Search Results for “Klasszikusok kézfogása”

 

Klasszikusok kézfogása: Szántó György – A HÁROM PETŐFI (2)

december 10th, 2017

Ibrányi, a kalandor Voltak közöttük mindenfélék. Jurátusok, parasztok, felszabadult jobbágyok, polgárok és mesteremberek, katonák és papok, színészek és kóborló szegénylegények. Voltak köztük magyarok és székelyek, bácskai szerbek és bánáti svábok, meg bolgárok, meg bécsi diákok, a halálfejes légióból. Még olasz is akadt, a Don Miguel és Zanoni ezredekből.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Szántó György

december 9th, 2017

A HÁROM PETŐFI Felbukkan a főhős   A fogolytranszport bizony nagy utat tett meg. Ha az ember így messziről, száz év madártávlatából tekint le másfél ezer szerencsétlenre, mint vánszorog a forró erdélyi nyárból a kegyetlen szibériai télbe, hegyszorosokon, hágókon, roppant síkságokon, széles folyamokon, végtelenbe kanyargó országutakon át, olybá tűnik az egész, mint egy elkárhozott hangyamenet, […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Ady Endre

november 25th, 2017

Egy napló kezdete Mondjuk: [1914] január huszonkilencedik napján. Rend, félelem, szanatórium, Elmaradt csókok s duplával igértek: Értek-e valamit s mennyit értek?

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Arszenyij Tarkovszkij

november 10th, 2017

PAUL KLEE Hol volt, hol nem egy piktor, Paul Klee, Hegyeken túl, hetedhét határban. Sok-sok színes plajbásszal az allé Fái közt ült naphosszat magában.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Rabindranath Tagore

november 9th, 2017

A TENGERÉSZ A Madhu hajós csónakja Rajgunj rakodópartjánál van kikötve. Haszontalanul van ez megrakva kenderrel és itt feküdt az már egyre tétlenül oly sokáig. Bárcsak ide kölcsönözné nekem csónakját, ellátnám azt száz evezővel s felvont vitorlákkal, öttel, hattal vagy héttel.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Hans Christian Andersen

november 4th, 2017

A CSINTALAN FIÚ Volt egyszer egy öreg költő, egy olyan igazán jó öreg költő. – Egy este, midőn otthon üldögélt, künn iszonyú rosz idő volt, csak ugy szakadt az eső; az öreg költő azonban kedélyesen üldögélt kandallója mellett, melyben élénk tűz lobogott, és rajta sült alma sistergett.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Rabindranath Tagore

november 1st, 2017

A GONOSZ LEVÉLHORDÓ Miért ülsz ott a padlón oly csendben és hallgatagon? Mondd meg, drága anyám. Az eső becsap a nyitott ablakon át, egészen megáztat és te azt nem veszed észre. Hallod-e, hogy négyet üt a gong? Itt az ideje, hogy a bátyám hazajöjjön az iskolából. Mi történt veled, hogy oly különösnek látszol?

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Pilinszky János

október 16th, 2017

Zsoltár Aki több napos éhezés után kenyérre gondol: valódi kenyérre gondol.

Read full article | 1 Comment »

Klasszikusok kézfogása: Lászlóffy Aladár

október 12th, 2017

Albinó pipacsok Ördögök szekerén ördög a szekeres, ebben a világban logikát ne keress.

Read full article | 1 Comment »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Ferenc

október 9th, 2017

Áldottak és áldozatok Üdvözlégy József Attila! Üdvözlégy Jóság, Tisztaság, Szeretet, Áhítat, Áldozat, Okosság, Vereség, Gyötrelem, Fény és Magasság, Árva Hódolat, Megadás és Lángtudat! Üdvözlégy neked, akit nem ismerhettem személyedben, csak sírodat a Kerepesi temetőben. Meg nélküled-árva családodat, a cselekvő ember-hagyatékot: Jolánt, Etust, a Makai-gyerekeket, Juditot. Aztán Vágó Mártát, a pszichológus Gyömrői Editet, akivel Londonban találkoztam, […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Dsida Jenő verse, Gy. Szabó Béla metszete

