Ezüst híd-Srebrni most: Enesa Mahmić és Milica Petričević verse

Fehér Illés műfordításaiból

Enesa Mahmić: Latyak – Blatuša

A vasúti sínek mellett laktunk
Ahol a múlt században otthagyott
Tehervagonok
Rozsdásodtak

Vityillók, raktárak, váltók…
Nap mint nap ugyanazok a fásult mozdulatok

Az eget és szeszélyeit figyeltük
A hold felett vonuló felhőket
Az apró csillagokat
És a magasból lezúduló viharokat
Jobb lesz, jobb lesz
Az istenek csak az alázatosakat hallgatják meg
Lesz valahogy
Az elfeledett országban remény a balgák kenyere

A szobában gomolygó füstöt szemlélve
Összefonódott testekkel bagóztunk
Mindebben volt valami
Kedves múlandó
Töredékekből áll a világ
Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba gázolni.


Žvjeli smo pored pruge
Na kojoj su ležali teretni vagoni
Iz prošlog stoljeća
Ostavljeni da skupljaju hrđu

Kućerci, skladišta, skretnice…
Svaki dan ista otupjela kretanja

Posmatrali smo nebo i njegove hirove
Oblake što plove preko mjeseca
Malene zvijezde
I oluje što se obrušavaju s visine
Biće bolje, biće bolje
Bogovi slušaju samo one koji se pokoravaju
Biće nešto
U zaboravljenoj zemlji nada je kruh bijednih

Isprepeletih tijela pušili smo cigarete
Gledajući kako dim lebdi po sobi
U svemu tome bilo je
Neke lijepe nepostojanosti
Svijet se sastoji od krhotina
U istu rijeku ne može se dva puta zagaziti.

Enesa Mahmić (1989)

 

Milica Petričević: Túlhevített a nap – Sunce me pregrijalo

A lépteinket magukba szívó utcákat
járom
és
nevünket sikoltozták.
Az általam
szeretett
fájdalomtól
hangosak.
Kedvelt fájdalom.
Szomorú fájdalom.
Illatosak az ölelések és
a hosszú kézszorítások.
Az ígéret hogy
Itt leszel.
Ordítozol.
Arcomba köpköd a feledést.
Nevedet kiáltom…
Ne hagyj el!
Megizzadva
ébredek.
Túlhevített a nap.


Koračam ulicama koje su upijale
korake
i
vrištale naša imena.
Odzvanjaju
bolom
koji
volim.
Omiljena bol.
Tužna bol.
Mirišu zagrljaji i
duga držanja za ruke.
Obećanje da ćeš biti
Tu.
Dereš se.
Pljuješ mi u lice zaborav.
Vrištim tvoje ime…
Ne napuštaj me!
Budim se
u znoju.
Sunce me pregrijalo.

Milica Petričević (Cetinje, 1994)

Fordította: Fehér Illés

Forrás: Ezüst híd-Srebrni most

2018. május 20.

Szóljon hozzá!