Search Results for “Eugenia Lee”

 

Eugenia S. Lee: Olimpiák és ami köztük van

július 19th, 2017

1988-ban rendezett Dél-Korea olimpiát és a következő téli olimpia is náluk lesz. Jól emlékszem, 19 éves voltam, ültem a televízió előtt és lenyűgözve bámultam a megnyitó ünnepséget, a legyező táncot, a sok csodás ruhát, a végtelenül fegyelmezett élőképeket.

Read full article | No Comments »

Eugenia S. Lee: Gangnam-style

július 14th, 2017

2 napra elmentünk pihenni a tengerhez. Ez persze nem túl sokat adó információ, lévén Dél-Korea tengeri félszigeten fekszik, így „elmenni a tengerhez” azt jelenti, hogy bármely irányba el kell indulni és ha csak nem a demilitarizált zóna szögesdrótja állja utunkat, akkor a tengerhez jutunk.

Read full article | No Comments »

Eugenia S. Lee: A halál érintése

július 12th, 2017

Az éjjelt még pelenkák és rákos betegek társaságában töltöttem, igyekeztem a tőlem telhető maximumot megtenni, hogy anyósomnak a lehető legkevesebbet kelljen szenvednie, de a több napos kialvatlanság megbosszulta magát, a mára virradó éjjel különösen nehézre sikerült, szóval reggel egyszerűen rosszul lettem.

Read full article | 2 hozzászólás »

Eugenia S. Lee: Lefordíthatatlan sorok.

július 7th, 2017

Élt egy költő itt Koreában, a neve Ko Un volt. A legnagyobbak egyikeként tartják számon. Olvasgatom a verseit eredetiben, közben azon gondolkozom, vajon ki merné vállalni, hogy lefordítja őket bármelyik másik nyelvre, amely mögött nem az ittenihez egészen hasonló kultúra rejtezik.

Read full article | No Comments »

Eugenia S. Lee: Nehéz idők könnyű lehelete

július 4th, 2017

Furcsa egy szabadnap volt ez a mai. Anyósomat ma a lánya őrzi a kórházban, úgy terveztük, kirándulunk egyet, igazán ránk fért.

Read full article | 3 hozzászólás »

Eugenia S. Lee: Művészet és Show business

június 30th, 2017

A sógorom és a sógornőm, azaz a férjem nővére és annak férje zenészek. A férfi született operaénekes, basszus, gyönyörű hangja van, annak is tanult itthon, majd tíz évig Olaszországban.

Read full article | No Comments »

Eugenia S. Lee: Kdráma, Kpop és a rögös valóság

június 28th, 2017

Korea egy ország, pont, mint bármely másik. Vannak benne jó dolgok és jó emberek, a másik oldalon pedig ennek az ellentéte is megtalálható.

Read full article | No Comments »

Eugenia S. Lee: Koreai jósda

június 23rd, 2017

Ismét éjjel van, éjfél is jóval elmúlt már. Kiérdemelt magányom ideje ez, ma is tettem a tőlem telhetőt. Azon gondolkoztam, mennyi mindent mesélhetnék, s vajon a hosszú és részletes beszámolókból mit olvasna ki bárki, aki az én nyelvemen ért.

Read full article | No Comments »

Eugenia S. Lee: Határon túl és innen

június 21st, 2017

A romániai magyar sajtó ellenzéki részének ellehetetlenítése kapcsán merengtem egy keveset. Nagy rálátásom ugyan nincs a dologra, de az igaz, hogy személyes jó barátnőm férje erdélyi magyar, az is, hogy koreai férjem legjobb barátja is az, akitől nem kevés alkoholbevitel mellett sajátította el anno a magyar nyelv alapjait, jobban, mint bárki, bármelyik iskolában.

Read full article | No Comments »

Eugenia S. Lee: Mandarin

június 16th, 2017

Jött a mandarinos autó az apartman elé. Fogtam tízezer wont és kiszaladtam venni egy zsákkal. A ritka alkalmak egyike, amikor készpénzt használhatok. Valódi jejui mandarint szállítanak télen a félszigetre, nagyon finom, édes, magja sincs. Már válogattam a kisteherautó platójáról, mikor utánam jött a férjem.

Read full article | 1 Comment »

Eugenia S. Lee: Nyár

június 14th, 2017

A legkegyetlenebb évszak. Júniusban még magas az ég és olyan kék, amilyenre valóban csak a rajta átvonuló hófehér bárányfelhők tarthatnak igényt. Ragyog a nap, tele a tengerpartok és a vízi élményparkok emberrel, akik fényvédő krémekkel, napernyőkkel, kar és homlokvédőkkel, kendőkkel és pólóban fürdéssel védekeznek a lebarnulás ellen. Abban a kultúrkörben bronzbarnának lenni nem az egészség, […]

Read full article | 4 hozzászólás »

Eugenia S. Lee: Kockaüveg

június 9th, 2017

Egészen picike koromban, még a balatoni évek előtt, a szüleimmel Budapesten éltem. Azt mesélték, az esküvőjük napján főtt kolbász volt az ünnepi ebéd, de a tányérokat és az evőeszközt a szomszéd adta kölcsön.

Read full article | No Comments »

Eugenia S. Lee: Honvágy 

június 7th, 2017

Lassan illendő lenne éreznem.   itt lenne az ideje, hogy magam elé képzeljem a Lágymányosi hidat vagy a Petőfit, ha még egyáltalán úgy hívják őket, és a budai alsó rakpartot, amint a reptérről hazafele autózom.