október 8th, 2017

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Szabó Lőrinc

október 3rd, 2017

Közös sors Egyenruhában vagyok, egyszerű egyenruhában, mint a réti fű. Egyenruhában, mint a búzaszem, kezdtem, folytatom s végzem életem.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Dsida Jenő

szeptember 15th, 2017

Nyáresti áhitat Lépkedj vigyázva, kedves! Míg mély varázsa tart e percnek, ülj le mellém. A csöndet ne zavard.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Ligeti Ernő

szeptember 12th, 2017

DARDZSILING – Hát ön az? – hajolt közelebb feléje Campbell dr. és kíváncsian nézett körül a cellában. Földre teritett gyékény a sarokban, négy gyalulatlan szekrény a fal mellett, két láb magas, nyolc hüvelyk széles tekercsek bennük, szeszélyes összevisszaságban; ládák a bejárónál, európai könyvek, pecsételő ostyák, palatábla; az egyik láda tetején néhány ing, főzőedény, el nem […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Selma Lagerlöf

szeptember 7th, 2017

A SZENT ÉJSZAKA* Mikor ötéves voltam, nagy bánat ért. Nem is hiszem, hogy volt azóta nagyobb bánatom. Úgy történt, hogy meghalt a nagyanyám. Azelőtt mindennap ott üldögélt a sarokdiványon és mesélt nekünk. Úgy emlékszem, mintha nagyanya mindig csak ott ült volna és mindig csak mesélt volna, reggeltől estig, mi gyermekek pedig körülötte ültünk és úgy […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

szeptember 6th, 2017

SZOMORÚ FRISS ISTVÁN Egy Rippl Rónai-kép alá Öreg szemek. Magyar tájra néznek, Melyen némán szállanak az évek, Melyen ősz van, magyar bánat ősze, Szivem néki régi ösmerőse. Jól ösmerem kendet is, vén szittyám, Szomorú Friss István.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

szeptember 5th, 2017

VÁLASZ ADY ENDRÉNEK A Pimodán Hotelben Koccintsunk, cimbora, Hadd részegítse lelkem Dalaid színbora A Pimodán Hotelben.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

szeptember 4th, 2017

PETŐFI-KÉP Az én lelkemben így él a te képed: Nagy garaboncás, a széllel dacolva Űzöd a jövőt és a messzeséget, Belésírván a lelked a dalodba.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

szeptember 2nd, 2017

Gályarabok A tenger a hazánk, S kezünk bilincsbe verve. Üdvözlégy, álmodás És vágyak végtelenje!

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

augusztus 29th, 2017

KÉPZELT UTAZÁSOK Most, hogy száll az alkonyóra, És kitágul a szoba, S ködbe vész a falu tornya, S jön az árnyak nagy sora;

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

augusztus 28th, 2017

A tegnapot most váltja föl a holnap. Sötéten silbakolnak még a fák. Az út köves, házszegte pusztaság. Utolsó fénye húny a csillagoknak.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Székely János*

augusztus 27th, 2017

ÉJSZAKA Kéken Dereng a hold a néptelen vidéken. A tar hegyek, mint álmodó vadak, Mint ázott barmok, úgy párállanak, Süttetvén sovány hátukat a holddal. Hullámzik, szuszog, lüktet a hegyoldal.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

augusztus 26th, 2017

KÖLTŐK Vannak poéták, akik sosem írnak, Csak a szivükben élnek költemények, Valami nagy búbánat érte őket, S azóta lettek költőkké szegények.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

augusztus 25th, 2017

A PANORÁMÁS Tessék, urak, hölgyek, folyvást lehet, A legjobb alkalom csekély belépti- Díj mellett nézni a világ csodáit.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

augusztus 24th, 2017

ARANY NYOMÁBAN A nagykőrösi magyar éjszakában így bandukoltál akkor, mint ma én, Rossz csillagok jártak szegény hazádra, S te voltál itt a biztos, méla fény.

Read full article | No Comments »