Nagy László Mihály: A paradicsomban

A tengerpart mindent megért, napfelkelténél a parton ültetek, megzabáltátok a reggelit, és hagytátok, hogy lenyűgözzön a látvány, utána, uccu neki, dobd el magad, vizes legyen a hajad jelszóval, bele a jócskán sós tengerbe. Ez minden nap megismétlődött.
Az újdonság annyi volt, hogy Bea kérte, menjetek le Paradicsom-fürdőre, a nudista telepre, tíz kilométer oda, tíz vissza. Még soha nem voltatok ilyen helyen.
Az ötlet jónak tűnt, kecsegtetett a kilátás.
Ami tényleg látványos és izgató volt.
Az emberiség első kosztümét magatokra öltöttétek, pokróc, cigi, nasi, olvasnivaló és a gyönyörű kilátás, mi lehet ennél jobb?
Tényleg a Paradicsomban érezted magad. Az üdülőhely keresztapja tudott valamit.
És itt kezdődtek a problémák.
Megoldásként hasra feküdtél, s úgy olvastad Coelhot, mint a Bibliát, fel sem tekintettél, több mint egy órán át. A melletted fekvő szomszéd átszólt: bekapunk egy sört? Ne, ne, te csak maradj, hozom én!
A sör hideg volt. Jól esett.
A szomszéd, Ákos, megkérdezte: először vagy nudista strandon? Bólintottál. Ákos mondta, nehéz, de kivitelezhető. Ha szégyellős vagy, két változat van, leég a hátad, piros pecsenye lesz, vagy Swarzenegerré alakulsz, bevállalós leszel, stratégiákat követsz. Az első stratégiai lépés: a nagyon öreg és a nagyon kövér nőket bámulod. A siker első jelénél veszed a fürdőköpenyed, lemész a partig, ott a köpenyt ledobod, bedobod magad a tengerbe, elúszol a bójákig, ahol jó hideg a víz, aminek a hatása felülmúlhatatlan. Kiúszol, fürdőköpeny fel, tekintet le, nézed, milyen szép a homok, Coelho, sör, cigi, sósperec… A hátadra fekszel, a szép kék eget bámulod, olyan gyönyörű, hogy a Miss Univers elbújhat mellette.  A harmadik menet után már vigyázzállásban is állhatsz, tökéletes kiszereléssel.
Betartottál mindent, működőképes volt, már a hasad is barnult. Végignéztél a napozón, a férfiakat bámultad, több mint felének falfehér volt a hasa.
Bea kérdezte, jól érzed-e magad, van valami baj? Csak annyit válaszoltál: könnyű neked. Nem értette, de hirtelen felcsillant a szeme, s megrángatott: Né, Esztiék, gyere, menjünk oda.
Te az Esztire nem voltál kíváncsi, mert biztosan fotómodell, a társát nézted. A hasa le volt barnulva, s Barninak hívták, kezet ráztatok. Amikor Esztert bemutatták, kezet csókoltál neki, anyaszült meztelenül. Körülöttetek mindenki mosolygott, mulatott. Te nem értetted, miért.
Ezt kellett tenned, így voltál nevelve.
Már ami az udvariasságot és a protokollt illeti…

2018. szeptember 12.

Szóljon hozzá!