Mondott vers: Nászta Katalin – Ölelések (3)

mikor átöleltelek
ugye éreztél engem?
nem voltam hideg-rideg
mint hűvös egyenlet

rád gondolok
akárhol vagy
és tudom hogy érzed
ölelő karjaimban
kívánságomat

nem tudom miért
született így bennem ez az érzés
kilendülök és karomban
benne a végzés

pecsét vagy folt?
inkább tündöklő csillag
ragyogás vagy
visellek hordozlak

nincs szünet állandó
öröm és ujjongás hallszik
mit mondjak?
nincs új szó
csak az a régi
név nélkül
névtelen
untalan szüntelen
történik s szívemen
mint tavasszal
jégzajlás zajlik

 

 

2017-12-28

Elmondja a szerző

2018. január 12.

Szóljon hozzá!