Farkas József György: Huszárok, Bercsényiek – Tarbes (Franciaország)

A huszár szó eredete Mátyás király korára vezethető vissza. Az uralkodó húsz telkenként egy lovas katona kiállítására kötelezte alattvalóit. Már Thököly Imre bukása után seregének egy része külföldre menekült; több magyar huszár francia földre vetődött, ahol a tiszteket szívesen osztották be a könnyűlovassághoz.
A jellegzetes, zsinóros öltözékű huszár különösen a Rákóczi-szabadságharc alatt és után vált egyfajta „divattá” Európa-szerte. Bár ez nemcsak mundérjuknak, de sikeres harcmodoruknak is köszönhető.

Bercsényi Miklós

Fontos szerepet játszott népszerűsítésükben gróf (Nagy) Bercsényi Miklós (1665–1725), aki 1696-ban ismerkedett meg II. Rákóczi Ferenccel, és a leghűbb barátja lett. Bercsényi lengyel csapatok élén jött 1703 tavaszán Rákóczi segítségére és kezdettől fogva a szabadságharc második embere, a kuruc hadsereg főparancsnoka volt. Nyolc éven át jóformán állandóan hadat vezetett, köztük híres huszár-regimentjeit. Emellett a diplomáciában is a fejedelem egyik legbizalmasabb tanácsadója volt. „Eb ura fakó! József császár nem királyunk!” – ő üdvözölte így 1707-ben az ónodi országgyűlésen a Habsburg-ház trónfosztását.

A Bercheny cimer

Még abban az évben, tehát 1707-ben fejedelmi helytartó lett és a Varsóban I. Péter orosz cárral a Rákóczi lengyel királyságát tervező titkos szövetséget kidolgozó delegáció feje volt. Akkor és később is az inkább a svédekben és franciákban reménykedő fejedelemmel szemben az orosz orientáció lelkes hívének mutatkozott. A szatmári béke kedvezményeit nem fogadta el, néhány sikertelen későbbi csata után a fejedelemmel és sok más kuruccal a török szultán, III. Ahmed védelmét és vendégszeretetét élvezte Rodostóban, egészen haláláig. – Hamvait 110 esztendővel ezelőtt, 1906-ban II. Rákóczi Ferenc újratemetése alkalmából hazahozták, és október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

Bercsényi Múzeum

Rákóczi a török emigrációt megelőzően francia földön lelt egy időre menedéket, oda Bercsényi nem követte, fia, László (1689–1778) viszont ott élte le hosszú életét.
„Bercheny” gróf Rákóczi testőrségének századosából vált 1712-től a francia hadseregben alezredessé. 1719-ben már ezredesként Rodostóban magyar emigránsokból megszervezte a Bercsényi-huszárezredet. Gyakorlatilag a francia huszárság megteremtője volt, elismerésül 1758-ban Franciaország marsalljává nevezték ki.
A francia Bercsényi-ezred vetette meg az alapját a következő korszak híres francia könnyűlovasságának, így a napóleoninak is.

Bercsényi huszárok

A Bercsényi-huszárok ma is létező ezrede a legrégebben fennálló francia katonai egység: Les hussards de Bercheny; hivatalos nevükön a tarbes-i 1. huszár ejtőernyős ezred, azaz 1er Régiment Hussard Parachutiste.
Az elnevezésben édesapja emlékét őrizte meg az alapító, erre utal még, hogy az alakulat hivatalos éneke a Bercsényi nóta, a Gyönge violának letörött az ága, amelynek második strófája így kezdődik: „Nagy Bercsényi Miklós sírdogál magába’…”. És ezt a francia legények kívülről és magyarul dalolják végig…
A dél-franciaországi Tarbes-ban Frédéric Mitterrand kulturális miniszter (a néhai elnök unokaöccse) nyitotta meg 2012 tavaszán a világ első huszármúzeumát.
A múzeum megnyitóján Szőcs Géza kulturális államtitkár hangsúlyozta: „A Nemzetközi Huszármúzeum, miközben egyedülálló és nagyszerű gyűjteményt mutat be, a magyar katonai hagyományok egyik legnépszerűbb és legismertebb vonatkozásának is emléket állít. A huszárság intézménye ugyanis a magyarság apportja az európai hadviselés evolúciójához, amire joggal lehetünk büszkék”.
A tarbes-i huszárezred katonáinak már nem kell lóra ülniük (repülőgépről vetik be őket), a gépesített alakulat néhány tagja épp ezért megérdemelt sikert aratott nemcsak a laktanyában, de városszerte, amikor együtt mutatkoztak az őket felkereső székesfehérvári hagyományőrzők küldöttségével, melynek tagjai autentikus és pazar huszár-uniformist viseltek.
A Magyarországról lovon érkezett vendégek azért is dicsérték a francia bajtársakat, mert – gépesítés ide vagy oda – az ezred kovácsa kifogástalanul megpatkolta paripáikat…
A huszárok később megjelentek a többi között Porosz-, Olasz-, Lengyel-, Svéd-, Orosz- és persze Franciaországban. Érdekesség, hogy Bukarest egyik kerülete – Berceni – Bercsényi nevét viseli, ugyanis a szabadságharc leverése után a Bercsényi huszárok ott állomásoztak…

Köszönöm barátaim, Seres Attila és Erdős André, valamint a huszár hagyományőrzők segítségét.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban

2017. augusztus 22.

Szóljon hozzá!