„Legyen hát Cluj-Napoca”

Cluj és Napoca: egy névcsere története címmel az Erdélyi Krónika történelmi portálon T. Szabó Csaba utánajárt, hogy 1974-ben, amikor Kolozsvár városa fennállásának 1850 évfordulóját készült megünnepelni, a pártfőtitkár Nicolae Ceausescu javaslatára egyik napról a másikra fölvette a legmagasabb szinten ajándékul felkínált Cluj-Napoca / Kolozsvár-Napoca elnevezést.
A tanulmány szerint egy nappal a város évfordulós ünnepsége előtt, amelyre Nicolae Ceausescu is hivatalos volt, a szűkkörű pártvezetés tanácskozást tartott a pártfőtitkár elnökletével, amelyen minden teketória nélkül eldöntötték a történelminek bizonyult névváltoztatást – ami azóta is ogen sok kolozsvári lakos jóérzését bántja. A portál mellékeli ugyanakkor a rövid értekezlet jegyzőkönyvének fotókópiáját, amelyet fordításunkban alább mellékelünk. A tanulmány szerzője szerint „a párbeszéd több jelenségre is rávilágít: egyrészt a kor régészeti és történészi kutatásainak eredményeire, a diktatúra vezető politikusainak intellektuális hiányosságaira de legfőképp a »Cluj–Napoca« névváltozat hiteltelen és megalapozatlan voltára.”
*

– Elvtársak, Kolozsvár municípummá avatásának 1850. évfordulóját ünnepli. Holnap (október 16-án) ünnepséget szervezünk ottan, s jó lenne, ha ez alkalommal adományozzuk neki a Napoca elnevezést is, minekutána Cluj-Napoca lenne a neve. Mi a véleményetek?
Emil Draganescu elvtárs: Helyes.
Nicolae Ceausescu elvtárs: Mint ismeretes, a Napoca dák elnevezés.
Leonte Rautu elvtárs: Az elnevezés a rómaiaktól származik, a római légióktól.
Nicolae Ceausescu elvtárs: A hozzám eljuttatott adatok szerint a Napoca dák elnevezés. A történészek adatai szerint úgy hallottam, hogy dák elnevezés, a rómaiak pedig megőrizték. Tehát, javasolunk egy dák és egy román elnevezést.
Elena Ceausescu elvtársnő: Nem lenne jobb, ha elállnánk a Cluj-Napoca párosítástól? Nekem is úgy tűnik, hogy római elnevezésről van szó; nehogy mind a kettő római legyen.
Nicolae Ceausescu elvtárs: Függetlenül attól, hogy római, mi így fogjuk elnevezni.
Manea Manescu elvtárs: Mostanig úgy tudtuk, hogy a Napoca a rómaiak által Kolozsvárra használt elnevezés.
Nicolae Ceausescu elvtárs: Ahogyan a Drobeta nem római, úgy a Napoca sem az. A dákok idejében – ez áll a birtokomban lévő dokumentumban – Napoca település a római uralom idején is megőrzi ugyanazt a nevet, 124-ben pedig Hadrianus császár municipiummá avatja; a helység mellett létezett egy rómaiak által lakott falu is, amelynek a latin Clusum nevet adták. Legalább is ezt állítják a történészek adatai, ha sikerült helyesen lemásolnotok őket.
Stefan Barlea elvtárs: Minden bizonnyal.
Nicolae Ceausescu elvtárs: Úgy hogy megőrizzük a Cluj nevet, amit a rómaiak adtak és a régi Napoca nevet, ami a dákoké.
Leonte Rautu elvtárs: Nem igazán értem, mit nyerünk ezzel az elnevezéssel. Valamikor Párizst is Lutetiának hívták, mégsem aggatták rá ezt a nevet.
Nicolae Ceausescu elvtárs: Nem ugyanez a helyzet Budával és Pesttel?
Leonte Rautu elvtárs: Két városról volt szó.
Nicolae Ceausescu elvtárs: Az emberek ragaszkodnának hozzá.
Leonte Rautu elvtárs: Nehogy mások is megkívánják.
Nicolae Ceausescu elvtárs: Nem fogunk szabályt csinálni belőle.
Constantin Babalau elvtárs: Drobeta – példának okáért – hamar bevonult a köznapi használatba.
Emil Draganescu elvtárs: Értsünk egyet a javaslattal.
Nicolae Ceausescu elvtárs: Legyen hát Cluj-Napoca.
Maxim Berghianu elvtárs. Van ott egy Napoca szálló is.
Nicolae Ceausescu elvtárs: Ez emlékeztetni fog arra, hogy 2000 évvel ezelőtt ott már létezett civilizáció, nem kellett valahonnan behozzák.
Emil Draganescu elvtárs: Rendkívüli jelentősége van ennek.
Nicolae Ceausescu elvtárs: Nos mi a helyzet, egyetértetek?
Emil Draganescu elvtárs: Nagyon helyes.
Nicolae Ceausescu elvtárs: Tehát marad a Cluj-Napoca. Egyetértünk?

Az elvtársak egyhangúan egyetértenek.

(A román kommunista párt központi végrehajtó bizottsága 1974. október 15-i ülésének jegyzőkönyve. Állami Levéltár, az RKP KB kancelláriájának archívumából)

A tanulmány szövege itt olvasható.

2017. október 8.

1 hozzászólás érkezett

  1. Skandikamera:

    Szegény Szilárd (+1973), hogy ezt nem érhette meg…

    ;-)

    Amikor az elnöki páros először – jóval 1974 előtt – Kolozsvárra látogatott, velük tartott I. Gh. Maurer – miniszterelnök, Kolozsvár (választási kerület) képviselője – akit a fogadóbizottságban helyet kapott Raluca Ripan – akadémikus, vegyész, a Kémiai intézet igazgatója – régi ismerősként üdvözölt. A két “tanult ember” kirítt az aktivisták sorából. A fagyos hangulatot feloldandó, a termetes Ripan a “hallottam, hogy tetszik neked a kémia” szavakkal fordult a derekáig érő, “gyorsított eljárással doktorált” Elenához.

    Lehet, hogy így történt, lehet, hogy nem, de jólesett suttogva mesélni az esetről…

Szóljon hozzá!