Gergely Tamás: Száz kilométer mosoly

Az én Koreám / 2018. Január 10.

Még ezen a télen megjelenik Az én Koreám című könyvem, melynek legtöbb részletét a Káfé publikálta. Benne igen szomorú kép alakult ki Észak-Koreáról. Már a kommunista rezsim végét is megjósolom, közben most igen megváltozott a kép, azaz békésebb szelek fújnak. Arról van szó, hogy újévi beszédében Kim Dzsong Un nyitott, az amúgy békepolitikára építő dél-koreai elnök vette a lapot, és elérte, hogy Trump várjon a máciusra esedékes közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlattal. Azt tervezik, hogy egy hónap múlva Észak-Korea is részt vesz a Dél-Koreában megrendezésre kerülő olimpián, két év után használni lehet újra a forró drótot, ami a két kormány közötti direkt telefonkapcsolatot jelenti, találkoztak a két Korea képviselői… Tévedtem volna?
Svédországi kommentátorok óvatosan viszonyulnak az eseményekhez. Örvendenek a mosolygásnak, de emlékeztetnek arra, hogy volt az elmúlt évtizedek során néhány hasonló nekibuzdulás, hogy aztán újra befagyjanak a kapcsolatok. Akkor került az ilyenekre sor, amikor Észak akart valamit. Rizset például, cserébe az atomkísérletek leállításáért, pénzt. Hogy most mit akarnak, még csak találgatni lehet. Éket verni a két szövetséges: Dél-Korea meg az Egyesült Államok közé, ki tudja… Én pesszimista vagyok. Engem Dzsong Un nem tud becsapni. A báránybőr alól kilóg a farkasláb.

2018. január 11.

2 hozzászólás érkezett

  1. csekegabi:

    Hát… nem is tudom… tippelni lehet… de…

  2. gergely tamás:

    Ne legyünk naivak: az olimpia után következik a közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlat. Amit Kim háborús fenyegetésként elítél, lehervad ajkáról a mosoly

Szóljon hozzá!