Nászta Katalin: nevetés

/Értelmező kézi szótáramból/

Ami boldogan nevettet, és boldoggá tesz – az kell. Nem a kinevet, hanem a benevet. Benevet téged oda, ahol ő van, abba a közegbe, hangulatba, örömbe. Ha kinevet, akkor a komfortzónádból – milyen csúnya szó ez – pöcköl ki, mint aki utálkozik hozzád érni, de még sem átall.
Ha kacagásával benevet saját tiszta örömébe, együtt átnevethetitek a dolgot, ami felett együtt nevettek.
Az igazi nevetés felül emel a nehézségen, rámutat a probléma kisszerűségére. Ami ettől rendszerint meg is szűnik. A bajokat kell kinevetni, az ijesztgetéseket, a fenyegetőzést.
A jó humor kigyógyít. Az igazi humor mindig jó. Mert nevetés közben ugyan fájhat a szív, de gyógyul is. Könnyebben, hamarabb.
A jó nevetés hangszíne sosem sértő, nem erőltetett. Senkit nem bánt. Azonnal felismered, hogy szívből jön, mert magával ragad. Egy kiadós nevetés után, mint aki jót fürdőzött, frissen indulsz tovább.
Jó nevetésekre már emlékezve is utolér a kacagás ingere. A történet, a sztori ugyanazzal a kellemes érzéssel tölt el.
Vannak, lehetnek rossz nevetések? Kényszeredett, kikényszerített, nevetést utánzók? Mindennek rugója a szív, onnan származnak a dolgok.
Amikor érzed, hogy valamiért nevet, valamit el akar érni vele – hamis. Abban ott a köröm fekete.
Az igaziban nincs ilyen. Az kibuggyan, kifakad, kirobban, kitör, nem lehet visszatartani. Sőt. Minél inkább akarod, annál kevésbé sikerül. És ragadós. Átragad a másikra, aki hallja, és együtt nevet a metró, a busz, a villamos minden utasa, az utcán, a sorban, bárhol. Ahol vissza akarják fojtani, ott érdemes fülelni, ott a forráspont, ahonnan inni lehet. Nevetésből, kacagásból, hahotázásból, ami sosem csap át röhögésbe, mert nincs benne köröm fekete. Semmi.
Önmagán lehet az embernek a legönfeledtebben nevetni. És soha nem egyedül. Kell a részvétel. Kell a másik nézőpont. Kell hozzá még egy ember. Legalább.

2017-08-17

2017. augusztus 31.

4 hozzászólás érkezett

  1. Kapui Ágota:

    Derűs napindító, és milyen igaz!

  2. Nászta Katalin:

    Köszönöm, Ágota!

  3. Szécsi Sándor:

    Annak idején, (most volt az éves évforduló) egy fénykép sorozattal léptem be az “ismerősök” közé. Ennek a témája volt a nevetés. Ezért örülök, hogy “bekerülök a szótárába”!

  4. Nászta Katalin:

    Örvendek az örömének!

Szóljon hozzá!