Search Results for “Gergely Tamás”

 

Gergely Tamás: Vzscs, vzscs

június 23rd, 2018

A sirályokat hallgatja, s fejti meg a szövegüket, azok nem tudják, hogy Vadmalac érti a nyelvüket. -Vzscs, vzscs! – sipítja Kis Sirály, két nappal korábban tanult meg repülni. Amit mond, azt jelenti, hogy zavarták a fecskék, mert túl alacsonyan repültek aznap. -Vzscs, vzscs – folytatja a jeremiádot, tulajdonképpen csak ő mesél, és nem fogy ki […]

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Összefügg?

június 19th, 2018

Nézett ki Vadmalac az ablakon, mit látott, semmi különöset. Azaz a megszokottat. Utcát, házakat, metrókocsit, embereket. Hány közülük vadmalac, nem tudta. Nem lehet a külsõbõl megállapítani, azt belül hordozzák. Fa is volt a közelben, zselnicemeggy, nem is eggy, játszadozott a szavakkal. Ám azt csak õ tartotta számon, ugyanis elvirágzottak.

Read full article | 1 Comment »

Gergely Tamás: Hazugság

június 8th, 2018

Már az arénában sem érezte jól magát. Egyáltalán: oda kíváncsiságból ment, nem meggyőződésből. Az utcán pedig kifordult a bele a politikai plakátoktól. Meg a nem politikaiaktól. Meg… egyáltalán. Még magamagát is megvádolta azzal, hogy enged a nyomásnak. Hamisan gondolkozik. Otthon végül kimondta, ami a begyében volt. Kiordította: – Hazugság!

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: A kenguru erszénye

június 6th, 2018

”Hogy ki ne látszódjék a köldöke.” Vadmalac komájának volt három kérdése. Az első: ”Melyik birodalom volt nagyobb – az oszmán, vagy a móroké?” Vadmalac nem tudta, mert nem mérte. ”Benne sincs egyik sem a Bibliában.”

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Bocsánatot?

június 3rd, 2018

A Koma mondta – lélekszakadva, bár rég történt: – Azt állították, két órára viszik el, de évekbe tellett, míg az elsők hazajöttek. Mások odapusztultak. Nem tudták róluk a hozzátartozók, hol vannak, hogy vannak, élnek-e? S aki hazajött, már nem volt ember, sokan röviddel azután meghaltak. Vadmalac lehajtja a fejét, mit csinálna.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Babcsenko a négyzeten

június 1st, 2018

Lelőtték volna. Babcsenkót. Ha az ukrán belügy meg nem játszodja a kivégzést. De megtette. Most már nem tudjuk, hogy mi történt. Ki akart meggyilkolni kit, ki kicsoda… Hogy például az a fickó, aki a sajtótájékoztatón Babcsenkónak adta ki magát, maga Babcsenko-e vagy valamelyik aliasa… Például az, akit felbéreltek állítólag negyvenezer dollárért. Vagy euróért, egyre megy, […]

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Kinő

május 27th, 2018

Vadmalac három almaevési periódust különböztetett meg a saját életében. Az elsőben anyja hámozta, vágta fel szeletekre, majdhogynem dugta a szájába az almát. A másodikban Malackától tanulta el a szárat kivéve elmajszolni az egészet, attól a gondolattól indíttatva, hogy mindent a Jóisten teremtett, s hogy a mag evése külön élvezetet jelent. Viszont most a harmadikban kételye […]

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Kánikula májusban

május 26th, 2018

A Koma óbégatott, hogy kánikula van már májusban. Hallgatták, közben csöpögött a homlokukról az izzadtság. Egy idő után Vadmalac megunta az egyoldalú melegfrontot, hát odaszólt: – Hideg van, meleg van… Idézte a Komáját. – Hideg van, mondod, majd meleg van, sehogyan sem jó neked.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: A tűzrakó meséje

május 24th, 2018

Véghelyi Balázs új kötetéről Áll a költő Balogh Ágnes Emese borítóján (Üzenet érkezett, Üveghegy Köyvkiadó, Százhalombatta, 2018, Kaiser László szerkesztésében) és olvas. A stégen, amelyik egy széles folyóhoz vezet, ha a recenzió írója jól sejti, a Dunához. Vers meg a Duna – óhatatlanul József Attila verse jut eszünkbe, az, amelyikben ” zavaros, bölcs és nagy […]

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Svájc legyőzte önmagát

május 22nd, 2018

Van egy amerikai haverem (Connecticut), aki időnként fölcseréli Svájcot Svédországgal. Mikor még papíron leveleztünk, gyakran Svájcot írt a borítékra, aztán egy-egy értelmesebb postás néha áthúzta az országnevet, amikor meglátta, hogy Stockholmról van szó.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: AZ ÉN KOREÁM/2018. május 14.

május 14th, 2018

Napoleoni Olvasom Loretta Napoleoni könyvét Észak-Koreáról (North Korea. The country we love to hate. Én svéd fordításban veszem kézbe: Nordkorea. Landet vi älskar att hata; magyarra talán így fordítható: Az ország, amit gyűlölni imádunk.) Érdekes könyv, felmondja, amit száz könyvből összeolvasott, vannak számomra ismeretlen, főleg történelmi részletek.

