Search Results for “Klasszikusok kézfogása”

 

Klasszikusok kézfogása: Szántó György – A HÁROM PETŐFI (8)

december 20th, 2017

Ibrányi naplója Lapozgatunk Ibrányi Kázmér naplójegyzeteiben, amelyek sajnos, csak igen hiányos és megrongált állapotban jutottak kezünkbe. 1850. január 10. Felletár Józsi, úgy látszik, egészen jól fordít. Legalábbis a verseknek a foglyok közt igen szép sikere van, Józsinak több példányban kell lemásoltatni a verseket, mert elnyüvik őket. Egy örménynek támadt az a gyakorlati ötlete, hogy áruljuk […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Szántó György – A HÁROM PETŐFI (7)

december 17th, 2017

Felbukkan Petőfi A fogolytábor tizenhat emeletes barakkot és egy kőházat ölek körül másfél ölnyi magas palánkkerítéssel. A kőházban a parancsnok lakott segédtisztjével és más három alárendeltjével. A hatalmas fenyőszálakból összerótt barakkokban a deportáltak, részben politikai száműzöttek, részben mindenféle gonosztevők, a hatalmas birodalom minden részéből.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Szántó György – A HÁROM PETŐFI (6)

december 15th, 2017

Katorga A deportáltak tábora közel volt a bányához és mintegy két óra járásnyira a várostól. Ide már szánokon érkeztek a fogoly magyarok és a kormányzó jóvoltából birkabőr subákban, halinacsizmásan, báránykucsmásan. A fogolytábor parancsnoka, egy kis köpcös őrnagy meg külön levelet kapott a kormányzótól, amelyben az meghagyta neki, hogy emberségesen bánjék a magyar hadifoglyokkal.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Szántó György – A HÁROM PETŐFI (5)

december 13th, 2017

Manyilov tábornok A másfél ezres fogolytranszportból alig háromszázan jutottak el Tobolszkig. Sokan már az út elején kidőltek, de legtöbben a hidegben pusztultak el, mert amúgy is elnyűtt ruházatuk nem a szibériai tél számára készült. A transzport parancsnokai, a kozáktisztek nem sokat törődtek ezekkel az egyéni tragédiákkal. Amikor a legközelebbi helyőrségnek átadták a transzportot, röviden számolták […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Szántó György – A HÁROM PETŐFI (4)

december 12th, 2017

A két Petrovics Ibrányit történetesen két testvérrel láncolják ősze. Az egyiket Petrovics Eleknek hívták, a másikat Arzénnak. Ha külsőre volt is köztük úgynevezett családi hasonlatosság, természetükre nézve meglehetősen különböztek egymástól. Elek szelíd volt és költői lelkületű, Arzén indulatos, szeszélyes és lobbanékony. Így persze ő viselte hármuk közt legnehezebben a rabság nehéz jármát, és Kázmér hasztalanul […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Szántó György – A HÁROM PETŐFI (3)

december 11th, 2017

Kacskaringós utak Ettől az időponttól kezdve csak igen kevés adat jutott birtokomba Ibrányi további pályafutásáról. Csak annyit tudok, hogy volt pápai diáktársai, Petrovics, Jókai és Orlai Petrics több ízben találkoztak vele az ország legkülönbözőbb pontjain, és mindjárt hozzá is tehetem: a legkülönbözőbb helyzetekben.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Szántó György – A HÁROM PETŐFI (2)

december 10th, 2017

Ibrányi, a kalandor Voltak közöttük mindenfélék. Jurátusok, parasztok, felszabadult jobbágyok, polgárok és mesteremberek, katonák és papok, színészek és kóborló szegénylegények. Voltak köztük magyarok és székelyek, bácskai szerbek és bánáti svábok, meg bolgárok, meg bécsi diákok, a halálfejes légióból. Még olasz is akadt, a Don Miguel és Zanoni ezredekből.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Szántó György

december 9th, 2017

A HÁROM PETŐFI Felbukkan a főhős   A fogolytranszport bizony nagy utat tett meg. Ha az ember így messziről, száz év madártávlatából tekint le másfél ezer szerencsétlenre, mint vánszorog a forró erdélyi nyárból a kegyetlen szibériai télbe, hegyszorosokon, hágókon, roppant síkságokon, széles folyamokon, végtelenbe kanyargó országutakon át, olybá tűnik az egész, mint egy elkárhozott hangyamenet, […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Ady Endre

november 25th, 2017

Egy napló kezdete Mondjuk: [1914] január huszonkilencedik napján. Rend, félelem, szanatórium, Elmaradt csókok s duplával igértek: Értek-e valamit s mennyit értek?

