juhász.)
Egy férfit halva találnak, menyasszonya beleőrül a sok cécóba. (Arany János: Tetemrehívás.)

De alkalmasak versnek a legegyszerűbb alapeszmék is, mint például:

Ki mint vet, úgy arat.
Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van.
Nem ütik a jogászt agyon.
Az évek szállnak.

Nézzük most meg, hogyan jött létre például Arany János Családi kör című, igen sikerült költeménye.
A költő először is leírta az alapeszmét: jól megvan a család vidéken. Ezt leírta egy cédulára. Ezek után puha ceruzával egy másik papírra leírta tervezett versének fő motívumait. Úgymint:

1. Este van.
2. Hazajön a papa vállán tarisznyával.
3. Kéregető hadirokkant enni kap.

Amikor eddig eljutott, már érezte, hogy jó lesz a vers, mert sikerült arányosan csoportosítani az anyagot. Ezek után apró kis cédulákra fölírta magának a következő alszempontokat:

1. Mi a helyzet az eperfával naplemente után?
2. Éjibogár-ügy.
3. A háziállatok elhelyezkedése az udvaron.

Ezek után már rátérhetett az első főmotívum 1-es alszempontjának megfogalmazására. Ez a legegyszerűbben így hangzott:

Este van, este van, ki-ki nyugalomba.
Feketén bólongat az eperfa lombja.

Kaján Tibor rajza

Nem egyszerű és nem kézenfekvő? Szinte nem is lehetne másképpen megfogalmazni. Amikor ezzel a két sorral megvolt, az első alszempontot lestrigulázta, és rátért a vers folytatására, melyben az eddigiekhez teljesen hasonló módszert alkalmazott, szigorúan szem előtt tartva, hogy a verssorok végei összecsengjenek. Ez utóbbit azzal érte el, hogy rímeket alkalmazott. Az olvasónak ez a módszer nem fog nehézséget okozni, mert a rímek alkalmazására a versirodalomban már meglehetősen nagy példatár áll rendelkezésére.

Fontos követelmény: írjunk jó rímeket. Ne sajnáljuk a fejtörést! A jó rím emeli a vers nívóját, és tetszetős formát kölcsönöz. Jó rímek például:

Ki szorgalmasan inhalál,
Kerüli azt a kínhalál.

Érzékeny az epe tája,
Ártott a bab repetája.

De ilyen és ehhez hasonló kedves rímek százszámra akadnak. Kérdjük tehát: boszorkányság-e verset írni, vagy sem? Ugyebár semmi esetre sem! Nem kell hozzá más, mint egy jól meghegyezett puha ceruza, tiszta papír és egy radírgumi (kezdők részére). Mindez fillérekért beszerezhető. A nagy elfoglaltság nem kifogás! Ha másként nem megy, szakítsunk ki az ebédidőnkből egy negyedórácskát!
Házifeladat: írjunk tíz pár jó rímet, öt alapeszmét és egy halhatatlan verset a jövő hétre.

Forrás: http://humoreszk.atw.hu/

2017. április 1.

Szóljon hozzá!