A Banja Luka-i költők krétaköre

Fehér Illés fordítói vállalkozása (a Banja Luka-i kör negyvenegynéhány költője), a Banja Luka-i költészet (melynek csúcsa Sehitluci, Bany-hegy vagy Paprikovac * – mint Studen Dragan versében) népszerűsítése és bemutatása, a legszebb módon illeszkedik a „világirodalom” egyetemes Goethe tervébe, annak Propileumába!
A fordító (a szöveg árnyékában a költő költőtársa) fontos szereplő a két szóból álló goethei kiáltvány „életre keltésének” folyamatában. Az egyetemes „világirodalom” térképe, hálója (a fordítónak, „a költő költőjének” köszönve) a nyelvek „szálaiból” szőtt (mondaná Kolja Mićević) és fordítói csomókkal összeszőtt, összefont, megerősített. Tulajdonképpen Goethe „világirodalmával” „a nyelvek bibliai zavarát” gyógyítjuk. Ezzel a válogatással (Kecman – Fehér) költői formába öntött „nyelvünk”
a magyar nyelv virágoskertjébe épült, amelyből a hatalmas magyar irodalom, a világirodalom jelentős árnyalata keletkezett. Fehér Illés nyelvet a nyelvre, nyelvet a nyelvbe oltotta, így a magyar olvasó is megérezheti nyelvünk „szívét”, „lelkét”.
Néhány eddigi antológia, panoráma, áttekintés jól szemlélteti a brechti asszociatív szintagmát, a „Banja Luka-i költők krétakörét”, Banja Lukát pedig, az egyetemes irodalom térképén, mint költészeti fogalmat határoz meg. természetesen minden eddig megjelent kötet saját megvilágításban mutatja be a banjalukai költészetet és a Banja Luka-i költészet előtt új szimbolikus utakat nyit meg. A költeményekből épített Banja Luka kortárs költészetünk egyik jelentős „fellegvára”, melynek „védjegye” (Brjuszov), összegezve és kimondva, – e két költői pont között lírai és meditatív kisugárzásból, sokrétű költészetből
font…
A Fehér Illés és Kecman Zdravko által kötetben bemutatott Banja Luka-i költészet köztes műfaj, magába foglalja az antológia, panoráma, válogatás, áttekintés formáit…
A Banja Luka-i költészet panoptikuma sokrétű poézis, a versek széles határok közötti nyelvi és metaforikus „intonációk”, a témák, stílusok, a költemények haideggeri „teremtés házában” polifonikus hangsúlyok gyűjteménye. A széles költői szándékok bemutatása Kočić – lírikus, melankolista, fordító – a nyelv és természet, a lélekábrázolás költőjétől kezdődik a modern költői irányzatokat követőkig, a reflexiókat és meditációkat bemutató poétákig, akik, felrúgva a költői hagyományokat, alkimista módszerekkel kutatják a nyelv sematikus és szimbolikus rendszereit (a nyelvben rejlő zenei és más rejtett erőforrásokat …) Néhány költő költészetének tömör bemutatása, tulajdonképpen, a különböző költői módszerek lehetséges átfogó áttekintése…
Költészetük ismérvei, valamilyen módon a kötetben bemutatott más költőkre is jellemzőek… tehát, a kiválasztott költők, tulajdonképpen a különböző költői irányzatok jellemző képviselői…

* Banja Lukai-városrészek

(A szöveg a Fehér Illés-Zdravko Kecman fordításában, közös szerkesztésében napokban megjelent kétnyelvű banjalukai versantológia bevezető esszéje. Forrás: Banja Luka-i kéziratok. Solymosy Könyvesház, Pillangó Kiadó, Topolya-Monor, 2017)

2017. november 14.

Szóljon hozzá!