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Arszenyij Tarkovszkij

november 10th, 2017

PAUL KLEE Hol volt, hol nem egy piktor, Paul Klee, Hegyeken túl, hetedhét határban. Sok-sok színes plajbásszal az allé Fái közt ült naphosszat magában.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Rabindranath Tagore

november 9th, 2017

A TENGERÉSZ A Madhu hajós csónakja Rajgunj rakodópartjánál van kikötve. Haszontalanul van ez megrakva kenderrel és itt feküdt az már egyre tétlenül oly sokáig. Bárcsak ide kölcsönözné nekem csónakját, ellátnám azt száz evezővel s felvont vitorlákkal, öttel, hattal vagy héttel.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Hans Christian Andersen

november 4th, 2017

A CSINTALAN FIÚ Volt egyszer egy öreg költő, egy olyan igazán jó öreg költő. – Egy este, midőn otthon üldögélt, künn iszonyú rosz idő volt, csak ugy szakadt az eső; az öreg költő azonban kedélyesen üldögélt kandallója mellett, melyben élénk tűz lobogott, és rajta sült alma sistergett.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Rabindranath Tagore

november 1st, 2017

A GONOSZ LEVÉLHORDÓ Miért ülsz ott a padlón oly csendben és hallgatagon? Mondd meg, drága anyám. Az eső becsap a nyitott ablakon át, egészen megáztat és te azt nem veszed észre. Hallod-e, hogy négyet üt a gong? Itt az ideje, hogy a bátyám hazajöjjön az iskolából. Mi történt veled, hogy oly különösnek látszol?

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Pilinszky János

október 16th, 2017

Zsoltár Aki több napos éhezés után kenyérre gondol: valódi kenyérre gondol.

Read full article | 1 Comment »

Klasszikusok kézfogása: Lászlóffy Aladár

október 12th, 2017

Albinó pipacsok Ördögök szekerén ördög a szekeres, ebben a világban logikát ne keress.

Read full article | 1 Comment »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Ferenc

október 9th, 2017

Áldottak és áldozatok Üdvözlégy József Attila! Üdvözlégy Jóság, Tisztaság, Szeretet, Áhítat, Áldozat, Okosság, Vereség, Gyötrelem, Fény és Magasság, Árva Hódolat, Megadás és Lángtudat! Üdvözlégy neked, akit nem ismerhettem személyedben, csak sírodat a Kerepesi temetőben. Meg nélküled-árva családodat, a cselekvő ember-hagyatékot: Jolánt, Etust, a Makai-gyerekeket, Juditot. Aztán Vágó Mártát, a pszichológus Gyömrői Editet, akivel Londonban találkoztam, […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Dsida Jenő verse, Gy. Szabó Béla metszete

október 8th, 2017

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Szabó Lőrinc

október 3rd, 2017

Közös sors Egyenruhában vagyok, egyszerű egyenruhában, mint a réti fű. Egyenruhában, mint a búzaszem, kezdtem, folytatom s végzem életem.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Dsida Jenő

szeptember 15th, 2017

Nyáresti áhitat Lépkedj vigyázva, kedves! Míg mély varázsa tart e percnek, ülj le mellém. A csöndet ne zavard.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Ligeti Ernő

szeptember 12th, 2017

DARDZSILING – Hát ön az? – hajolt közelebb feléje Campbell dr. és kíváncsian nézett körül a cellában. Földre teritett gyékény a sarokban, négy gyalulatlan szekrény a fal mellett, két láb magas, nyolc hüvelyk széles tekercsek bennük, szeszélyes összevisszaságban; ládák a bejárónál, európai könyvek, pecsételő ostyák, palatábla; az egyik láda tetején néhány ing, főzőedény, el nem […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Selma Lagerlöf

szeptember 7th, 2017

A SZENT ÉJSZAKA* Mikor ötéves voltam, nagy bánat ért. Nem is hiszem, hogy volt azóta nagyobb bánatom. Úgy történt, hogy meghalt a nagyanyám. Azelőtt mindennap ott üldögélt a sarokdiványon és mesélt nekünk. Úgy emlékszem, mintha nagyanya mindig csak ott ült volna és mindig csak mesélt volna, reggeltől estig, mi gyermekek pedig körülötte ültünk és úgy […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

szeptember 6th, 2017

SZOMORÚ FRISS ISTVÁN Egy Rippl Rónai-kép alá Öreg szemek. Magyar tájra néznek, Melyen némán szállanak az évek, Melyen ősz van, magyar bánat ősze, Szivem néki régi ösmerőse. Jól ösmerem kendet is, vén szittyám, Szomorú Friss István.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

szeptember 5th, 2017

VÁLASZ ADY ENDRÉNEK A Pimodán Hotelben Koccintsunk, cimbora, Hadd részegítse lelkem Dalaid színbora A Pimodán Hotelben.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

szeptember 4th, 2017

PETŐFI-KÉP Az én lelkemben így él a te képed: Nagy garaboncás, a széllel dacolva Űzöd a jövőt és a messzeséget, Belésírván a lelked a dalodba.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

szeptember 2nd, 2017

Gályarabok A tenger a hazánk, S kezünk bilincsbe verve. Üdvözlégy, álmodás És vágyak végtelenje!

Read full article | No Comments »