A. Gergely András: Kisebbségi kultusz – kardozós változat*

Igaz, elorzás ez, a „kardozós változat” Esterházy Péter könyv-alcíme volt egykoron, de talán Ő is megengedné, hogy arra használjam, amire tényleg való… A három testőr kalandjára, s mindarra, ami talán körülveszi a történeti negyediket is, meg a kultusz identitás-, származás- és etno-történetét, D’Artagnan személyét és szimbolikáját.

Látszólag történeti sejtés, ugyanakkor egész korosztályok messzi múltba révedő élmény-alapja is „A három testőr” regényes emlékezeti értéke, s ebben a historicizáló és romantizáló tárgykörben a valódi kisebbségiség megjelenése. Rövid „üzenetként”, mondanivalóm mintegy összegzéseként mindezt úgy körvonalaznám, mint olyan témakört, melynek tanulsága a létező kisebbségiség történeti múltba maszatolása, egy identitástudat elpárologtatása államhatalmi eszközökkel, majd öntörvényű újraéledése akár közérzet, akár térségi-nagytáji kultúra, akár a szimbolikus politizálás tapasztalati anyagából formálódó kétes tudás formájában. Kutatási (és persze jócskán idegen, ezért sok mindenre vaksi!) tapasztalatom ugyanakkor a vélekedés, belátás, ismeret és emlékezet lehetséges tartományában (vagy közvetlen közösségében, megosztott élményében) épp a hagyomány közvetlenségét engedi megnevezni, sőt ezt is tekinti a lokális eszköztár részének, mert hisz jelen van, hangzik, látható, címerpajzsra és borosüveg-címkére rajzolják, történelmi-muzeológiai anyaggá válik, könyveket adnak ki róla, tehát semmisnek tekinteni éppoly semmis, mint mítoszt formálni belőle a nemzeti nagyság ellenoldalán. Nézőpontom tehát, de nem kerüli el fölfedezni valamely közismereti, helytörténeti és nemzeti emlékezeti piacon érvényesülő formákat, de a mitikussá vált világképet sem tekinti kevesebbnek, mint kisebbségi többség mitizálódási horizontját igazolni képes tudást, a kollektív emlékezet részének mondható értelmezési valóságot.


* Írásom csupán egy változat, akár kardozós fajta is, amely a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság konferenciáján hangzott el kivonatos közlésként, avagy párlatként egy negyedszázados kutatási anyagból.

A tanulmány teljes szövege a Periszkópon olvasható

 

2018. május 29.

Szóljon hozzá!