Gergely Tamás: Napéjegyenlő

Vadmalac komája nem értette – ezt az egészet. Illetve az egészet értette volna, hanem ez a fél-fél intim játéka idegen volt számára. Mert miért nem változatlan az arány? Miért nincs állandóan ugyanannyi fény, és ugyanannyi sötétség?
A szót magát szerette: napéjegyenlőség, ám feltételezni lehet, hogy demokratikus érzelmei okán inkább az összetett szó utolsó tagjára koncentrált.
Kérdései ezek voltak, meg is fogalmazta őket Vadmalacnak:
”Egy: ki keveri az arányokat?”
”Kettő: honnan annyi sötétség?”

Forrás: Lenolaj.hu

2017. június 24.

Szóljon hozzá!