Search Results for “Gergely Tamás”

 

Gergely Tamás: Bezárul

július 22nd, 2017

Áll Vadmalac a mezőszélen, azaz az obszervatórium domboldalának alján. Olyan a domboldal, mint egy legelő, amit viszont nem is kaszálnak, vagy mint erdei tisztás – az Isten vetette el, ami ott terem, kinő a földből. Vadmalac közel megy, és hozzászól az immár sárguló fűszálakhoz. Egyhez, amelyik hozzá legközelebb áll: ”Most volt, hogy szürkéllt a föld, […]

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: A koma bánata

július 13th, 2017

Vadmalac ünnepelt: állt a tömegben, és már a tizedik golyót is kilőtte. Odakerül erre a komája. Lógó orral, kétnapos borostájával, amúgy sem felemelő látvány. ”Hadd el, komám, – vigasztalja – itt mindjárt seritalt osztanak.” De arra meg köp a komája.

Read full article | 1 Comment »

Gergely Tamás: Félnek mind

július 10th, 2017

Hátráltak mindketten, azaz együtt. Vadmalac meg Malacka. Nem volt náluk fegyver, sem golyóállómellény, dehogy. Se konyhakés, még fakanál sem. Hátráltak. Gondolatban hátrálnak, vagyis a gondolataikban.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Szenny

július 3rd, 2017

Furcsa látvány fogadta, amikor Vadmalacékhoz belépett. Mentora lábon, sőt egyre nyújtogatja a nyakát, mint aki felülről húznak, körülbelül. A koma nem szól, csak közelről megvizsgálja. Megkönnyebbülten nyugtázza, hogy: ”felkötve nincsen”.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Tornádó

július 3rd, 2017

Fújt a szél, nem minden irányból, hanem hol innen, hol onnan, ám néha nem is szél volt, inkább vihar. El is vitt olykor vadmalacokat, egyiket-másikat úgy a falhoz csapta, hogy taknyuk-nyáluk összefolyt.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Burkában

július 1st, 2017

”Szerencsénk van ezzel a napfénnyel!”, mondta Vadmalac komája. Vadmalac csak nézett széjjel, várta, mi lenne a vége a litániának. ”Hogy ilyen, amilyen.”, folytatta a koma. ”Hogy tükröződik.”

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Három óra

június 28th, 2017

”Most akkor…”, kezdte el mondókáját Vadmalac. Komája figyelt, meg akart felelni a kérdéseknek, úgy gondolta, mindent tud már. Kicsit büszke is volt Asperger-emlékezőképességére. Hogy azért mennyit csúfolták.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Pantomim

június 27th, 2017

Fellépett egy nyári táborban, tulajdonképpen kötelezték – mi legyen, töprengett, mi fejez ki engem? Álmában pantomim művész volt, amatőr, illetve az alkalom szülte, jeleneteit korábban mindössze eltervezte.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Napéjegyenlő

június 24th, 2017

Vadmalac komája nem értette – ezt az egészet. Illetve az egészet értette volna, hanem ez a fél-fél intim játéka idegen volt számára. Mert miért nem változatlan az arány? Miért nincs állandóan ugyanannyi fény, és ugyanannyi sötétség?

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Az én Koreám

június 23rd, 2017

Bárkit bármikor bárhol 2017 június Itt van ennek a pórul járt amerikai fiatalnak az esete. A világsajtót bejárta az ügy, nem részletezem. Turista volt Észak-Koreában, ellopott (?) egy jelszót a szállodában, elítélték tizenöt évre. Tizenhét hónap után átadták kómában, mint egy zsák sódert vitték, lépni sem tudott, nagyon rövid időre rá meghalt. Amerikai orvosok nem […]

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Vadmalac zavara

június 14th, 2017

Malacka filmet látott, s meghatódott tőle. Amikor mesélte, azt emelte ki, hogy igen emberi volt, mindenik szó nélkül vállalta, vitte a rá kiszabott batyut. Amit a sorstól kapott. ”Szépen fogalmaz” – gondolta Vadmalac. – S milyen igaz. Hogy mindenkinek van egy egyéni…” Felállt, körbenézett, de semmit nem látott maga körül, mármint a sajátját, egészen zavarba […]

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Az Idő partján

június 7th, 2017

Kiültek a dombtetőre, előttük hömpölygött a folyam. Malacka meg Vadmalac, ritka csendes pillanatok egyike. Enyhén sütött a nap, nem tűzött, Vadmalac társa vállát átölelte.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Árnyékfénykép

június 5th, 2017

Vadmalac valami furcsát látott. Meglepte a dolog, mert úgy hitte, mindent látott, megélt, tapasztalt korábban. Szóval a képen egy fekete kamera, japán fényképezőgép látszott (”Hogy a japcsik ebben mindig a legjobbak!”), s annak a folytatásaként sötétség, de legalábbis árnyék látszott, Vadmalac úgy érzékelte. – Hát ilyen is van?, futott ki a száján.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Nedvzöld

június 4th, 2017

Születésnapi ajándék Muhi Sándornak Ültek a folyó partján. Vadmalac meg a Komája. – Figyeled – mondta Vadmalac, – ma olyan ”nedvzöld” a színe. A koma egyre csak mormolta: ”Nedvzöld, nedvzöld.” Majd Vadmalachoz fordulva ezt mondta: ennek a folyónak ezer színe van. Mert te adsz nevet nekik.”

