Fülöp Kálmán: Harmónia

Ott helyezném el önmagam
a végtelenség távlatában,
ahol a mindenség szava
harmónia ,melyet ha kérhetsz,
barátként van mindig veled

egy verssor édes ritmusában,
a zene tiszta hangjain,
a falról visszanéző képben,
a néma perc harangjain

s az időtlenség szálló porában,
abban is ami nem lehetsz-
génjeimben hordozom világom
s verseimben az életet.

2017. június 18.

Szóljon hozzá!