Read full article | 5 hozzászólás »

Gergely Tamás: Felnéz: meleg

május 14th, 2018

Éppen nem vacogott, de fázósan húzta össze e kabátját. Nyaknál főleg – hiába volt még a tarkója is szőrös – érezte a hideget. Viszont ha felnézett, nem az az egyhangú téli szürke és alacsony kupola kurtította meg a látóhatárát, egészen meglepődött, vastag pamaccsal festett valaki oda dinamikus formákat. És ami meglepte, hogy nem szürke, hanem […]

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Fakanál

május 13th, 2018

Kitett egy fakanalat maga elé, hogy az a kamera. Fényképezőgép. És akkor próbálgatta, hogy milyen kép felelne meg a helyzetének. Az ő privát állapotának, de vonatkoztatva ugyanakkor a világ állásához. Mert azt úgy kell.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Óvatos

május 11th, 2018

Belátta, igazuk van azoknak, akik óvatosságra intik. – Húzd meg magad! – szólt a szomszédja. – Olyan időkent élünk? – Lesz még cifrább is!

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Klemátisz

május 10th, 2018

Bámulta a virágot. Csodálta az aláhajló szelíd kék harangokat. – Világszépe vagy – mondta neki – de miért hajtod le a fejed? Válasz nem érkezett. – Valami ősi bánat?

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Az én Koreám

május 8th, 2018

KIM EGYEZTET 2018. május 2. / Felgyorsultak, ugye, az események: Észak-Korea részt vett az olimpiai játékokon Dél-Korea mellett, azaz egy csapatban, hivatalos meghívás érkezett Moon elnök számára Északról, különböző szintű találkozók jöttek létre Észak és Dél között, sőt, titokban ugyan, de az USA is küldött magas rangú tisztviselőt előkészíteni a Kim-Trump találkozót, mert olyan is […]

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Felnéz: meleg

április 29th, 2018

Éppen nem vacogott, de fázósan húzta össze e kabátját. Nyaknál főleg – hiába volt még a tarkója is szőrös – érezte a hideget. Viszont ha felnézett, nem az az egyhangú téli szürke és alacsony kupola kurtította meg a látóhatárát, egészen meglepődött, vastag pamaccsal festett valaki oda dinamikus formákat. És ami meglepte, hogy nem szürke, hanem […]

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Fagylalt meg forradalom

április 25th, 2018

Kismalac örökkön a szülők nyakán lógott, hallgatta még azok politikai elemzéseit is. – Apu, HÁBORÚ lesz? – kérdezte meg az egyik szünetben. Vadmalac meg sem lepődött a kérdésen, nem volt ahhoz lélekjelenléte, kijavította kisfiát kapásból: – FORRADALOM, kisfiam, ha valami. Majd, hogy az jobban megértse az összefüggéseket, megtoldotta ennyivel: – Amikor nem árusítanak az utcán […]

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: A hír

április 22nd, 2018

A Koma jött a hírrel, hogy már kétezres a lista. S hogy nem lehet tudni, megállnak-e itt, a kétezernél. A lista szóra Malacka kijött a konyhából. Nyugtalanul nézett Vadmalacra, az is elég sápadt volt. Megvárták, amíg bekapják a vacsorát, és a Koma elbúcsúzott, s akkor, hogy magukra maradtak, megkérdezte Malacka a társától: – Belelőnek minket […]

Read full article | 1 Comment »

Gergely Tamás: Rosszra rossz

április 20th, 2018

Vadmalac Komája tapintott rá lényegre. Kérdés formájában, de mégis: – Miért van az – kérdezte -, hogy a rossz után rossz jön? Ezen már Vadmalac is gondolkozott. Mégse tudott mást válaszolni, mint hogy: – Ez nem ugyanaz a rossz.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Április 16.

április 18th, 2018

Salkaházi Sára emlékére Vadmalac az eget nézte, az volt az ő szentélye. Emlékezett. “Azt mondta, fegyver által fog meghalni. Megsejtette. Olyan időket éltek. Azt kérte, ehessen valamit. Az időt arra használta, hogy átadja az otthon pénzét. Tudta, hogy vissza már sohasem engedik.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Radíroz

április 14th, 2018

Frissen ébredve nyúlt ki a paplan alól. Azaz éppen csak hogy magához térve, az álom akár fátyolfelhő az égen, ingadozott a fejében. Friss tehát nem volt. De igyekezett… Igen… hát azt akarta, hogy vegye elő a nagy radírt, és radírozzon ki valamit a múltjából. Amiről álmodott. Amikor a Komáját megsértette. Mert gőgös fiatal volt.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Csak növények

április 12th, 2018

Vadmalac Komája áradozott már kora reggel: hogy milyen szép a természet, hogy tó meg harmat, meztélláb haladt át a mezőn. Jó, hát akkor Vadmalac meg merte kockáztatni a kérdést. Előbb ugyan leültette a komáját: – Teee, komám, ahhoz mit szólnál, ha mi, emberek hagynánk a természetet magára? Komáját mintha fejbe kólintották volna.

Read full article | No Comments »

Kopirájt / Gergely Tamás: ISTEN A HIBÁS

április 10th, 2018

Egy biztos: a választáson is kiderült, hogy Isten teremtménye nem tökéletes. Pontosabban: Enni tud, az étel – ha van – nem megy mellé, fel tud öltözni, össze tud hajtani egy papírlapot. Gyűlölködni is igencsak! Egyik-másik még olvasni is képes, felismeri például a választási cédulán a nevét. Az más kérdés, hogy nem mindent ért meg, no […]

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Gyolcs

április 7th, 2018

Szomorú szoprán sirat lassú, fájdalmas hangon. Lassú, ahogyan halottat tekernek gyolcsba. Sima a mozdulat, mint egy Górecki-szimfónia, s a fény csupán szűrődik. Vadmalac különösnek tartja, hogy gyászolni tud, bár a holtak közül senkit nem ismer. Sosem látott sorsok vonulnak el a szeme előtt, tömeg.

Read full article | No Comments »