Nászta Katalin: Reménytelen

élni bűn
élni Isten
de annyi bűn
annyi kisisten
gyűlt itt össze
s futkározik
mint pók a falon
behálóz megcsíp
nem csap agyon
lassan fojt meg
élve halsz
vajon addig
észbe kapsz?

a felismerések általában
az utolsó utáni pillanatban
úsznak eléd
késő kifogni
a horgod
már bekapta a nagy hal
elúszott
a lehetőség oda

volt egy költő
csak egy
aki nem sok szóval élt
és lett neki
mindenféle
rajongója
csak követője
nem lett egy sem

ha olvasol
véletlenül
és el is jut hozzád
már nem mondom
meddig
csak amíg juthat
ne hidd hogy neked szól
ó nem
a szelek falainak
azok majd elviszik
onnan

2017. december 6.

3 hozzászólás érkezett

  1. Marianna:

    Elgondolkodtató alkotás, örülök, hogy olvastam.

  2. Nászta Katalin:

    Köszönöm, Marianna.

  3. Guti Tünde:

    Van benne valami sejtelmes, lelket remegtető.

Szóljon hozzá!