Para Olga új kötete a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Tegnaptól szabadon elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) munkatársunk, Para Olga Valakinek megmaradni című új kötete, amelyben jórészt az utóbbi időben a Káfé Főnixen megjelent, versben-prózában írt feljegyzéseit gyűjtötte össze. A naplószerű gyűjteményről a kötet szerkesztője így írt a kötet előszavában:

“A naplót én írom” – Para Olga újabb írásai elé

A szerző második könyve – szövegek gyűjteménye. Akár csak az első, A csillag és a lant (2016) – bár annak műfaji besorolása egyértelműbb volt: verseket tartalmazott.

Az, amit az olvasó most lapoz: egyfajta napló. Változhatatlan, mégis mindig más-más arcát mutató állapotrajz, olykor versben, máskor prózában. Ezért szerző gyakori ragaszkodása a keltezéshez, a megfogalmazás helyszínéhez. És ezért az időrend felrúgása, az írások összevegyítése – mintha osztás előtt keverné pakliját a soros osztó -, ezért az ön-személyre mutató érzelmi hullámzás.

S míg olvasom, mindegyre Pilinszky János gondolatai foglalkoztatnak, aki publicisztikai jegyzeteiben sok-sok aspektusát leírta a világ transzcendens irodalmi megközelítésének.

Legszívesebben már csak naplót írnék. Egy vers, egy regény vagy akár egy dráma bizonyos pillanat után önmagát írja, önmagát teljesíti be. A naplót én írom, s később – megérkezve az igazságba – a napló kezd írni engem. Ő lesz az író, és én az írás. Ő a toll, és én a füzet.

Egy napló nem arra való, hogy nyomot hagyjunk a világban. Ellenkezőleg. A hajnal vagy az éjszaka csendjében épp ahhoz segíthet hozzá, hogy megszabaduljunk önmagunktól.” (Napló, Új Ember, 1973. július 22.)

Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Ezért az a sok befejezetlen napló az irodalomban. És azon kívül is…

Para Olga nem is rejti véka alá, hogy mindegyre a saját életét írja. Ha versben, hát versben; ha karcolatban, akkor abban; de mesét se átall kitalálni, ha az hordozza mondandóját. Minden esetben a saját sorsvonalát próbálja fölfejteni. Ennek mikéntjére megint csak Pilinszky jelenti a kulcsot:

“Nem véletlen, hogy minden művész fáradhatatlanul visszajár gyermekkorába, s kutatja álmait. Ez az a két természetes “lelőhely”, ahol a világ még úgy-ahogy megőrizte keletkezésének közvetlen melegét. Mivel minden igaz műnek megvan a maga “közvetlenségi foka”, s ettől függ, s szinte egyedül ettől: újdonsága, ereje, szépsége, érvényessége.” (Egy lírikus naplójából. Új Ember, 1974. szeptember 8.)

Para Olga senkit sem kíván lehengerelni írásmódjával, stílusával, gondolataival. Az életét írja, szenvedéseit, meglopott álmait, tévedéseit, veszteségeit. Nem is folyamatos következetességgel, hanem kisebb-nagyobb kihagyásokkal, szünetekkel, lélegzetvételekkel. De mindig hű marad a Pilinszky-féle esztétikához, mely szerint:

Egy ember élete, életünk, kívülről nézve vízszintes vonalnak hat, mely a születés pillanatától a sírig ér. Életünk valószínű realitása azonban a magasság és mélység függőleges síkján zajlik le, pontosabban: egyszerre a két síkon, vagyis a “kereszt realitásában” (Új Ember, 1973. február 25.) És: “A hétköznapok sora, ez a szürke vonal, semmivel se kevesebb… az ünnepnapok kivilágított állomásainál. Nem is az a fontos, hogy köves ez az út, hanem hogy hová visz? Az önzés tévelygéseibe, vagy az áldozat egyenes útján a megígért boldogságba?” (Új Ember, 1966. január 9.)

A napló Para Olga számára kikerülhetetlen…

Cseke Gábor

*

Mellékeljük a kötet tartalomjegyzékét is:

A jég hátán
A kockák
Leírás
Színek halála közeleg
Bennünk vagy te… – Sinka István emlékére
Ha mégis
Kereslek, kutatlak
Öcsi, Csöpi és a Táltos
Négy rövid
Ó, barka…
Kék
Éled
Ma
Az angyal
A tini és a tárgyak
Válság
Felhők nélkül
Nem illik…
Három szék
Elveszve
Az anyák tehetetlenek, ha nagyobb Erők parancsolnak…
Ne feledj
Lehet, madár voltam – Válasz B. Tomos Hajnalnak szeretettel
Boldogító tudat
Ha nem így lesz…
Ellenőrzés
Lelkemben döbbent némaság
Nincs is talán
Drága kincs
Elment – Kiss Károly emlékére
Nénike vásárol
Mélység
Pünkösdi álom
Türelem türelem türelem
Egyedüli voltál – Áginak a másvilágra
Katlan fenekén
Elveszett vers

A címlapon: Fadgyas Tibor: Újévi fotogramm

2018. július 14.

2 hozzászólás érkezett

  1. B.Tomos Hajnal:

    Örömmel gratulálok, kedves Olga !

  2. Para Olga:

    Köszönöm szépen, Hajnalka. A legnagyobb elismerésem a szerkesztőé, köszönet és hála Cseke Gábornak. Tisztelettel

Szóljon hozzá!