Farkas József György: Kisfaludy Sándor – Draguignan

Írásunk hőse a magyar nemesség legnépszerűbb költője volt a XIX. század elején. Már korábban, 1793-ban – sok más jeles hazai fiatal férfiúhoz hasonlóan – a bécsi testőrség tagja lett, de könnyelmű életmódja miatt áthelyezték Milánóba. Itt 1796-ban francia fogságba esett.
Hadifogolyként Kisfaludy Sándor (1772-1844) Provence-ba, egy Draguignan nevű kisvárosba került, ahol több hónapot töltött, s szabadon járva-kelve élvezhette a helyiek vendégszeretetét. (A franciák ugyanis a „becsületszó” esküjére kötelezett tiszteket – miszerint nem szöknek meg – a számukra kijelölt városban szabadon hagyták mozogni.) Kisfaludyt a rue de l’Observance 46. szám alá szállásolták el, a házzal szemközt egy Carolin d’Esclapon nevű fiatal lány lakott.


Költőnk korábban ugyan egy Badacsonyban töltött szabadságán beleszeretett Szegedy Rózába (1800-ban feleségül is vette), ez azonban nem akadályozta abban, hogy a művelt provence-i leány révén megismerkedjen a korabeli francia lírával, a francia nyelv szépségeivel. Szerelmes dalainak egy része ott született, miközben az ifjú hölgy társaságában Petrarcát olvasgatott. Feltehetően Petrarca szonettjei, Carolin d’Esclapon elbűvölő személyisége, és persze otthoni nagy szerelme, Szegedy Róza utáni vágyakozása együtt adták később Kisfaludynak az ihletet egy önálló magyar verses szerkezet megteremtéséhez is, amelyet „Himfy-strófa”-ként emleget a magyar irodalomtörténet. Kisfaludy és Carolin kisasszony emlékét egy kerámiatábla őrzi a draguignan-i ház falán.


A Himfy szerelmei című vers­ciklus az első országos hírű szerelmes költővé avatta Kisfaludyt. Kiszabadulása után egy ideig még harcolt Napóleon ellen, 1809-ben, a – csúfosan végződött győri – nemesi felkelés alkalmával is hadba szállt. Ám ez után leszerelt, s felesége birtokán gazdálkodott. Jelentős érdemeket szerzett az 1830-ban hazafiúi adakozásokból épült balatonfüredi kőszínház megteremtésében.

/Köszönet Pásztor Zoltánnak, az Élet és Tudomány cikkírójának, valamint Margittai Gábornak, a fotók készítőjének, végül Nagy József Ferenc barátomnak a témáért. /

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban

2017. október 23.

Szóljon hozzá!