Read full article | 4 hozzászólás »

Eugenia S. Lee: A lánykérés

június 2nd, 2017

Kisebb balesetünk volt aznap. Drifteltünk a lefagyott 6 sávos főúton, ahol éjjel, munkából hazamenet már nem volt senki. Velünk dolgozott aznap a kisebbik gyermekünk, a lányunk, aki ki akarta próbálni, milyen üveggel dolgozni. A szokásos halétteremben ebédeltünk, aztán folyt a munka késő éjszakáig.

Read full article | No Comments »

Eugenia S. Lee: Senkiföldjén

május 31st, 2017

Ha nem is a “semmi ágán ül szívem”, de a senki földjén a lelkem. Szabó Lőrincet és a vízipókot nem tudom átadni, ahogy a Tanút sem, ahogy az Indul a bakterház is csak nekem vicces. Nem tudom azt az érzést megértetni, átéltetni senkivel, hogy mit jelentett életem első fekete FA szappana, az egyébként teljesen üres […]

Read full article | 2 hozzászólás »

Eugenia S. Lee: Körbejárták Európát

május 26th, 2017

24 évvel ezelőtt a férjem megkérte a kezem. Ez alkalomból elutaztunk Koreába, hogy bemutasson a szüleinek. Nagyon kedvesek voltak, igaz, akkor még nem beszéltem túl jól koreaiul, de azért elboldogultunk egymással.

Read full article | 1 Comment »

Eugenia S. Lee: Isten nevében?

május 24th, 2017

Koreában éltem, mikor az a hatalmas kompbaleset történt, amelyben több, mint háromszáz, 17 éves diák, és több tucat kiránduló lelte halálát. A baleset körülményei rettentőek voltak, a hajó kapitánya hullarészeg, a helyettese elment aludni, az irányítást egy aznap kezdett segéderőre bízták. Éjjel volt, a komp épp Jin-do (Dzsin do) sziget mellett haladt el, ahol a […]

Read full article | 3 hozzászólás »

EUGENIA S: LEE: Születésnap egy őszi estén

május 20th, 2017

Születésnapot ültünk ma. A nyolcvanadikat. Visszanézem a fotókat. Törékeny idős asszony, mellette a férje. Görbe vonalak, esetlen mozdulatok, a torta nem volt szokás errefelé az ő idejében. Mise is volt, templomba járó emberek. Közhelyes prédikáció, közhelyes pap, maga is elmúlt már hatvan, nemigen akar a múló idővel szembenézni. Isten embere nem siet találkozni a főnökével, […]

Read full article | No Comments »

EUGENIA S. LEE: Hegyet másztam

május 18th, 2017

Nem is hegy volt, ha koreaiként nézem, csak egy nevesincs dombocska. Ha magyar szemmel tekintek rá, akár még büszke is lehetnék. Amolyan Gellérthegy méretű, s annak is a vízeséses oldalával közel azonos meredekségű hegy tetejére küzdöttem fel magam.

Read full article | 4 hozzászólás »

Eugenia S. Lee: A dél-koreai elnökválasztás margójára

május 16th, 2017

Előrehozott választásokat tartottak Dél-Koreában, betetőzve ezzel az előző elnök, Pák Kün E dicstelen bukását, aki korrupciós botrányba keveredett, most börtönben ül. Ez a korrupciós botrány megközelítőleg sem volt olyan komoly, mint bármelyik magyarországi közbeszerzés lebonyolítása, illetve a közpénzek közpénz jellegének elvesztése, strómanok, malacszerelők felvirágzása, a szabad sajtó bedarálása és a Bayer-féle uszítások elfogadottsága, hogy a […]

Read full article | No Comments »

EUGENIA S. LEE: A monszunról

május 12th, 2017

Se kabócák, se telehold, csak sűrű sötét felhők az égen és mély csend. A fájdalom felerősödik, tompa magány nehezedik a kertre. Senki sem alszik, csak úgy tesz. Nem a jó gondolatok ideje ez. Szinte leszakad az ég, olyan súlyos terhet cipel. Még egy óra talán, és eljön a megkönnyebbülés.

Read full article | 2 hozzászólás »

EUGENIA S. LEE*: Van az az érzés,

május 5th, 2017

az, amikor a bizonytalanság olyan erős, hogy elhomályosít minden egyebet és maga válik az egyetlen biztos ponttá. Mikor nem azt nem tudod, hogy mit fogsz tenni holnap, hanem azt sem, hogy mit egy óra múlva. Kezdetben igyekszel felkészülni, a naprakészség álságos biztonságát keresed. Aztán jön a szorongás, eleinte csak ébredéskor, aztán már lefekvéskor is, végül […]

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Az én Koreám (2017.05.03)

május 9th, 2017

MIT MOND HOSSZU LAJOS? Azt mondja Hosszu Lajos, amikor a könyvtárban nemrég megkeres, és én neki egykoron megtörtént dolgokat említek, hogy ”na, ezt kellene megírnod, Tamás!” Szörnyűségeket mesélek a Ceaușescu diktatúrájából, ami még őt is meglepi. Ő ugyanis anyaországi magyar, lágyabb diktatúra, ugye…

Read full article | 2 hozzászólás »