Search Results for “Klasszikusok kézfogása”

 

Klasszikusok kézfogása: Pilinszky János

október 16th, 2017

Zsoltár Aki több napos éhezés után kenyérre gondol: valódi kenyérre gondol.

Read full article | 1 Comment »

Klasszikusok kézfogása: Lászlóffy Aladár

október 12th, 2017

Albinó pipacsok Ördögök szekerén ördög a szekeres, ebben a világban logikát ne keress.

Read full article | 1 Comment »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Ferenc

október 9th, 2017

Áldottak és áldozatok Üdvözlégy József Attila! Üdvözlégy Jóság, Tisztaság, Szeretet, Áhítat, Áldozat, Okosság, Vereség, Gyötrelem, Fény és Magasság, Árva Hódolat, Megadás és Lángtudat! Üdvözlégy neked, akit nem ismerhettem személyedben, csak sírodat a Kerepesi temetőben. Meg nélküled-árva családodat, a cselekvő ember-hagyatékot: Jolánt, Etust, a Makai-gyerekeket, Juditot. Aztán Vágó Mártát, a pszichológus Gyömrői Editet, akivel Londonban találkoztam, […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Dsida Jenő verse, Gy. Szabó Béla metszete

október 8th, 2017

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Szabó Lőrinc

október 3rd, 2017

Közös sors Egyenruhában vagyok, egyszerű egyenruhában, mint a réti fű. Egyenruhában, mint a búzaszem, kezdtem, folytatom s végzem életem.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Dsida Jenő

szeptember 15th, 2017

Nyáresti áhitat Lépkedj vigyázva, kedves! Míg mély varázsa tart e percnek, ülj le mellém. A csöndet ne zavard.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Ligeti Ernő

szeptember 12th, 2017

DARDZSILING – Hát ön az? – hajolt közelebb feléje Campbell dr. és kíváncsian nézett körül a cellában. Földre teritett gyékény a sarokban, négy gyalulatlan szekrény a fal mellett, két láb magas, nyolc hüvelyk széles tekercsek bennük, szeszélyes összevisszaságban; ládák a bejárónál, európai könyvek, pecsételő ostyák, palatábla; az egyik láda tetején néhány ing, főzőedény, el nem […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Selma Lagerlöf

szeptember 7th, 2017

A SZENT ÉJSZAKA* Mikor ötéves voltam, nagy bánat ért. Nem is hiszem, hogy volt azóta nagyobb bánatom. Úgy történt, hogy meghalt a nagyanyám. Azelőtt mindennap ott üldögélt a sarokdiványon és mesélt nekünk. Úgy emlékszem, mintha nagyanya mindig csak ott ült volna és mindig csak mesélt volna, reggeltől estig, mi gyermekek pedig körülötte ültünk és úgy […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

szeptember 6th, 2017

SZOMORÚ FRISS ISTVÁN Egy Rippl Rónai-kép alá Öreg szemek. Magyar tájra néznek, Melyen némán szállanak az évek, Melyen ősz van, magyar bánat ősze, Szivem néki régi ösmerőse. Jól ösmerem kendet is, vén szittyám, Szomorú Friss István.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

szeptember 5th, 2017

VÁLASZ ADY ENDRÉNEK A Pimodán Hotelben Koccintsunk, cimbora, Hadd részegítse lelkem Dalaid színbora A Pimodán Hotelben.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

szeptember 4th, 2017

PETŐFI-KÉP Az én lelkemben így él a te képed: Nagy garaboncás, a széllel dacolva Űzöd a jövőt és a messzeséget, Belésírván a lelked a dalodba.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

szeptember 2nd, 2017

Gályarabok A tenger a hazánk, S kezünk bilincsbe verve. Üdvözlégy, álmodás És vágyak végtelenje!

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

augusztus 29th, 2017

KÉPZELT UTAZÁSOK Most, hogy száll az alkonyóra, És kitágul a szoba, S ködbe vész a falu tornya, S jön az árnyak nagy sora;

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

augusztus 28th, 2017

A tegnapot most váltja föl a holnap. Sötéten silbakolnak még a fák. Az út köves, házszegte pusztaság. Utolsó fénye húny a csillagoknak.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Székely János*

augusztus 27th, 2017

ÉJSZAKA Kéken Dereng a hold a néptelen vidéken. A tar hegyek, mint álmodó vadak, Mint ázott barmok, úgy párállanak, Süttetvén sovány hátukat a holddal. Hullámzik, szuszog, lüktet a hegyoldal.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

augusztus 26th, 2017

KÖLTŐK Vannak poéták, akik sosem írnak, Csak a szivükben élnek költemények, Valami nagy búbánat érte őket, S azóta lettek költőkké szegények.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

augusztus 25th, 2017

A PANORÁMÁS Tessék, urak, hölgyek, folyvást lehet, A legjobb alkalom csekély belépti- Díj mellett nézni a világ csodáit.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

augusztus 24th, 2017

ARANY NYOMÁBAN A nagykőrösi magyar éjszakában így bandukoltál akkor, mint ma én, Rossz csillagok jártak szegény hazádra, S te voltál itt a biztos, méla fény.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Arany László

augusztus 22nd, 2017

Későn (Lenau után, – Szalay Gizellának) Már elnyit a tavasz, varázsa széled, Szép álma eltünt, el van zengve dalja, Üde virágát nyári hő aszalja, – Munkára int, küzdésre hí az élet.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Bárd Oszkár

augusztus 12th, 2017

Az orvos a faluban Vörhenyjárvány van. Járom a falut, mely, mig a világ fejlődött, aludt. Hova az ember kutatón benéz, trágyalé minden, piszok és penész.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Kosztolányi Dezső

augusztus 11th, 2017

Kulipintyós, somogyi költő Jaj, mennyi költő rohan ezen a nap-vert országúton, a porban és csöndben, a kék mezőn, melyre ráborul a zöld ég. Akár a mezei patkányok szaladnak riadt szemmel, ismeretlen célok felé. Mióta itt vagyok, néggyel-öttel volt találkozásom. Mind háború-viselt rokkantak, szegény iparosok, parasztok, kik alkalmatlanná váltak a munkára. A többi költő lelkében, ki […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Létay Lajos

augusztus 8th, 2017

Elkaphat a legelső szél (Ne úgy magyarázd versemet, mert nem szivbéli ősz,. amiről most énekelek.)

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Szerb Antal

augusztus 7th, 2017

ÚJSÁGÍRÁS ÉS IRODALOM Az ujságírás, azt mondják, nem irodalom, mert pusztán mulandó napi igényeket elégít ki, hiányzik belőle a maradandóság kritériuma, eleve lemond a halhatatlanságról, nem tarthat tehát arra sem igényt, hogy az irodalomtörténész, az irodalmi halhatatlanság ügyvivője, számontartsa és a jövendő részére konzerválja.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Nadányi Zoltán

június 28th, 2017

Ezerarcú szeretőm Az én szeretőm oly szeszélyes, ő minden pillanatban más, de úgy megváltozik az arca, nincs rajta ismerős vonás.

Read full article | 1 Comment »

Klasszikusok kézfogása: Mátyás Ferenc*

június 13th, 2017

Fut a nyúl Fut a nyúl, a vadász    áll, de fut a golyó, csöpög a piros vér,    s betemeti a hó.

Read full article | No Comments »