Nászta Katalin. Megérkezett

Elképesztően magas volt. Mint egy grizzly medve. Az udvaron ismeretlen fajú medvékkel, állatokkal is találkoztam, mintha ő hozta volna őket magával. Kérdeztem, milyen magas, két és fél méter? de nem válaszolt.
Átutazóban volt, ideiglenes látogatást tett nálam. Rendkívüli jelenség volt. Félelmetes, de félelem nélkül. Otromba, megejtő esetlenséggel. Hatalmas, erő nélkül. Leheveredett az ágyra, nem tudom, hogy fért el rajta, mert nagyobb volt a szobánál.
Az állatokat, amiket magával hozott, vagy vele jöttek, a medvék, hiúzok, ősmadarak, nem szabadott megérinteni. Azt közölte, ebben a korban, mert öreg vagyok, az embereknek már nem lehet megérinteni őket. Veszélyes. Elmúlt az ártatlanság kora. Már nem nyújt semmi védelmet.
Alkony volt, lehetett tudni, mindjárt sötét lesz teljesen. De még láttunk. Bár már hiába szólaltunk meg. Ezt is tudtuk. Nyomasztó volt ez a véglegesség, mozdíthatatlan. Kőrengeteg. Sziklákkal kibélelt.

2017-07-31

2017. augusztus 27.

1 hozzászólás érkezett

  1. Kapui Ágota:

    Elgondolkodtató írás látomás és valóság mezsgyéjén.

Szóljon hozzá!