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Kettejükről szól

május 25th, 2017

– Gyere csak! – mondja a komájának, ahogy az belép. Még be se lép, lába a levegőben. Láthatóan fontos a közölnivalója. Az is. – Álmomban színdarabot írtunk. Írtunk, illetve benne is voltunk. Komája csak nézi, felhúzott bal szemöldöke homlokán ragad. A kíváncsiságtól. – Azaz kettőnkről szólt a darab, nem volt készen, folyamatosan írtuk.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Kinek neve, kinek feladata

május 23rd, 2017

– Vadmalac – vetette oda, tulajdonképpen foghegyről, bár megalázni dehogyis akarta. Azt akarta elkerülni, hogy a fa őt modorosnak találja. Erre vigyázott. Az úgy is vette. Vagyis semmiképpen sem rossz néven, sőt megpróbálta maga is: – Zselnice – mutatkozott be, de aztán kijavította magát, mert úgy volt szoktatva: – Zselnicemegy.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Ott benn

május 18th, 2017

”Te, ott benn!” – mondta újra Vadmalac. Kissé zavarban volt a megszólítással, hiszen önmagát szólította volna, vagy meg is tette? ”Mert mit látok? – fogalmazott magában. – Egy sörtét. Élénk, de kicsi szemet, közepesen fejlett agyart, ha a tükörbe nézek, de téged, soha!” Hiszen a tükör előtt állt.

Read full article | 1 Comment »

Gergely Tamás: Öl a szó

május 16th, 2017

Kismalac a vízipisztolyával játszott. Majd Poszeidónra tért át, egy nagy szigonnyal hadonászott. Vadmalac komája igen elmés pillanatában leledzett, talán az istentisztelet ihlette meg, rábök a gyerek szigonyára, s azt mondja, kissé hajlottan vagyis felfele sandítva mentorára: – A szó is meg tud vágni.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Újabban

május 13th, 2017

– Én újabban… – kezdte el a mondókáját Vadmalac. Malacka, sőt a gyakran náluk tartózkodó haver, ”koma”, ahogyan egymás között nevezték, szóval kissé meglepődtek, megérezték a pillanat emelkedett voltát. Hát ha Vadmalacnak kinyilatkoztatása következik… Szóval csend lett, Malacka megállt a vasalásban.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: A Fifi

május 11th, 2017

/* Mire gondolt az író? */ Júniusban jelenik meg Fifi című könyvem az Üveghegy Kiadónál. Hogy mire gondoltam írásakor, tisztázom azt is azonnal, előbb hadd mondjam el, mire gondolok most. Arra, hogy “végre!” Mert a meseregény megjelenésének története van…

Read full article | 3 hozzászólás »

Gergely Tamás: Beporoz

május 10th, 2017

Bámulta az eget, figyelte, hogyan szállnak a sirályok. Egy kis katicabogarat is észrevett, az egy ideig a beüvegezett terasz egyik üveglapján araszolgatott, majd feladta, s elrepült. Vadmalac félve nézett utána, ”nehogy egy sirály elkapja!” Azután észrevette a húsvéti nárciszt. Húsvét ugyan már régen elmúlt, ám ez a tő csak most ébredt fel, virága teljében leledzett.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Az én Koreám (2017.05.03)

május 9th, 2017

MIT MOND HOSSZU LAJOS? Azt mondja Hosszu Lajos, amikor a könyvtárban nemrég megkeres, és én neki egykoron megtörtént dolgokat említek, hogy ”na, ezt kellene megírnod, Tamás!” Szörnyűségeket mesélek a Ceaușescu diktatúrájából, ami még őt is meglepi. Ő ugyanis anyaországi magyar, lágyabb diktatúra, ugye…

Read full article | 2 hozzászólás »

Gergely Tamás: Pezsgő

május 8th, 2017

Malacka a pezsgőt szereti, úgyhogy Vadmalac is azt issza, közben elmélkedik. Még mindig el tud csodálkozni azon, hogy szőlőből készítik, s hogy pezseg. Mitől? A buborékokat bele ki dugta? Két kortyolás közben a felhőket is figyeli, olyan a mutatványuk, akár egy élő festmény. Az előbb még sárgás volt, most egyetlen haránt elhelyezkedő szürke test. Oldalak […]

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Helikopter

május 7th, 2017

Helikopter keringett a feje fölött. Nagyváros – a fejük fölött. ”Mennyi? Kérdezte magától a sugarában vagyunk legalább százezren.” Arra gondolt, betörőket keresnek. Hogy mennyire effektív… ”Mindegy”, legyintett. Előjött sajnos egy régi emléke Bükkből, amikor a helikoptert a lakosság ellen használták. Elnémították a pap szavát, amikor az egy ellenállót temetett.

Read full article | No Comments »

Gergely Tamás: Kapavágás

május 6th, 2017

A koma már évek óta eljárt hozzájuk, de csak aznap vette észre, hogy Vadmalacnak van egy mély ránc a homlokán. A közepén, s lefele tart a két szemöldök közötti szabad nyereg irányába. ”Kapavágás?” – tette fel a kérdést. Amit Vadmalac nem tudott hogyan értelmezni: vegye úgy, hogy komája azt hiszi, munkahelyi balesetet szenvedett? Vagy hogy […]

Read full article | No Comments »