„1 gondolat bánt engemet…”

Éjszaka kimegyek az erkélyre, rádiómon az antennát az öböl felé fordítom, s távoli állomásokat keresek. Igen, valahol arrafelé az élet normálisan folyik, elég a hangszóróra tapasztani a fület és hallgatni. Az egyik féltekén még horkolnak az emberek, a másikon már ébredeznek; forralják a tejet, borotválkoznak és fésülködnek. Azután fordítva. Az ember felébred, nem is gondol arra, hogy talán elérkezett élete utolsó napja. Csodálatos érzés, de már annyira megszokott, hogy senki sem törődik vele. Minden másodpercben rádióállomások százai, ha nem ezrei dolgoznak, szavak tengere özönlik a levegőbe. Érdekes dolog hallgatni, hogyan vitatkozik, agitál és győzködik a világ, hogyan fenyegetőzik, hogyan talál ki mindenfélét és hogyan hazudozik, hogyan van mindenkinek igaza, s hogyan nem akarják meghallgatni a másikat. (Ryszard Kapuściński: Futballháború. Európa, Budapest, 1988.)

/Szerkeszti egy öntudatos olvasó/

2018. január 29.

1 hozzászólás érkezett

  1. Demeter Maria:

    “…hogyan van mindenkinek igaza,s hogyan nem akarják meghallgatni a másikat “

Szóljon hozzá!